Az elmúlt négy évtized második legkisebb kiterjedésű jégrétegét mérték.
Az elmúlt négy évtized második legkisebb kiterjedésű jégrétegét mérték az Északi-sarkkörön. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ez újabb jele annak, milyen gyorsan változnak az életkörülmények a régióban.
A műholdképek azt mutatják, hogy az idei jégkiterjedés-minimum 3,74 millió négyzetkilométer volt – azaz negyven év alatt mindössze másodszor fordult elő, hogy 4 millió négyzetkilométer alatti adatot regisztráltak.
Az Északi-sarkkörön ugyan természetes, hogy a jégkiterjedés télen nő, nyáron pedig az olvadás miatt csökken, de a szeptemberi minimum alapján arra lehet következtetni, hogy a helyzet tovább romlik.
Amióta műholdas mérést végeznek, évtizedenként 13 százalékos a lefelé irányuló trend a havi átlagok alapján.
A jégveszteség veszélyezteti a sarkkör élővilágát – a jegesmedvéktől a fókákig, a planktonoktól az algákig –, de nem csak azt.
Az Északi-sarkkör felmelegedése az egész bolygóra kihat, tudósok ezért arra figyelmeztetnek, hogy **nem szabad megvárni az újabb jégveszteség-rekordot a klímaváltozás elleni intézkedésekkel **
