NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

Itt az ideje színvallásra kényszeríteni Magyarországot és Lengyelországot

Mateusz Morawiecki (b), lengyel és Orbán Viktor (j) magyar kormányfő a V4-ek egyeztetésén, Lublinban
Mateusz Morawiecki (b), lengyel és Orbán Viktor (j) magyar kormányfő a V4-ek egyeztetésén, Lublinban Szerzői jogok MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Írta: Németh Árpád
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Budapest és Varsó csak blöfföl a vétóval – véli egy amerikai jogászprofesszor. R. Daniel Kelemen erélyes fellépésre szólította fel az uniót túszul ejtő „zsivány” rezsimek ellen.

HIRDETÉS

Az Európai Uniót hibáztatja R. Daniel Kelemen, amerikai jogászprofesszor a Politicónak írt véleménycikkében, amiért ölbe tett kézzel tűrték, hogy Orbán létrehozza hibrid tekintélyelvű rendszerét.

Budapest és Varsó gyengén játszik az uniós költségvetés és gazdaságélénkítési terv megvétózásában – írja a Politico európai kiadásában megjelent szövegben Kelemen.

Magyarország és Lengyelország megvétózta az Európai Unió 1800 milliárd eurós, többéves költségvetési és helyreállítási tervcsomagját – ezt harsogta a sajtó a múlt héten. Valójában semmi ilyesmit nem tettek – hangoztatja a Rutgers Egyetem politikatudományi és jogi professzora.

A november 16-i tárgyalások – egy új eszközről, amely felfüggeszti az uniós finanszírozást azoknak az országoknak, amelyek semmibe veszik az unió jogállamisággal kapcsolatos normáit – diplomaták között zajlottak. A végső döntést valószínűleg csak a Tanács december 8-i ülésén hozzák meg. Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök vétófenyegetése még mindig blöff lehet. Erre a blöffre a többi uniós vezetőnek reagálnia kell.

Budapest és Varsó blöffje

A nagy tétre menő pókerjátszmában a lépések sorrendje kulcsfontosságú. A jogállamisági feltételrendszer elfogadásához csak minősített többségi szavazásra van szükség az Európai Unió Tanácsában.

Varsónak és Budapestnek azért van befolyása, mert a német kormány a soros uniós elnökség élén szorosan összekötötte a jogállamisági szabályozást az EU következő hétéves költségvetésének és a gazdaságélénkítési csomagnak az elfogadásával (mindkettőhöz minden kormány egyhangú jóváhagyása szükséges).

De ha a Tanács megerősíti a hétfői szavazást, és hivatalosan elfogadja a jogállamisági szabályozást minősített többséggel, akkor az fait accompli, lezárt ügy lesz. Ebben az esetben Lengyelország és Magyarország rövid idő alatt az uniós költségvetés blokkolására irányuló kezdeményezés nélkül maradhat.

Orbánnak és Morawieckinek persze tudnia kell, hogy gyenge lapokkal játszanak. Akkor miért fáradoznak ennyit? – teszi fel a kérdést a professzor. Miért szigetelik el magukat azzal fenyegetéssel, hogy visszatartják a szükséges forrásokat?

A vétó voltaképpen figyelmeztetés

A legvalószínűbb forgatókönyv szerint arra használják a vitát, hogy erőteljes figyelmeztetést küldjenek az Európai Bizottságnak és a Tanács vezetőinek. Jóllehet valószínűleg képtelenek megakadályozni a jogállamiságról szóló szabályozás elfogadását, jelzést küldenek, mit fognak tenni, ha a szabályozást valaha is ténylegesen bevetik ellenük.

Az üzenet lényege: ha valaha is fel merik függeszteni a pénzforrásainkat, akkor az EU-t megállítjuk, megvétózunk mindent, ami egyhangúságot igényel a tanácsban.

Az egész epizód arra az autokrácia-csapdára emlékeztet, amibe az EU belesétált. A jobbközép Európai Néppárt (EPP) tíz éve védi Orbánt, amióta megszilárdította az EU első tekintélyelvű kormányát. A német kereszténydemokraták még ma is védik a magyar miniszterelnököt, és megakadályozzák pártja, a Fidesz kizárását az EPP-ből – emlékeztet a cikkíró.

A néppárti frakció haszonszerzés céljából védi Orbánt

Az EPP politikai haszonszerzés céljából védte meg Orbánt – annak biztosítása érdekében, hogy továbbra is az unió legnagyobb és legerősebb frakciója maradjon. De ezen a héten a „kedvteléses autokrata” – a világjárvány helyreállítási tervét veszélyeztetve – régi védelmezője, az EPP tényleges vezetője, Angela Merkel német kancellár ellen fordult.

Mivel évekkel ezelőtt nem álltak ki Orbán ellen, az EU vezetői – kivált az EPP vezetői – lehetővé tették számára, hogy megszilárdítsa a hibrid tekintélyelvű rendszerét az unión belül. Orbán sikere – annak bizonyításával, hogy semmibe vehetik az EU alapvető értékeit, miközben továbbra is megkapják a nagylelkű támogatást – más feltörekvő autokratákat is inspirált, köztük Lengyelország de facto vezetőjét, Jarosław Kaczyńskit – hangoztatja Kelemen.

„Zsivány” rendszerek

És bár mindkét országot úgynevezett 7. cikkely szerinti eljárásnak vetették alá, amely megfoszthatja a visszaélő országokat szavazati jogaiktól, az EU vezetői nem tudtak továbblépni. A tárgyalóasztalnál változatlanul helyet kaptak azok, akik rombolhatnak.

Az európai vezetők csak úgy tudnak kimenekülni az autokrácia-csapdából, ha erélyesen kiállnak az uniót túszul ejtő rezsimek ellen. Válaszolniuk kell Orbán és Morawiecki blöffjére, és ki kell tartaniuk a jogállamiság szabályozása mellett.

A „zsivány rezsimeket” visszakozásra kell kényszeríteni – hangoztatja a jogászprofesszor. Az EPP-nek meg kell mutatnia, hogy az uniós normák ilyen kirívó ellenszegüléséért politikai árat kell fizetni azáltal, hogy végül kiközösíti az Orbán-rezsimet frakciójából – egyúttal pedig elítéli a magyar és a lengyel rezsim autokratikus gyakorlatát.

Az EU csak akkor tud kimenekülni az évek óta tartó csapdából, ha bizonyítja a demokrácia és a jogállamiság védelmére irányuló eltökéltségét – írta véleménycikkében R. Daniel Kelemen.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Tüntetőket ver a lengyel rendőrség

Súlyos válságot okozhatnak Orbánék az EU-ban

Ingyen repülőjegyek és puccos szállások az EU trösztellenes végrehajtóinak