Magyarország Csehországnak lélegeztetőgépeket adományozott, az átfogó szlovákiai tesztelésre a kért 50 helyett 200 medikust küldött. Eközben itthon szemészek, pszichiáterek és fogorvosok kezelik a fertőzötteket. És miközben Európa szigorít, Magyarországon a gazdaság védelme a fő cél.
HIRDETÉSSorra jelentik be a legalább egy hónapig tartó, szigorú vesztegzárat azokban az országokban, ahol a magyarországihoz hasonló vagy kisebb a fertőzési és elhalálozási ráta. A magyar kormány a drámai adatok dacára vonakodik lépni. A fő cél a gazdaság életben tartása – mondta Orbán Viktor, miniszterelnök még szeptemberben, jóllehet a koronavírusról szóló nemzeti konzultáción a válaszadók többsége támogatta a szigorító intézkedéseket.
Egyre sűrűbben vijjognak a mentőautók. Tombol a koronavírus-járvány. Sokkal pusztítóbban, mint a tavaszi első hullámban. A regisztrált fertőzöttek száma meredeken emelkedik. És ami még fájóbb: ezzel párhuzamosan az áldozatoké is. Az ijesztő jelenség alól Magyarország sem kivétel. Sőt.
A kétkedők legyintenek. Egyesek a járvány létét is megkérdőjelezik. Mások nem hisznek a maszkokban, a védekezésben. Olyanok is akadnak, akik azt mondják: az influenza végzetesebb a koronavírusnál.
Senki sem vitatja viszont, hogy a koronavírus-járvány – ha nem is bénította meg az életet – gyökeresen megváltoztatta. És ezt mindenki a saját bőrén tapasztalja. Nemcsak a fertőzöttek vagy azok, akik átestek a fertőzésen.
Az Egyesült Államokban végzett felmérés szerint az amerikaiak 68%-nak van olyan ismerőse, aki fertőzött (volt). Vélhetően most már Magyarországon is hasonló az arány.
Szigorú intézkedések megannyi országban
A járvány csak a vakcina megjelenése után lesz féken tartható és kezelhető – mondják az orvosok. Addig legfeljebb védőintézkedésekkel: a legalább másfél méteres távolságtartással, megfelelő arcmaszk viselésével és gyakori kézmosással előzhető meg a fertőzés. Így nem is hangzik vészesen.
A valóság azonban rácáfol az elméletre.
Emiatt a védekezési mechanizmus országonkénti lebontásban egyre kevésbé eltérő.
Franciaországban az október 29-től hatályos országos vesztegzárral összhangban a lakosság – néhány indokolt kivételtől eltekintve – legfeljebb egy kilométerre távolodhat el otthonától. A szabály megszegéséért 135 eurós, majdnem 50 ezer forintos bírság szabható ki.
Németországot november 2-től a hónap végéig részlegesen lezárják. Négy hétre bezárnak az éttermek, a vendéglátóhelyek, a mozik, a színházak és egyéb szabadidős létesítmények. Az iskolák, bölcsődék és üzletek ugyanakkor továbbra is nyitva maradhatnak. Egy család legfeljebb egy másik családdal találkozhat, és legfeljebb tíz ember tartózkodhat egy helyiségben. A sporteseményeket, köztük a Bundesliga mérkőzéseit nézők nélkül rendezik meg.
Nagy-Britanniában átlépte az egymilliót a járvány kitörése óta regisztrált fertőzöttek száma. Boris Johnson ezért bejelentette, hogy november 5-től december 2-áig csaknem teljes zárlat lép életbe Angliában. A nem alapvető szükségleti cikkeket árusító boltok, valamint a pubok, a vendéglátóhelyek és az éttermek négy hétre bezárnak, bár házhozszállításra továbbra is lehet ételt rendelni. Az iskolák és az egyetemek a zárlat idején is nyitva maradnak.
Ausztriában november 3-tól bezárnak a vendéglátóhelyek és a szabadidős létesítmények. Az emberek csak a legszükségesebb esetben hagyhatják el otthonukat este 8 és reggel 6 óra között.
Csehországban annyira válságos a helyzet, hogy október 22-től – az élelmiszerboltok és gyógyszertárak kivételével – zárva tartanak az üzletek. Kizárólag munkahelyre, orvoshoz vagy nyitva tartó boltba szabad elmenni. Az arcmaszkok viselése szabadtéren is kötelező. Október elején már bezártak az iskolák, és elhalasztották a sport- és kulturális rendezvényeket. Magyarország 150 invazív lélegeztetőgépet adományozott Csehországnak abból a 16 ezerből, amiről azt sem tudni, ki rendelte, és milyen célból. Járványügyi szakemberek szerint ennyi lélegeztetőgép kezelésére Magyarországon nincs elegendő hozzáértő személyzet. (A tavasszal vásárolt berendezések felét Magyarország most eladná.)
Belgiumban október 29-től kijárási tilalom lépett érvénybe az ország egész területén éjféltől reggel ötig. A helyzet annyira vészes, hogy a többi között a liège-i kórház koronavírussal fertőzött, de tünetmentes orvosait és ápolóit is felkérték arra: folytassák a munkát. A betegek ellátására ugyanis nem maradt kellő személyzet.
Szlovákiában október utolsó szombatján megkezdődött a teljes lakosság tesztelése. A kétnapos műveleten a részvétel önkéntes, aki viszont nem vesz részt rajta, annak tíz napra karanténba kell vonulnia. Magyarország 200 egészségügyi dolgozót küld Szlovákiába, köztük medikusokat. A szlovák külügyminiszter hálás volt az áhítottnál nagyobb segítségért.
Magyarország: gazdaság- vagy egészségvédelem
Miközben Magyarország Csehországnak lélegeztetőgépeket adományozott, Szlovákiába pedig a kért 50 helyett 200 szakembert indított, a Magyar Orvosi Kamara arra figyelmeztetett a belügyminiszternek címzett, október 29-i levelében, hogy „a koronavírus járvány súlyosbodik és további drámai terjedése várható”.
„A Kormány intézkedései váratnak magukra. Olyan helyzetbe hozzák az orvostársadalmat, ami nem csupán méltatlan, hanem a biztonságos betegellátást veszélyezteti” – üzente a szakmai testület.
Az intézkedéseket úgy kell meghozni, hogy a szakembereket meghallgatjuk, és az ő véleményükből alkotjuk meg a döntéseinket – ezt mondta Orbán Viktor szeptember 12-én az m1-nek adott interjújában.
HIRDETÉSA miniszterelnök szavai mintha nem érvényesülnének a gyakorlatban.
Szigorító intézkedések meghozatalát javasolta ugyanis a kormánynak október 27-én szintén a Magyar Orvosi Kamara – amint arról az Euronews is beszámolt. A 48 ezer orvost tömörítő szakmai szervezet figyelmeztetett, hogy a járvány egész Európában egy új, súlyosságában a tavaszi csúcsokat messze meghaladó szakaszba lépett, ezért elengedhetetlenek a jelenleginél következetesebb és szigorúbb intézkedések. Azonnali cselekvést sürgettek, és tételesen sorolták fel a feladatokat.
Riasztó felhívásuk süket fülekre talált.
Orbán Viktor szeptemberi interjújában arra is kitért: Magyarországon fel kell készülni arra, hogy a megbetegedések száma nőni fog. Az intézkedések sikerességet a megmentett életek számában lehet majd lemérni. A jól védekező országokban a kormányok meg fogják tudni védeni az emberek életét – mondta a miniszterelnök.
Ehhez képest az elhalálozási ráta tekintetében Magyarország a legrosszabbak között van Európában – ez derült ki az Oxfordi Egyetem és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ összesítéseiből.
HIRDETÉSAz egymillió főre vetített elhalálozások számáról készített oxfordi kutatás szerint Magyarország az elmúlt hetekben Európa élmezőnyébe tartozik Belgiummal és Franciaországgal együtt. Belgium éppen néhány napja, október 24-én „előzte meg” Magyarországot.
A miniszterelnök másként látja a dolgokat.
A magyar kormány hozzáállására a miniszterelnök a nemzeti konzultációra hivatkozva adott magyarázatot.
„A magyarok azt kívánják, hogy az ország működőképes maradjon, és el akarják kerülni, hogy tavaszhoz hasonlóan ismét lezárják az országot” – mondta Orbán Viktor a már idézett szeptemberi televíziós interjúban.
Azt megelőzően világossá tette, hogy a fő cél a gazdaság életben tartása.
HIRDETÉSA V4-országok érdeke, hogy az egész közép-európai gazdaság működőképessége fennmaradjon: úgy kell jól védekezni a koronavírus-járvány ellen, hogy „közben a gazdaságaink működjenek” – idézi a magyar miniszterelnöknek a V4-ek, szeptemberi, lublini találkozóján elhangzott szavait a kormányzati portál.
Itt az oltás, hol az oltás?
December végén, január elején megérkezik az első vakcina Magyarországra. Nem az influenzáról beszélek, hanem a koronavírus-vakcináról – mondta Orbán Viktor október 30-án, szokásos, pénteki rádióinterjújában a közvélemény megnyugtatására.
A kormányfő szerint első körben a krónikus betegeket és a leginkább veszélyeztetett időseket oltják majd be. Tömegesen áprilisra lehet itthon koronavírus elleni oltás. Orbán szerint addig kell kitartani.
Jövő nyárra lehet talán vakcina – ezt mondta viszont a Miniszterelnökséget vezető miniszter alig egy héttel korábban. Gulyás Gergelyt a Telex idézte.
A kormányfő és kabinetminisztere viszont egyaránt beharangozta, hogy a kormány fontolóra vette az orosz, illetve kínai vakcina beszerzését is az uniós vásárlás mellett (az EU az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszergyár együttes fejlesztéséből származó koronavírus-védőoltásra kötött előszerződést).
HIRDETÉSAz orosz koronavírus-védőoltás elkészültét személyesen Putyin jelentette be, és azzal biztatta a potenciális vásárlókat, hogy egyik lánya is megkapta a vakcinát, amely az orosz elnök szerint hatékony és tartós immunitást alakít ki a szervezetben.
A világ vezető egészségügyi szakértői ezzel szemben szkeptikusak. Az oltóanyagot fejlesztő – a védelmi minisztériummal együttműködő – orosz intézet ugyanis nem tett közzé részletes tudományos eredményt egyetlen klinikai vizsgálatról sem mértékadó tudományos folyóiratokban. Márpedig e nélkül semmit sem tudni a vakcina hatékonyságáról, biztonságáról és esetleges mellékhatásairól.
A kínai SinoVac ugyanakkor hároméves védettséget ígér, eredményessége azonban egyelőre csak a fiatalabb korosztálynál biztató, míg az idősebbeknél gyengíti az immunrendszert.
Ezek után nem világos tehát, miért harangozták be az uniós mellett a kétes orosz és a kínai védőoltás beszerzését.
A kormány egyébként néhány hete tett ígéretet, hogy az idén mindenki ingyenesen beoltathatja magát influenza ellen. Sőt, erre fel is szólították a lakosságot.
HIRDETÉS
Egyelőre viszont úgy néz ki, hogy az itthon évente legyártott 1,3 millió adag nem lesz elég. Az október derekán indított kampány kezdete óta háromszor annyian érdeklődtek az influenza-elleni védőoltás iránt, mint a tavalyi szezon csúcsán. Sokan tették szóvá, hogy nem tudnak hozzájutni.
A szülők, sőt már a fideszes képviselők szerint is helyzet tarthatatlan
Magyarország ebben a pillanatban a maszk néhány helyen történő kötelező viselésével, a vendéglátóhelyek este 11-kor történő bezárásával és a határzárral védekezik a járvány ellen.
A határzár – szakértők szerint – legfeljebb 10%-kal csökkenti a fertőzés kockázatát. Európában nem alkalmazzák, helyette karanténba küldik a fertőzésileg veszélyes térségből érkezőt (már Magyarországról is).
Tavasszal bezzeg, az első hullámban, amikor sokkal kisebb volt a fertőzöttek száma, és sokkal kevesebben haltak meg naponta a szövődmények következtében, a kormány veszélyhelyzetet hirdetett, és felhatalmazási törvényt fogadtatott el az Országházban. A gyorsított eljárás bírálóit hazaárulóknak nevezték. Portálok arról cikkeztek, hogy „balliberális rémhírterjesztő” galeri is uszította az ellenzéket a kormány ellen.
A járvány elleni küzdelem részeként alakult meg március 13-án a Létfontosságú Magyar Vállalatok Biztonságáért Felelős Akciócsoport (sic!) Benkő Tibor honvédelmi miniszter vezetésével. Hat nappal később a honvédség emberei megjelentek 71 vállalatnál: első körben energiacégek, közüzemi szolgáltatók, pénzintézetek, gyógyszeripari cégek, kereskedelmi láncok, média vállalkozások voltak a listán. Később már a Tesco is.
HIRDETÉSEzek a látványos intézkedések a második hullámban elmaradtak. Helyette focimeccseken szurkolhatnak emberek ezrei.
„Már nem csak az orvosi kamara és a kormánynak korábban tanácsot adó virológusok sürgetnek szigorúbb járványügyi intézkedéseket, de a Fidesz és a KDNP több képviselője is kevesli a szinte csak maszkviselésre szorítkozó védekezést. A hvg.hu által megkérdezett kormánypárti politikusok szerint meghaladottá vált »az élet menjen a régi kerékvágásban«-szemlélet, és ha Orbán továbbra sem kezdeményez észszerű korlátozásokat, maguk fogják kérni tőle, hogy tegye meg” – írta a portál a minap.
Ezzel egyidejűleg a gyermekeikért és saját egészségükért aggódó szülők petíciót indítottak az iskolák bezárásáért – az alsós tagozatok kivételével.
Az idősek biztonsága érdekében – minimalizálandó a találkozást a fiatalokkal – a Semmelweis Egyetem rektora visszaállítaná a vásárlási idősávot. Merkely Béla már szeptemberben betiltotta volna az éjszakai bulikat, a kormány azonban mereven elutasította a felvetést.
A koronavírusról szóló nemzeti konzultáció eredményei
Az október 9-én közzétett eredmények azt mutatják, hogy a magyarok a legnagyobb arányban a maszkviselést támogatják. Ezt követi a rendezvények korlátozása és az országhatárok lezárása. A távolságtartás elrendelését 78%, a védekezéshez szükséges eszközök kiviteli korlátázását 64%, az időseknek fenntartott védett idősávot pedig 62% támogatja. Az ingyenes parkolást és az oktatási intézmények bezárását egyaránt 61% támogatja. Végül a kijárási korlátozásnak 59% a támogatottsága.
HIRDETÉS