rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Kényszermunkán alapul a nyugati világ öltözködése, leplezi le a Zenz-jelentés

Írta: Gábor Ács
Aratás egy kínai gyapotföldön (illusztráció)
Aratás egy kínai gyapotföldön (illusztráció)   -   Szerzői jogok  AP Photo
Betűméret Aa Aa

Hosszú évek óta hangos a nemzetközi közvélemény attól, hogy a nyugati társadalmak pazarló és olcsó öltözködése a fejlődő országok munkaerejének kizsákmányolásán alapszik. A Guardian című brit lap a Zenz-jelentés alapján cikkezik erről, és a BBC is leleplező riportot készített a témában. A publikációk azt állítják, hogy Kínában százezreket kényszerítenek munkára a gyapottermesztésben és -feldolgozásban.

A kínai gyapotbotrány előző csúcspontja 2018 decemberében volt, amikor az Egyesült Államok vám- és határvédelmi hivatala (U.S. Custom and Boder Protection) blokkolta a gyapottermékek szállítását azoktól a nagy kínai cégektől, amelyek etnikai kisebbségekhez tartozó embereket tömegével köteleztek kényszermunkára.

Az amerikai Associated Press hírügynökség ekkor közölt képet egy artuxi börtönről, ahol az északnyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen az etinikai kisebbségekhez tartozó rabokat tartják fogva, a kunshani ipari park szomszédságában. Az amerikai hatóságok már 2018-ban felhívták a világ figyelmét, hogy az őrizeteseket kényszermunkára használják a gyapotiparban.

Ng Han Guan/AP2018
Az AP felvétele a hszincsiangi fogvatartási központrólNg Han Guan/AP2018

A most publikált riportok légi- és műholdfelvételekre, illetve helyszíni tapasztalatszerzésre hivatkoznak, rámutatva, hogy a fogvatartási központok, börtönök és átnevelő táborok az ipari parkokkal és a gyapotföldekkel szomszédosak.

A jelentések szerint főként az ujgur kisebbséghez tartoznak a kényszermunkára kötelezett fogvatartottak, akiket akaratuk ellenére dolgoztatnak.

A washingtoni székhelyű Kommunizmus Áldozatainak Emlékalapja (Victims of Communism Memorial Foundation ) nevű civil szervezet egyik vezető munkatársa, dr. Adrian Zenz publikálta a jelentést.

Szerinte a napjainkban Kínában zajló kényszermunka, etnikai és politikai fogvatartás és átnevelés történelmi léptékben mérve is elborzasztó.

Zenz állítja, hogy már nem csak egyértelmű jelek, hanem bizonyítékok is rendelkezésre állnak, hogy nem csak a feldolgozásban és a termelésben, de a gyapottermesztésben is százezreket köteleznek kényszermunkára Kínában.

Nem csak történelmi léptékben, de gazdaságilag is jelentős a fogva tartott emberek kényszermunkája. Hszincsiang jelentősen gazdagszik a gyapot révén. Kína gyapottermelésének 85 százalékát, a világ gyapottermelésének ötödét adja Hszincsiang, mutat rá dr. Adrian Zenz.