Bárki is győz, ő lesz a világ legnagyobb katonai hatalmának a vezetője.
Az Egyesült Államok vezető pozícióját Kína és Oroszország is kikezdte, így akár Donald Trump, akár Joe Biden nyeri meg a választást, az elnöknek komoly katonai dilemmákat kell megoldania. Milyen megoldandó kérdések vannak, és hogyan reagált erre a két jelölt, ezt járjuk körbe.
NATO-tagság
Donald Trump
Hivatalbalépése óta Trump ellentmondásos kijelentéseket tett, amitől sokszor hidegrázást kaptak a szövetségesei. Az egyik ilyen volt, amikor – még megválasztása előtt – azzal fenyegetőzött, hogy kilépteti az országot a NATO-ból, ha a többi tagállam nem növeli védelmi kiadásait. Álláspontja szerint ugyanis a szövetségesek „kihasználták” az amerikai haderőt. Trump azt követelte, hogy a tagországok GDP-jük legalább két százalékát költsék védelemre. (Ezt a NATO alapszerződése is megköveteli a tagországoktól, de az elmúlt évtizedekben csökkenő fenyegetettség miatt a legtöbb tagország ennél kevesebbet költött a honvédelemre – a szerk. megjegyzése)
De valóban elindítja-e a kilépési folyamatot Trump, ha másodjára is elnöknek választják? Erre komoly lehetőség van, állítja Rebecca Lissner, a Georgetown-i egyetem kutatója, az An Open World: How America Can Win the Contest for Twenty-First-Century Order című könyv egyik szerzője.
„Az első ciklusban volt még néhány olyan ember körülötte, aki le tudta beszélni erről, de most már nem ez a helyzet. Ha másodszor is nyer, akkor még inkább felhatalmazva érzi majd magát arra, hogy a szakemberek helyett a megérzései hallgasson.”
Az első ciklus elején még olyan szakemberek voltak honvédelmi és külügyi pozícióban, akik a hagyományos republikánusok, illetve a tapasztalt szakértők közül kerültek ki: Jim Mattis, Rex Tillerson, HR MacMaster is értékelték az Egyesült Államok hagyományos alapjait és a nemzetközi szövetségek súlyát, állítja Lissner.
Joe Biden
A Biden-kormányzat is valószínűleg egyenlőbb tehervállalást szorgalmazna a szövetségesek között, ez az igény ugyanis régóta felmerült már nemcsak a republikánus, hanem a demokrata párt köreiben is.
„De nem valószínű, hogy egy Biden-adminisztráció szakítana a szövetséggel. Az ő meggyőződése szerint az egyesült Államokat nem gyengíti, hanem erősebbé teszi a szövetségi rendszer” – jelentette ki a szakértő.
Lissner inkább arra számít, hogy Biden megerősítené és modernizálná a szövetséget, hogy „ne a hidegháború emlékműve, hanem a XXI. század minden kihívásával szembenéző szervezet legyen, a kihívások egy része ugyanis nem szimplán katonai természetű”.
Biden korábban arról írt a Foreign Affairs által közölt cikkében, hogy elnöksége első évében összehívná a demokratikus államok csúcstalálkozóját, kevésbé magányos külpolitikát folytatna, és azokra a „demokratikus partnerekre és szövetségesekre” koncentrálna, amelyek „már régóta az amerikai külpolitika fókuszában vannak”.
Amerikai csapatok Európában
Donald Trump
Trump akkor is szembement a hagyományos amerikai külpolitikával, amikor bejelentette, hogy kivon Európából 12 ezer amerikai katonát – később a kivonást áthelyezésre finomította.
Lissner szerint a jövőben még több ilyen döntés várható, a Trump-adminisztráció már több, ebbe az irányba mutató lépést tett.
„Azt még nem tudni, hogy ezek konkrétan milyen döntések lesznek, de valószínűleg érinti az amerikai katonai jelenlétet Dél-Koreában” – mondta a Georgetown-i egyetem szakértője.
Joe Biden
Lissner szerint Biden „nagyon valószínű”, hogy lefújná ezt a döntést, mert nincs igazán alapos ok a németországi csapatkivonásra, és még azt sem tudni, hova tenné az onnan kivont hadtesteket.
Orosz kapcsolat
Donald Trump
Nehéz megmondani, mi a jelenlegi elnök Oroszországgal kapcsolatos álláspontja, mert nagy különbség van az általa elmondottak és a meghozott döntések között. A két vezető közötti viszony barátságosabbá vált az elmúlt években, ez valószínűleg folytatódhat a második ciklusban.
Lissner szerint a két ország viszonya még Trump elnöksége előtt romlott meg, amikor Oroszoroszág annektálta a Krímet.
Joe Biden
Lissner szerint Biden keményebb hangot ütne meg Oroszországgal, de ez attól is függ, hogy Moszkva mennyire avatkozik bele a 2020-as választásba. „Stábja elég világossá tette, hogy szerintük legalább akkora beavatkozásra lehet számítani, mint a 2016-os választás idején, és hogy a Biden-kormányzat sokkal jobban büntetné ezért az orosz vezetést” – mondta Lissner, majd hozzátette: „határozottan büntetné az amerikai szuverenitás és demokrácia elleni cselekményeket”.
Részvétel az európai konfliktusokban
Donald Trump
A jelenlegi elnök az elmúlt pár hónapban felpörgette diplomáciai erőfeszítéseit, miután az előző években hanyagolta ezt a hagyományos amerikai szerepet. A Trump-adminisztráció először a Karabah fölötti örmény-azeri konfliktusban lépett fel közvetítőként. Ezen kívül a szerb-koszovói, az izraeli-arab, és a szudáni konfliktusban is megjelentek amerikai erőfeszítések, hogy előbbre lökdössék a tárgyalásokat.
Joe Biden
Biden szerint Hegyi-Karabah ügyében az amerikai diplomáciai cselekvőképtelen volt, átengedte Moszkvának a kezdeményező szerepet, és nem vette védelmébe a régióban élő civileket. Ha elnökként megtenné mindazt, amit Trumptól követel, akkor „abbahagyná Törökország babusgatását”, és megakadályozná, hogy akár Törökország, akár Irán belefolyjon a harcokba. Ezen kívül béketárgyalásokra hívná a két országot, hogy azok nyilvánosan és véglegesen békét kössenek.