rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Sorakoznak a kérdések az uniós klímavédelem finanszírozása körül

euronews_icons_loading
Szélturbinák Frankfurt közelében
Szélturbinák Frankfurt közelében   -   Szerzői jogok  AP Photo/Michael Probst, File
Betűméret Aa Aa

Az Európai Unió a klímavédelem nemzetközi élharcosává szeretne válni, a koronavírus elleni küzdelem azonban megnehezíti a terület finanszírozását. Ha az Európai Tanács tervei megvalósulnak, a járvány ellenére is a következő hétéves ciklusban több mint 500 milliárd eurót költhet az EU klímavédelmi célokra a közös büdzséből. Ami rengeteg pénz, de valószínűleg egyáltalán nem elég.

A múlt héten az Európai Unió következő hétéves költségvetéséről szóló maratoni hosszúságú tárgyalások után Orbán Viktor magyar miniszterelnök lengyel kollégájával az oldalán hatalmas győzelemként mutatta be a megállapodást. A mellette álló Mateusz Morawieckinek azonban bőven volt oka az aggodalomra.

A geostratégiai megfontolásból is elsősorban a szénbányáira támaszkodó Lengyelország lesz ugyanis a legnagyobb kedvezményezettje a szénrégiók szénmentes talpra állását segítő Méltányos Átállás Alapnak, amely az előzetes tervek szerint 40 milliárd eurót bocsátott volna a tagállamok rendelkezésére. Az Európai Tanács döntése értelmében azonban végül csak 17,5 milliárd eurót szánnak a projektre.

Többet fogunk költeni klímavédelemre, mint eddig

A koronavírus-járvány elleni védekezés érthető módon rengeteg pénzt emészt fel, amely okvetlenül megnehezíti az EU ambiciózus klímavédelmi céljainak finanszírozását is. Azonban környezetvédelmi szempontból pozitív elemei is vannak a büdzsének: 2021 és 2027 között a közös költségvetés 30 százalékát kell majd klímavédelmi célokra fordítani. Ez nagyon jól hangzik, de az korántsem biztos, hogy meg is valósul - az eddigi 20 százalékot sem tartotta be az összes tagállam, Magyarország sem.

„Gyakorlatilag az utóbbi években az állami beruházásoknak több mint a fele származott kohéziós forrásokból, uniós forrásokból. Tehát nagyon jelentős része van az uniós forrásoknak a magyar fejlesztésekben, de ennek csak körülbelül a 12-13 százaléka az, ami kifejezetten éghajlatvédelmi célokra ment eddig" - mondta az Euronewsnak Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetségének éghajlat és energia csoportvezetője.

A szakember még egy problémára felhívta a figyelmet: hiába költik klímavédelmi célokra a rendelkezésre álló összeg 30 százalékát, ha a fennmaradó 70 százalékból olyan beruházásokat finanszíroznak, amelyek fosszilis energiahordozókra épülnek. Van esély arra, hogy elfogadjanak egy ezt megakadályozó szabályzatot, de az erről szóló tárgyalási folyamat még nem zárult le.

Nem mindegy, hogy mire költjük a pénzeket

A források helyes felhasználása is komoly kihívás. Az Euronews stábja egy újbudai óvodában nézte meg azt a komplex energetikai felújítást, amelyet több százmillió forintnyi uniós támogatásból hajtottak végre. A napelemeknek, az új szigetelésnek és nyílászáróknak köszönhetően ma már sokkal elviselhetőbb az élet a panelépületben az óvoda vezetője, Pócsné Hermanics Mária szerint.

„Régen nagyon melegek voltak az emeleti csoportszobák. Itt három csoport van fönt. Nyár elején már a gyerekeket innen el kellett vinnünk, mert nem bírták ki a nagy meleget, a tűző napot."

Az épületek energiahatékonyságának növelése fontos cél, de egyelőre csak a középületek esetében van lehetőség uniós forrásokat lehívni, pedig a lakóépületek felújítása is rengeteget tudna javítani az emberek életminőségén, és közben csökkenteni tudná a lakások energiaszükségletét.

A jelenlegi tervek szerint több mint 500 milliárd euró jut az uniós költségvetésből klímavédelmi célokra a következő hét évben. Azonban még ha az utolsó centet is hasznos projektekre költik el, az Európai Bizottság szerint akkor is ennek többszörösére lenne szükség ahhoz, hogy az EU teljesítse jelenlegi 2030-as klímacéljait.