rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

80 éves lenne Pina Bausch

Pina Bausch in Duesseldorf, Germany, Oct. 22, 2007.
Pina Bausch in Duesseldorf, Germany, Oct. 22, 2007.   -   Szerzői jogok  FRANK AUGSTEIN/AP2007
Betűméret Aa Aa

80 éves lenne a táncszínházat, a mozgásművészet nyelvét alapjaiban megváltoztató német koreográfus, Pina Bausch. Hitvallása a következő volt: "én nem úgy akarok mozogni mint egy táncos - én azt akarom megmutatni, ami mozgat."

Ő volt az, akinek sikerült hidat építeni a tánc, a színház, az érzelmek, a nyelv és a dal között. Vitathatatlanul a múlt század második felének egyik legnagyobb táncszínházi alkotója volt - egy neves tánctörténész "a magatartásformák archeológusának" nevezte őt.

A solingeni születésű Bausch a New York-i Juilliard Schoolra járt, ott ismerkedett meg az amerikai modern tánctechnikákkal, majd a Metropolitan Balett tagja lett.

A hatvanas években tért haza Németországba, ahol együtt dolgozott a német expresszionista tánc egyik életre hívójának tekintett Kurt Joss-szal. A wuppertali színházon belül 1973-ban alapította meg a mára fogalommá vált Tanztheater Wuppertalt, amelyet több mint 30 éven át irányított.

A táncosok kiválasztásánál táncost és személyiséget egyszerre keresett. Koreográfiáiban leginkább a férfi-nő kapcsolat foglalkoztatta, a táncot és a színházat ötvöző műveibe belefoglalta az éneket, a beszédet, a pantomimot és hétköznapi jeleneteket is.

Az egymás után ismétlődő, szuggesztív mozdulatok koreográfiájának védjegyévé váltak. Táncosai nemcsak mozogtak a színpadon, hanem beszéltek is, mi több, mindig megpróbáltak az adott ország nyelvén beszélni, ahol felléptek.

Laurent Rebours/AP
With French Culture Minister Jack Lang after being named Commander in Arts and Letters Order in Paris, June 24, 1991.Laurent Rebours/AP

Első olyan rendezése, amelyet nem saját társulata mutatott be, 1997-ben készült a Goethe Intézet felkérésére. A Tavaszi áldozatot vitte színre a Párizsi Opera balett-társulatával: ez volt az az előadas, ahol a színpadot földdel kellett felszórni.

1977-ben Kékszakáll címen készített Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című operájából koreográfiát. Többször is felléptek Budapesten: 1995-ben Nelken (Szegfűk) és Café Müller című darabjukat adták elő a Budapesti Tavaszi Fesztiválon. 1999-ben hosszabb időt töltött Magyarországon, a társulat a Trafóban dolgozott.

A Budapesten született Wiesenland (Zöld föld) című produkciót 2000-ben mutatták be a Vígszínházban. Utóbb ebből a darabból választott részleteket Pedro Almodóvar spanyol rendező Beszélj hozzá című filmjéhez, amelyben Bausch önmagát alakította.

Művészetét számos kitüntetéssel ismerték el: megkapta többek között a Kyoto-díjat, a Goethe-díjat, a New York-i Bessie-díjat, a brit Laurence Olivier-díjat, a francia Becsületrendet, valamint a japán Praemium Imperiale kitüntetést. Az amerikai művészeti és tudományos akadémia tagjának is megválasztották.

1983-ban Federico Fellini És a hajó megy című filmjében Lherimia hercegnőt alakította. Utolsó koreográfiáját Ein Stück von Pina Bausch címmel 2009 nyarán mutatták be Wuppertalban. Néhány nappal a premier után tüdőrákban hunyt el.

Wim Wenders kései dokumentumfilmje

A világhírű német filmrendező, Wim Wenders éveken át készült egy Bausch-ról szóló háromdimenziós dokumentumfilmre, ám a koreográfus nem sokkal azelőtt, hogy a forgatás elkezdődhetett volna, meghalt. A munka akkor félbemaradt, ám végül mégis elkészült a Pina című film.

2011-ben a legjobb dokumentumfilm és a legjobb idegen nyelvű film kategóriában is Oscar-díjra jelölték, és elnyerte a legjobb dokumentumfilmnek járó Európai Filmdíjat is. Wenders megmutatni akarta a darabokat, nem pedig elmondani, vagy elmagyarázni azt, hogy miről szólnak, hiszen ezt maga Pina Bausch is mindig megtagadta.