rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Hogyan változtatja meg az amerikai elnökválasztás az európai védelempolitikát?

A wiesbadeni amerikai légitámaszponton tisztelegnek az I. páncélos hadosztály katonái 2011-ben
A wiesbadeni amerikai légitámaszponton tisztelegnek az I. páncélos hadosztály katonái 2011-ben   -   Szerzői jogok  Michael Probst/AP2011
Betűméret Aa Aa

Az Egyesült Államok vezető pozícióját Kína és Oroszország is kikezdte, így akár Donald Trump, akár Joe Biden nyeri meg a választást, az elnöknek komoly katonai dilemmákat kell megoldania. Milyen megoldandó kérdések vannak, és hogyan reagált erre a két jelölt, ezt járjuk körbe.

NATO-tagság

Donald Trump

Hivatalbalépése óta Trump ellentmondásos kijelentéseket tett, amitől sokszor hidegrázást kaptak a szövetségesei. Az egyik ilyen volt, amikor – még megválasztása előtt – azzal fenyegetőzött, hogy kilépteti az országot a NATO-ból, ha a többi tagállam nem növeli védelmi kiadásait. Álláspontja szerint ugyanis a szövetségesek „kihasználták” az amerikai haderőt. Trump azt követelte, hogy a tagországok GDP-jük legalább két százalékát költsék védelemre. (Ezt a NATO alapszerződése is megköveteli a tagországoktól, de az elmúlt évtizedekben csökkenő fenyegetettség miatt a legtöbb tagország ennél kevesebbet költött a honvédelemre – a szerk. megjegyzése)

De valóban elindítja-e a kilépési folyamatot Trump, ha másodjára is elnöknek választják? Erre komoly lehetőség van, állítja Rebecca Lissner, a Georgetown-i egyetem kutatója, az An Open World: How America Can Win the Contest for Twenty-First-Century Order című könyv egyik szerzője.

„Az első ciklusban volt még néhány olyan ember körülötte, aki le tudta beszélni erről, de most már nem ez a helyzet. Ha másodszor is nyer, akkor még inkább felhatalmazva érzi majd magát arra, hogy a szakemberek helyett a megérzései hallgasson.”

Az első ciklus elején még olyan szakemberek voltak honvédelmi és külügyi pozícióban, akik a hagyományos republikánusok, illetve a tapasztalt szakértők közül kerültek ki: Jim Mattis, Rex Tillerson, HR MacMaster is értékelték az Egyesült Államok hagyományos alapjait és a nemzetközi szövetségek súlyát, állítja Lissner.

Joe Biden

A Biden-kormányzat is valószínűleg egyenlőbb tehervállalást szorgalmazna a szövetségesek között, ez az igény ugyanis régóta felmerült már nemcsak a republikánus, hanem a demokrata párt köreiben is.

„De nem valószínű, hogy egy Biden-adminisztráció szakítana a szövetséggel. Az ő meggyőződése szerint az egyesült Államokat nem gyengíti, hanem erősebbé teszi a szövetségi rendszer” – jelentette ki a szakértő.

Lissner inkább arra számít, hogy Biden megerősítené és modernizálná a szövetséget, hogy „ne a hidegháború emlékműve, hanem a XXI. század minden kihívásával szembenéző szervezet legyen, a kihívások egy része ugyanis nem szimplán katonai természetű”.

Biden korábban arról írt a Foreign Affairs által közölt cikkében, hogy elnöksége első évében összehívná a demokratikus államok csúcstalálkozóját, kevésbé magányos külpolitikát folytatna, és azokra a „demokratikus partnerekre és szövetségesekre” koncentrálna, amelyek „már régóta az amerikai külpolitika fókuszában vannak”.

Amerikai csapatok Európában

Donald Trump

Trump akkor is szembement a hagyományos amerikai külpolitikával, amikor bejelentette, hogy kivon Európából 12 ezer amerikai katonát – később a kivonást áthelyezésre finomította.

Lissner szerint a jövőben még több ilyen döntés várható, a Trump-adminisztráció már több, ebbe az irányba mutató lépést tett.

„Azt még nem tudni, hogy ezek konkrétan milyen döntések lesznek, de valószínűleg érinti az amerikai katonai jelenlétet Dél-Koreában” – mondta a Georgetown-i egyetem szakértője.

Joe Biden

Lissner szerint Biden „nagyon valószínű”, hogy lefújná ezt a döntést, mert nincs igazán alapos ok a németországi csapatkivonásra, és még azt sem tudni, hova tenné az onnan kivont hadtesteket.

Arne Dedert/AP
A berlini légihíd egyik egykori pilótáját, Gail Halvorsen ezredest köszöntik Németországban 2019. június 10-énArne Dedert/AP

Orosz kapcsolat

Donald Trump

Nehéz megmondani, mi a jelenlegi elnök Oroszországgal kapcsolatos álláspontja, mert nagy különbség van az általa elmondottak és a meghozott döntések között. A két vezető közötti viszony barátságosabbá vált az elmúlt években, ez valószínűleg folytatódhat a második ciklusban.

Lissner szerint a két ország viszonya még Trump elnöksége előtt romlott meg, amikor Oroszoroszág annektálta a Krímet.

Joe Biden

Lissner szerint Biden keményebb hangot ütne meg Oroszországgal, de ez attól is függ, hogy Moszkva mennyire avatkozik bele a 2020-as választásba. „Stábja elég világossá tette, hogy szerintük legalább akkora beavatkozásra lehet számítani, mint a 2016-os választás idején, és hogy a Biden-kormányzat sokkal jobban büntetné ezért az orosz vezetést” – mondta Lissner, majd hozzátette: „határozottan büntetné az amerikai szuverenitás és demokrácia elleni cselekményeket”.

Részvétel az európai konfliktusokban

Donald Trump

A jelenlegi elnök az elmúlt pár hónapban felpörgette diplomáciai erőfeszítéseit, miután az előző években hanyagolta ezt a hagyományos amerikai szerepet. A Trump-adminisztráció először a Karabah fölötti örmény-azeri konfliktusban lépett fel közvetítőként. Ezen kívül a szerb-koszovói, az izraeli-arab, és a szudáni konfliktusban is megjelentek amerikai erőfeszítések, hogy előbbre lökdössék a tárgyalásokat.

Joe Biden

Biden szerint Hegyi-Karabah ügyében az amerikai diplomáciai cselekvőképtelen volt, átengedte Moszkvának a kezdeményező szerepet, és nem vette védelmébe a régióban élő civileket. Ha elnökként megtenné mindazt, amit Trumptól követel, akkor „abbahagyná Törökország babusgatását”, és megakadályozná, hogy akár Törökország, akár Irán belefolyjon a harcokba. Ezen kívül béketárgyalásokra hívná a két országot, hogy azok nyilvánosan és véglegesen békét kössenek.