rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Transparency: kiemelt közérdek a koronavírussal kapcsolatos szerződések nyilvánosságra hozatala

Euronews
Euronews   -   Szerzői jogok  Euronews
Betűméret Aa Aa

Emlékezetes pillanat volt a koronavírus-járvány elején, amikor Orbán Viktor miniszterelnök a Parlamentben közölte: viszonylag kevés, 2560 lélegeztetőgép áll rendelkezésre, ezért "fürkészeket és portyázókat" küldtek ki minden égtáj felé, hogy több eszközt szerezzenek be. Habár a "portyázók" sikerrel jártak, és beszereztek mintegy 16 ezer lélegeztetőgépet, rengeteg a kérdőjel az állami vásárlások körül. Sok adatot az állami szervek csak közérdekű adatigénylés után voltak hajlandóak kiadni, és azt is hiányosan.

Azt lehet tudni a szerződésekből, hogy a magyar állam 24 cégtől – ezek között van kínai, maláj, hongkongi, szlovák, magyar, német, belga, szlovén és izraeli is – vásárolt összesen mintegy 16 ezer lélegeztetőgépet 300 milliárd forintért.

Koronavírus-tesztből kétmilliót, egészen pontosan 2 043 280 darabot vettek 9,5 milliárd forintért. Ezt az adatot például onnan lehet tudni, hogy Ujhelyi István szocialista EP-képviselő közérdekű adatigényléssel fordult az ügyben a kormányhoz. (Ujhelyi szerint továbbra sem átláthatók a kormány beszerzései, és szerinte az egészségügyi eszközöket nem a külügynek, hanem az egészségüggyel foglalkozó tárcának kellenek intéznie.)

A tesztek átlagos darabára 4689 forintra jön ki, ami azt jelenti, hogy a múlt héten rögzített 19 500 forintos tesztelési hatósági ár negyedét sem tenné ki az anyagköltség.

De nem csak Ujhelyi bírálja a kormányt, hanem a beszerzéseket a lehetőségekhez mérten figyelemmel kísérő újságírók és egészségügyi szakértők is. Ez utóbbiak szerint feltűnő, hogy a különböző állami beszerzések nem voltak összehangolva, a külügy pedig igen drágán vásárolt egyes esetekben. A lélegeztetők nagy része ráadásul azután érkezett meg, amikor már a járvány első hullámának a csúcsán túl volt az ország, derül ki a 444.hu cikkéből.

Arról nem is beszélve, hogy Magyarország mintegy háromszor annyi lélegeztetőgépet vásárolt, mint amekkora mennyiségre az elképzelhető legrosszabb forgatókönyv esetén szükség lenne. Mindezt akkor, amikor az egész világ versenyt futott a lélegeztetőgépekért, és az árak az egekbe szöktek.

Ezek után nem váratlan, hogy az átláthatósággal foglalkozó szervezetek és politikusok zokon veszik, hogy a kormány nem tette elérhetővé a szerződéseket, amelyek alapján transzparensebbek lennének a zavarosnak tűnő közbeszerzések. Az utóbbi hetekben futott csak be néhány információ, miután több újság és közéleti személyiség is közérdekű adatigényléssel fordult a különböző állami szervekhez.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy veszélyhelyzetben – amit márciusban vezettek be – a magyarországi törvények lehetővé teszik, hogy az állam sürgős, előre nem látható helyzetben leegyszerűsített, gyors közbeszerzési eljárást folytasson le – tudtuk meg a Transparency International közpénzügyi programvezetőjétől, Nagy Gabriellától. Az azonban már gond a szakértő szerint, ha később sem lehet elérni a szerződéseket.

"Az érhető, indokolható lehet, hogy a gyorsaság miatt nem tartják be a közbeszerzésnek az eljárási szabályait, az viszont már nem indokolható, hogy miért ne hoznák nyilvánosságra ezeket a szerződéseket, ugyanúgy, mintha egyébként közbeszerzés útján szerezték volna be ezeket a termékeket" – mondta el az Euronewsnak Nagy Gabriella.

MTI/Árvai Károly/kormany.hu
Kínából érkezett egészségügyi védőfelszerelés-szállítmányt pakolnak ki a Liszt Ferenc-repülőtéren 2020. április 18-ánMTI/Árvai Károly/kormany.hu

Többen már a gyorsított eljárásokért is bírálták a kormányt, de Nagy Gabriella szerint ez önmagában nem aggályos. Hozzátette: az nem látható, hogy ezt a papíron szigorú mentesítési eljárást a gyakorlatban mennyire veszik szigorúan és tartják be, de ha ezzel nem élnek vissza, akkor "ez rendkívüli helyzetben elfogadható".

A HVG közérdekű adatigénylés révén hozzájutott néhány szerződéshez. Ezekből annyi kiderült, hogy a külügyminisztérium 310 milliárd forintot költött el, de az nem, hogy pontosan mire, ugyanis a külügy az elküldött szerződésekhez nem csatolta azok mellékleteit- ezekből nyilvánvaló lenne, hogy pontosan milyen termékeket és mennyiért szerzett be sokszor a külföldi magyar nagykövetségek révén. A Transparency International szerint nincs oka annak, hogy utólag miért ne lehetne nyilvánosságra hozni ezeket a szerződéseket, hiszen ugyanúgy közpénzt költenek, és normál esetben minden közbeszerzés esetén nyilvánosságra kell hozni a szerződéseket, amelyekből csak a szűken vett üzleti titkokat lehet kitakarni, azt is csak indoklással.

"Kiemelt közérdek lenne nyilvánosságra hozni ezeket a szerződéseket" – vélekedett Nagy Gabriella, a nemzetközi non-profit szervezet munkatársa. "Mivel rengeteg közpénzt elköltenek ilyen módon, nagyon fontos lenne látni ezeket a szerződéseket, hogy ténylegesen mit szerzett be a kormány, hogy ha nem olyan terméket, ha hibásat szállítottak le, akkor él-e a kormány azokkal a lehetőségeivel, amiket a polgári jog megenged. Ha nem nyilvánosak ezek a szerződések, akkor az ember csak arra tud gondolni, hogy valami nem stimmel ezekkel a szerződésekkel."

Nagy Gabriella azt mondta: külföldön, több EU-s országban a gyorsított módon megkötött szerződések széles nyilvánosságot kapnak, külön erre szánt honlapokon jelennek meg, amelyekről le lehet tölteni az adatokat, megkönnyítve az ezzel foglalkozó újságírók, kutatók dolgát.

A HVG közölte: a hiányos szerződések átadása miatt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökéhez fordultak. A lap kérdéseire sem a Külügyminisztérium, sem az egyik érintett vállalat nem válaszolt.