Államfőt buktatott, hogy elnök lehessen. Alkotmányt módosított, hogy az maradhasson.
HIRDETÉS
Aljakszandr Rihoravics Lukasenka 65 évvel ezelőtt, szerény körülmények közé született a mai Fehéroroszország keleti részén található Kopisz faluban. Anyja egyedül nevelte fel.
Katonai szolgálatát a KGB irányítása alatt álló szovjet határőrségnél töltötte. Majd tanári, később agrár diplomát szerzett.
Az államigazgatásban dolgozott, míg 1990-ben a Belorusz Szovjet Köztársaság Legfelső Tanácsába választották képviselőnek.
1993-ban a belorusz parlament antikorrupciós bizottságának elnök lett. Vezető politikusokat vádolt meg korrupcióval, köztük az akkori államfőt, Sztanyiszlav Suskevicset is.
Suskevicset felmentették. Egy évre rá pedig kiírták az ország első demokratikus elnökválasztását, amit Lukasenka nyert meg - és a következő négyet is.
26 éve ül a hatalom csúcsán, Európa utolsó diktátorának nevezik.
A piacgazdasági átalakulás leállításával, a gazdaság állami kézben tartásával és az ellenzék elnyomásával Lukasenka kivívta maga ellen az Európai Unió és az Egyesült Államok ellenszenvét.
2006-ra elhidegült a korábban baráti viszonya Vlagyimir Putyinnal is gazdasági érdekütközések miatt.
Hazai népszerűsége is meredeken zuhant - amit koronavírus-szkepticizmusa felgyorsított.
Mostani kampánya az ellenzéki jelöltek eltüntetéséről, bebörtönzéséről, ellehetetlenítéséről szólt - ami ellen a demokrácia hívei tömegtüntetéseken tiltakoztak.