A békemegállapodás "befagyasztotta" a helyzetet, de nem oldotta meg a világ egyik legrégebbi konfliktusát, és nem javította az ott élő emberek életét.
HIRDETÉSA nagyjából Baranya méretű, 4400 négyzetkilométeres Hegyi-Karabah 50 kilométerre fekszik az örmény határtól.
A két, egymással szomszédos korábbi szovjet köztársaságnak régóta területi vitája van egymással: a túlnyomórészt örmények lakta Hegyi-Karabah a Szovjetunió megszűnésekor, 1991-ben kinyilvánította függetlenségét, vagyis elszakadását Azerbajdzsántól. Baku fegyverrel lépett föl a szeparatisták ellen, és bár a felek 1994-ben fegyverszünetet kötöttek, a térség azóta is alacsony intenzitású fegyveres konfliktus színtere. Júliusban a szinte mindennapos határmenti villongásoknál komolyabb összecsapás tört ki Hegyi-Karabahtól északnyugatra, az azeri-örmény határ térségében. A felek akkor is egymást okolták a konfliktus elmérgesedéséért.
A heves harcok szeptembertől állandósultak.
Végül mindkét fél kapott külföldi támogatást. Erdogan török elnök támogatást ígért Azerbajdzsánnak, Oroszország, amely Örményország hagyományosan szövetségese, az örmények mellé állt.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint mindkét oldalon több mint 4000 embert öltek meg, köztük civileket, 8000-en megsebesültet és tízezreket űztek el az otthonaikból.
Az azeri elnök, Ilham Alijev szeptemberben azt mondta, hogy senkinek sem célja, hogy civilek haljanak meg, de nem az azeriek kezdték ezt a háborút. Amire válaszul
Nikol Pashinján, örmény kormányfő a következőképpen fogalmazott mi nem támadtunk meg senkit. Mi védekezünk.
Novemberben 9-én orosz közvetítéssel megszületett a békemegállapodás a 44 napos háború és a hegyi-karabahi konfliktus lezárásáról. Az egyezmény értelmében Azerbajdzsán gyakorolhatja az ellenőrzést a hat hét alatt elfoglalt területek felett, Örményország pedig további körzetekből is kivonja katonáit. A köztes zónákban orosz békefenntartók felügyelik a fegyvernyugvást.
"Abból indulunk ki, hogy a megkötött megállapodások megteremtik a szükséges feltételeket a Hegyi-Karabah körüli válság hosszú távú és teljes körű rendezéséhez, igazságos alapon és az örmény és azerbajdzsán népek érdekében" - mondta az orosz elnök.
Oroszország mintegy kétezer békefenntartót vezényelt a térségbe a következő öt évre, hogy ellenőrizzék a békeszerződés betartását és segítsék a menekülteket. Az orosz csapatok feladata biztosítani az átjárást Hegyi-Karabah és Örményország között a lachini térségben. A békekötést Azerbajdzsánban hatalmas ünnepléssel fogadták, Örményországban azonban tüntetések kezdődtek a miniszterelnök ellen.
Nem a háború volt az, ami miatt az emberek elmenekültek, hanem a békeszerződés. Hivatalos források szerint 90 ezer örmény kényszerült elhagyni az otthonát és Örményországba menekülni, felgyújtva a házaikat maguk mögött.
A békemegállapodás "befagyasztotta" a jelenlegi helyzetet, de természetesen nem oldotta meg a világ egyik legrégebbi konfliktusát, és nem javította az ott élő emberek életét.