Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök kijelentette, hogy ő személyesen elismeri népirtásnak az örmények 1915 és 1917 közötti lemészárlását. Izrael és Törökország - amely tagadja, hogy az Oszmán Birodalom idején történt események népirtásnak minősülnek - közötti kapcsolatok tovább romlanak.
HIRDETÉS
Az örmény származású műsorvezetőnek, Patrick Bet-Davidnak adott podcast-interjúban Netanjahu így nyilatkozott: "Azt hiszem, igen. Azt hiszem, a Knesszet elfogadott egy erre vonatkozó határozatot", bár az izraeli parlament nem fogadott el ilyen jogszabályt.
Arra a kérdésre, hogy miért nem ismerte még el egyetlen izraeli miniszterelnök sem a népirtást, Netanjahu így válaszolt: "Én most megtettem. Tessék".
Az izraeli média szerint Izrael sokáig kerülte, hogy hivatalosan elismerje a keresztény örmények első világháború alatti tömeges lemészárlását és kitelepítését az oszmán Birodalomban.
Törökország és Örményország a sajtótájékoztató időpontjáig nem kommentálta Netanjahu megjegyzéseit.
Netanjahu bírálata
Aram Hamparian, az Amerikai Örmény Nemzeti Bizottság ügyvezető igazgatója kritizálta Netanjahu nyilatkozatát, azzal érvelve, hogy az elismerés akkor lenne igazán hiteles, ha azt az Azerbajdzsánnal kötött katonai szövetség felmondása és a Törökországra gyakorolt nyomás kísérné, hogy hagyjon fel a tagadás politikájával. Hambarian hozzátette, hogy egy ilyen nyilatkozat konkrét lépések hiányában nem más, mint taktikai manőver, amelynek célja Izrael saját jogsértéseinek elfedése.
Izrael és az örmény népirtás elismerése
Izrael, amely évek óta kulcsfontosságú kereskedelmi és néha biztonsági partnerének tekinti Ankarát, idáig kitartott az örmény népirtás elismerésének elutasítása mellett, még akkor is, amikor a kapcsolatok a mélypontra jutottak a jelenleg is zajló gázai háború idején.
2001-ben, amikor a Törökországgal való kapcsolatok a csúcson voltak, az akkori külügyminiszter, Shimon Peres kategorikusan tagadta az örmény állításokat, mondván, hogy a történteket a holokauszthoz próbálják hasonlítani.
2000-ben a baloldali Meretz párt akkori oktatási minisztere, Yossi Sarid bejelentette, hogy az örmény népirtást be kívánják építeni az izraeli történelemtantervbe.
2011 júniusában Aryeh Eldad MK, a szélsőjobboldali Nemzeti Unió párt képviselője törvényjavaslatot terjesztett elő, hogy április 24-ét nyilvánítsák az örmény népirtás hivatalos emléknapjává. Hetekkel korábban a Knesszet megtartotta első vitáját a népirtás elismeréséről, és úgy tűnt, hogy a többség támogatja, de a kérdést nem bocsátották szavazásra.
Még Reuven Rivlin korábbi izraeli elnök is, aki köztudottan az elismerés szószólója volt, elnöksége alatt tartózkodott attól, hogy hivatalos lépéseket tegyen, beleértve azt is, hogy megújítsa aláírását az elismerést követelő éves petíción.
2018-ban az örmény népirtás elismeréséről szóló Knesszet-szavazás elmaradt, mivel a kormánykoalíció nem kapott elegendő támogatást.
Elismerés világszerte
1965. április 20-án Uruguay volt az első ország, amely elismerte az örmény népirtást.
A mai napig világszerte mindössze 34 kormány ismerte el az örmény népirtást.
Ez a kérdés továbbra is ellentmondásos, mivel az Egyesült Államok csak Joe Biden korábbi elnök 2021-es hivatalba lépése után ismerte el hivatalosan a népirtást, ami arra késztette Törökországot, hogy behívja az Egyesült Államok ankarai nagykövetét, hogy elítélje az amerikai lépést.
Az arab országok szintjén csak Szíria és Libanon - két olyan ország, amelynek több százezer örmény származású állampolgára van - ismeri el a népirtást.
Európában Spanyolország és az Egyesült Királyság kivételével a legtöbb nyugat-európai ország és Magyarország is elismerte a népirtást, a legtöbb dél-amerikai ország, valamint az Egyesült Államok, Mexikó, Kanada, Kanada, Oroszország és más országok is, míg a volt szovjet tagállamok többsége továbbra sem hajlandó elismerni azt.
Törökország álláspontja a népirtásról
Bár Törökország még nem kommentálta Netanjahu megjegyzéseit, az ország hatóságai egyértelmű álláspontot képviselnek a kérdésben: nem hajlandóak népirtásnak nevezni, a történteket "az 1915-ös események"-ként nevezi meg.
A török külügyminisztérium által közzétett hivatalos áttekintésben ez áll: "Az Oszmán Birodalom utolsó évei tragikus időszakot jelentettek népe számára. A törökök, örmények és mások is szörnyen szenvedtek".
"Ezt az időszakot a maga teljességében kell megérteni, és az elvesztett életek emlékét kellőképpen meg kell tisztelni. Ehhez a megközelítéshez megbízható tényalapra, nyitott szemléletre és empátiára van szükség."
Folytatta: "Az örmény történelemszemlélet azonban kiválogatja az örmény szenvedéseket, többféleképpen összegzi azokat, és népirtásként - a nemzetközi jogban meghatározott bűncselekményként - mutatja be, amelyet a törökök követtek el az örmények ellen"."
A minisztérium hozzátette: "Ennek a narratívának a mások általi elfogadása nemzeti céllá vált Örményország és az örmény diaszpórán belüli szélsőséges csoportok számára. Törökország nem tagadja az örmények szenvedéseit, beleértve sok ártatlan élet elvesztését az első világháború alatt. A háborút megelőző években és a háború alatt azonban sokkal több török halt meg, vagy lett megölve. Anélkül, hogy lekicsinyelné bármelyik csoportra nézve a tragikus következményeket, Törökország tiltakozik e tragédia egyoldalú, az egyik csoport által egy másik csoport ellen elkövetett népirtásként való ábrázolása ellen".
Folytatta: "Azonban nincs meggyőző bizonyíték arra az állításra, hogy az oszmán kormányzat szándékosan tervezte volna az örmények kiirtását. Ráadásul az oszmán társadalmi és kulturális szövet nem hordozott magában olyan rasszista attitűdöket, amelyek megkönnyítették volna egy ilyen szörnyű bűntett elkövetését"."
Közben a török külügyminisztérium áprilisban nyilatkozatot adott ki, amelyben megismételte a Jerevánnal való normalizáció támogatására vonatkozó felhívását, és kategorikusan elutasította az 1915-ös események minden olyan jellemzését, amely eltorzítja a történelmi tényeket és a nemzetközi jogot.
Javuló kapcsolatok
2021. december közepén Törökország bejelentette, hogy Serdar Kılıç korábbi washingtoni nagykövetét nevezte ki az Örményországgal folytatott normalizációs tárgyalásokért felelős különleges képviselőjévé.
Örményország a két ország közötti párbeszédfolyamat keretében Robin Rubinianit nevezte ki különleges képviselőjének, és a két fél eddig több fordulót is tartott a normalizációs tárgyalásokon.
Március közepén Nikol Pashinyan örmény miniszterelnök Jerevánban tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy országa és Törökország kapcsolatainak normalizálása idő kérdése.