rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Több mint háromezer embert vettek őrizetbe Fehéroroszországban, rendőr erőszak miatt aggódik az EU

euronews_icons_loading
Tüntetők szaladnak a rendőrök elől Minszkben 2020. augusztus 9-én éjjel
Tüntetők szaladnak a rendőrök elől Minszkben 2020. augusztus 9-én éjjel   -   Szerzői jogok  AP/Sergei Grits
Betűméret Aa Aa

Még be sem zártak a szavazóhelyiségek, a fehérorosz állami televízió máris arról beszélt, hogy Aljakszandr Lukasenka jó úton halad hatodik elnöki ciklusának megkezdése felé. Az ellenzéki jelölt nem ismeri el a hivatalos eredményt. Országszerte tüntettek az ellenzék hívei, több helyen a rendőrökkel is összecsaptak. Több mint háromezer embert vettek őrizetbe. Az EU a tüntetők elleni fellépés és a választás hitelessége miatt aggódik. Lukasenka szerint külföldről irányították a vasárnap esti tüntetéseket.

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfő az előző öt választást sorra nyerte. A közvélemény-kutatások most is 80 százalék körüli győzelmet jósoltak neki, az előzetes eredmények szerint 80,23 százalékát kapta a voksoknak. Az államtól független felmérések ennek pont az ellenkezőjét mutatták. Ezek szerint Szvetlana Tyihanovszkaja 70 százalékos támogatottságot élvezett, míg Lukasenkára mindössze 10 százalék szavazott.

Vasárnap, a szavazata leadása utána, dörgedelmes figyelmeztetést intézett az ellenzékiek felé.

"Ha bárki az ország ellen tesz, vagy akár a legkisebb módon is megpróbálja destabilizálni a helyzetet és káoszt teremteni, azonnali választ kap tőlem” – közölte az 1994 óta hatalmon lévő államfő.

VIDEÓ: Összecsaptak a rendőrök a tüntetőkkel a fővárosban

Tyihanovszkaja nem ismeri el az eredményt, szerinte ő győzött

A választási bizottság tájékoztatása szerint fő kihívója, Szvetlana Tyihanovszkaja mindössze a szavazatok 9,9 százalékát szerezte meg. A 37 éves ellenzéki jelölt bebörtönzött férje helyét foglalta el a politikai porondon. A kampány alatt végig nagygyűléseket tartott és nem mutatott félelmet.

"A legjobbakat kívánom a hazám számára. Semmilyen ok nincs rá, hogy letartóztassanak" - mondta.

Tyihanovszkaja hétfőn Minszkben bejelentette, saját magát tartja a választás győztesének, nem ismeri el az elnökválasztás hivatalos előzetes eredményeit, amelyek szerint Lukasenka győzött. Az ellenzéki elnökjelölt csalással vádolta meg a hivatalban lévő elnököt.

Az ellenzéki jelölt hétfőn hivatalos beadványban követelte, hogy érvénytelenítsék a központi választási bizottság elnöke által kihirdetett eredményeket. Tekintettel a szavazatszámláláskor történt törvénysértésekre, tanúk jelenlétében újra kell számlálni a szavazatokat. "Amennyiben nem lehetséges a szavazatszámlálás megismétlése az adott szavazókörzetekben, a választási törvény 79. cikke alapján érvénytelennek kell elismerni a választást" - áll a beadványban.

Tüntetések és összecsapások

A szavazás napján katonai járművek cirkáltak az utcákon. A biztonsági erők összeterelték az embereket, Minszk egyes részeit lezárták és több ellenzéki aktivistát is őrizetbe vettek.

Vasárnap éjjel, az állami exit poll eredmények közzététele után az országban több helyen is összecsapások törtek ki a rendőrség és az ellenzék hívei között. Hétfő reggel nyugalom honolt az utcákon, aktivisták azonban újabb tüntetéseket jelentettek be.

GALÉRIA: tiltakozások országszerte a választás éjszakáján

A lengyel kormányfő uniós csúcsot sürget, Putyin már gratulált

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a tüntetőkkel szembeni erőszak ellen emelte fel a szavát. Azt írta, hogy az erőszak nem lehet a válasz. Érvényesíteni kell a szólásszabadságot, a gyülekezési szabadságot és az alapvető emberi jogokat, tette hozzá.

Szintén a tüntetők elleni erőszak miatt aggódik az Európai Bizottság. Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Várhelyi Olivér szomszédságpolitikai és bővítési biztos közös közleményt adtak ki, melyben "aránytalannak és elfogadhatatlannak nevezték a békés tüntetők ellen alkalmazott állami erőszakot".

"Elítéljük az erőszakot, és minden fogva tartott azonnali szabadon bocsátására szólítunk fel. A fehérorosz hatóságoknak gondoskodniuk kell a békés gyülekezés alapvető jogának tiszteletben tartásáról" - olvasható a közleményben.

A választásról azt írták, hogy "alapvető fontosságú a szavazatok pontos számlálása, valamint az, hogy a választási bizottság közzé tegye az eredményeket".

Csak az emberi jogok, a demokrácia és a szabad választások tisztasága biztosíthatja Fehéroroszország stabilitását és önállóságát. Az Európai Unió figyelemmel kíséri a fejleményeket, és azok értékelés alapján ad választ, illetve a kialakult helyzetre tekintettel alakítja Fehéroroszországgal fenntartott kapcsolatait.
Josep Borrell és Várhelyi Olivér
az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője és a szomszédságpolitikai és bővítési biztos

A lengyel kormányfő rendkívüli uniós csúcs összehívását sürgeti

A vasárnapi fehéroroszországi elnökválasztás után "a hatalom erőszakot alkalmazott az országban a változásokat követelő állampolgárok számára" - fogalmazott Mateusz Morawiecki Charles Michelnek és Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek írt levelében.

A lengyel miniszterelnök szerint támogatni kell Fehéroroszország állampolgárainak szabadságtörekvéseit, ezért lenne szükség uniós csúcsra.

Vlagyimir Putyin orosz államfő táviratban gratulál Lukasenka újraválasztásához - közölte hétfőn a Kreml sajtószolgálata.

"Arra számítok, hogy az ön állami tevékenysége minden téren hozzájárul majd a kölcsönösen előnyös orosz-fehérorosz kapcsolatok további fejlődéséhez, az együttműködésnek a Szövetségi Állam keretei között való elmélyítéséhez, az integrációs folyamatoknak az Eurázsiai Gazdasági Unión és a Független Államok közösségén belüli, valamint a katonai-politikai kapcsolatoknak a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetén belüli megerősítéséhez" - írta az orosz elnök.

A BelTa fehérorosz hírügynökség szerint Lukasenkának elsőként Hszi Csin-ping kínai elnök gratulált és jókívánságait fejezte ki Kszim-Zsomart Tokajev kazah államfő is. A kínai államfő Putyinhoz hasonlóan állást foglalt az együttműködés és a két ország közötti stratégiai partnerség erősítése mellett.

Lukasenka: nem engedjük, hogy szétszakítsák az országot

A fehérorosz elnök szerint külföldről - Lengyelországból, Nagy-Britanniából és Csehországból - irányították a vasárnap esti erőszakos tüntetéseket.

"Cseh bábmesterek utasították az ellenzéket, hogy szólítsa utcára a népet, és követelje a hatalom átadását" - mondta Lukasenka.

"Nem fogjuk hagyni, hogy szétszakítsák az országot" - hangsúlyozta az államfő.

"Fehéroroszországban 26 éve nincs szabadság"

"A fehérorosz jobb- és baloldal egyaránt Lukasenka távozását akarja a hatalomból. Fehéroroszországban 26 éve nincs szabadság, de emiatt csak a társadalom egy kis része aggódott - egészen mostanáig" - elemezte a helyzetet Valerij Karbalevics politikai szakértő.

Lukasenka győzelmének állami előrejelzése egyébként nem okozott meglepetést. A hivatalban lévő államfő ráadásul még jóval a választások előtt kijelentette, hogy semmiképpen nem adja fel a hatalmat.