A Publicus Intézet felmérése szerint a magyarok inkább elégedetlenek az állami egészségügyi rendszerrel, és támogatják, hogy szorosabb együttműködést alakítsanak ki az EU tagállamai között az egészségügyi ellátásban.
HIRDETÉSSzorosabb egészségügyi együttműködést szeretnének a magyarok az Európai Unió tagállamaiban. Így gondolja tízből nyolc (84 százalék) ellenzéki szavazó, illetve tízből hét (70 százalék) bizonytalan szavazó is. A Fidesz szavazók közel fele (46 százalék) szintén így nyilatkozott.
A magyarok többsége nem elégedett az állami egészségügyi ellátással, hetven százalékuk pedig támogatja az Európai Egészségügyi Unió megteremtését.
Ez a Publicus Intézet Európai Parlament S&D Frakciójának megbízásából december 12-19 között 2499 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvélemény-kutatásából derült ki. A felmérésben jól látszanak a törésvonalak a kormánypárti és az ellenzéki, illetve bizonytalan szavazók között.
Az Európai Bizottság elnöke szeptember közepén jelentette be, hogy lépéseket tesznek az egészségügyi unió megvalósítása felé, aminek megalapozása várhatóan 2021-ben elkezdődik.
A többség elégedetlen a magyar állami ellátórendszerrel
A kérdésekben arra is kíváncsiak voltak, hogy hogyan értékelik a magyar egészségügy helyzetét. Tízből hat megkérdezett inkább nem elégedett az állami egészségügyi rendszerben tapasztalt állapotokkal. Tízből szintén hat válaszadó szerint ráadásul az utóbbi években inkább romlott a helyzet. Tízből nyolc (82 százalék) Fidesz szavazó szerint viszont az utóbbi években inkább javultak az állapotok a magyar állami egészségügyben.
A megkérdezettek összességében úgy látják, hogy a magyar állami egészségügy nem képes ellátni teljes mértékben a feladatát, annak ellenére, hogy sok pénzt fizetnek be havonta a rendszer működéséért.
Sokan a magasabb színvonalú magánellátást választják, amelyet azonban a lakosság jelentős része nem tud finanszírozni. A magyar egészségügy tehát kirekesztő jellegű, mivel a szegényeknek és a jómódúaknak messze nem adódik egyenlő esély a gyógyuláshoz és az egészséges élethez.
Tízből kilenc megkérdezett inkább egyetért azzal, hogy Magyarországnak a jelenleginél jóval többet kellene fordítania az egészségügyi kiadásokra, illetve hogy szükség van minimális minőségi követelményekre az egészségügyben, amelyeket minden tagállamban biztosítani kell az állampolgárok számára. Ezzel a kormánypárti szavazók többsége is egyetért.
Közös uniós egészségpolitika lehet a megoldás
Tízből négy válaszadó hallott az Európai Egészségügyi Unió programjáról, amelynek lényege, hogy felszámolják az egyenlőtlenségeket a tagállamok egészségügyi rendszerei között, javuljon a színvonal azokban az országokban, ahol most nem működik megfelelően.
A megkérdezettek hetven százaléka támogatja az Európai Egészségügyi Unió megteremtését. Így nyilatkozott szinte az összes ellenzéki szavazó, illetve a bizonytalan szavazók háromnegyede is, továbbá a Fidesz szavazók több mint harmada is.
Tízből hat válaszadó inkább egyetért azzal, hogy jobb lenne, ha az Európai Unió jobban beleszólhatna az egyes országok egészségügyének működésébe annak érdekében, hogy jobb legyen az egészségügyi ellátás, továbbá azzal is, ha az EU határozná meg, hogy a tagállamoknak mennyit kell minimálisan az egészségügyre fordítaniuk.
A többség szerint az EU-tagság előnyt jelent
A megkérdezettek háromnegyede (74 százalék) szerint összességében inkább előnyös volt az Európai Uniós tagság Magyarország számára eddig. Így gondolja tízből nyolc (84 százalék) ellenzéki szavazó, illetve tízből hét (70 százalék) bizonytalan szavazó is. A Fidesz szavazók közel fele (46 százalék) szintén így nyilatkozott, 41 százalékuk szerint inkább nem volt előnyös az uniós tagság.
Az Európai Unió támogatottságáról december elején is készült egy felmérés. A Medián kutatásából az derült ki, hogy soha még ilyen magas nem volt az EU támogatottsága Magyarországon. Az összes megkérdezett 85 százaléka mondta ezt, kormánypárti szavazók között 77 százalékos volt a támogatottság.