A washingtoni katonai parádét az amerikai hadsereg fennállásának 250. évfordulója alkalmából rendezték, a főszereplő azonban a 79. születésnapját ünneplő Donal Trump volt. Ezzel egyidejűleg Amerika-szerte és európai városokban is a No Kings Day-en tömegesen tiltakoztak tekintélyelvűsége ellen.
HIRDETÉS
„Faképnél hagyta autokratikus haverjait, de a diktatúra ízével tért haza, mert születésnapján katonai parádét rendez” – így űzött keserédes gúnyt egy népszerű komikus az elnök álmából azok után, hogy Trump hazatért közel-keleti körútjáról, ahol a többi között egy „égi palotának” nevezett luxus utasszállítóval is megajándékoztatta magát.
„Elsöprő erővel demonstrál, mert születésnapja fontosabb, mint a normandiai partraszállás” – szórakoztatta a közönséget Stephen Colbert.
A június 14-i felvonulás Donald Trumpnak az elnök szerepéről és a nemzet feletti hatalmáról alkotott saját elképzeléseit tükrözi – írta a USA Today.
Lesz még alkalma nagyszabású parádéra, hisz második ciklusában ünneplik az amerikai nemzet alapításának 250. évfordulóját, ugyanabban az évben, jövőre, 2026-ban rendezik meg a focivilágbajnokságot, 2028-ban pedig a Los Angeles-i nyári olimpiát.
Trump rajong a luxusrepülőgépek iránt, imádja az aranyat az Ovális Irodában, élvezi a (brit, szaúdi) uralkodók társaságát, és azt a hatalmat meg gazdagságot jelentő aurát, amely a királyi családokat övezi.
A főszereplő
A washingtoni Alkotmány sugárúton Abrams tankok dübörögtek végig, a nézők feje felett pedig katonai helikopterek zúgtak el.
A parádé azonban nem az amerikai hadsereg fennállásának 250. évfordulójára emlékezett, mert a rendezvény főszereplője maga a 79. születésnapját ünneplő elnök, aki szerint az események összefonódása nem a véletlen műve.
„Mindent megkaptam” – büszkélkedett az arlingtoni temetőben tartott emléknapon, májusban. „Elképesztő a dolgok alakulása, és ez Isten adománya” – tette hozzá.
A négyéves interregnum kimondottan előnyös helyzetbe juttatta: nemcsak jeles évfordulók és események idején áll az Egyesült Államok élén, hanem olyan demokrata elődje volt, akit folyton szapulhatott, amikor a dolgok rosszra fordultak.
Az első és a második ciklusa között lehetőséget kapott arra, hogy megszilárdítsa a republikánusok erejét.
Az ihlet
A látványos felvonulás tervét azután zárta a szívébe, hogy 2017-ben, a hagyományos Bastille-napon Emmanuel Macron társaságában végignézte, ahogy tankok gördülnek át a párizsi Champs-Élysées-n.
„Az egyik legnagyobb parádé, amit valaha láttam” – áradozott, majd azonnal közölte vendéglátójával, hogy ezt „feltétlenül felül akarja múlni”.
A Pentagon azonban ellenállt. Jim Mattis akkori védelmi miniszter, a tengerészgyalogság nyugalmazott négycsillagos tábornoka azért ellenezte az ötletet, mert a hadsereg átpolitizálását jelentette volna.
A koronavírus járvány dacára Trump 2020-ban ismét szorgalmazta a katonai parádé megrendezését, Mattis utóda, Mark Esper azonban csak azt engedélyezte, hogy harci gépek raja repüljön el a keleti part felett.
Most azonban Pete Hegseth, Trump hűséges rajongója, a Fox News korábbi műsorvezetője irányítja a Pentagont.
A hadsereg visszafogott – laza fesztiválból, futóversenyből és egy emlékbélyeg kiadásából álló – születésnapi ünneplését drámai módon felülírták és kibővítették.
A földön több mint száz harci jármű vonult, a levegőben pedig több tucatnyi veterán és korszerű harci gép repült el.
A katonák, továbbá 34 ló, két öszvér, illetve az amerikai lovasság Doc Holliday nevű kutyája a Pentagonból indult, majd a National Mall mentén haladó útvonalon csatlakoztak hozzájuk a tankok.
„Igen, lesznek jelmezek. A katonák a függetlenségi háborútól napjainkig terjedő időszak egyenruháit viselik. Júniusban Amerika egyik legpárásabb városában gyapjúnadrágba öltöztetik őket” – élcelődött Stephen Colbert.
Maga a központi ünnepelt, Donald Trump a Fehér Háztól délre található, az erre az alkalomra épített tribünről figyelte lelkesen a parádét, majd az ejtőernyősöktől átvette az összehajtott amerikai zászlót.
Ez rendkívül szokatlan, mert a csillagos-sávos lobogót hagyományosan az elesettek családtagjainak adják át a katonai temetéseken – jegyezte meg az NPR, az amerikai közszolgálati rádió.
A múlt
Az Egyesült Államokban természetesen korábban is rendeztek katonai parádékat.
A polgárháború végén a Grand Review of the Armies két napig tartott. A győztes uniós erők 145 ezer katonája vonult végig a fővároson, és időnként dalra fakadtak.
A hidegháború idején a nyugalmazott ötcsillagos tábornok és a második világháborús hős, Dwight Eisenhower elnöki beiktatásán csapatok, tankok és ballisztikus rakéták vonultak fel Washingtonban.
Az utód, John F. Kennedy 1961-es beiktatási ceremóniáján is szerepeltek katonák.
Az utolsó nagy katonai parádét az amerikai fővárosban 1991-ben, az Öbölháború befejezése alkalmából rendezték meg.
Az amerikai hadsereg 200. születésnapján, 1975-ben elmaradt a katonai parádé, mert Amerikát még mindig a vietnámi háború utóhatásai nyomasztották.
A katonák és fegyverek villogtatása sokkal gyakoribb a Szovjetunióban/Oroszországban, Kínában és Észak-Koreában, ahol a tekintélyelvű vezetők saját állampolgáraik és a világ előtt fitogtatják erejüket.
Az öntömjénezés
Donald Trump nem a szerénységéről ismert. Elismerést vár el saját munkásságáért, hisz a 45 eddigi elnök közül az első helyre sorolja magát.
„Sokan” úgy vélik, hogy az elnökség legsikeresebb első hónapját könyveltem el – jelentette ki az Unió helyzetéről szóló, márciusban elhangzott évértékelőjében, és ezzel maga mögé utasította George Washingtont.
Májusban a mezőgazdasági minisztérium Mallra néző homlokzatán, az oszlopok között Trump óriási portréját feszítették ki – Abraham Lincoln mellett.
Az épület közelében táboroznak a parádén részvevő katonák, akik priccsen töltötték az éjszakát, saját hálózsákjukban.
A hadsereg 25-45 millió dollárra becsülte a felvonulás költségeit, és ígéretet tett a washingtoni önkormányzatnak, hogy eltüntetik a parádé következményeit.
Az egyenként több mint 60 tonnás Abrams tankok kétségtelenül nyomot hagynak maguk után. Az útfelújítás becsült költsége elérheti a további 16 millió dollárt.
„Aprópénz ahhoz képest, hogy mennyit ér” – vonta meg a vállát az elnök az NBC vendégeként.
A No Kings napja
A washingtoni katonai parádéval egy napon Amerika-, sőt világszerte több mint 1800 városban rendezték meg a No Kings Day-t, a Le a királyokkal! tüntetéseket, amelyen elítélték a Trump-kormányzat antidemokratikus politikáját.
A szervezők szerint sokkal többen voltak, mint a washingtoni parádén.
„Június 14-én mindenhol ott leszünk, ahol ő nincs, hogy azt mondjuk: nincs trón, nincs korona, nincs király” – üzenték a szervezők honlapjukon.
A civilek a tömeges kitoloncolás, a közalkalmazottak elbocsátása, és a szövetségi programok, illetve a kutatási projektek finanszírozásának csökkentése ellen tiltakoznak.
Washingtonban tudatosan nem szerveztek nagygyűlést, helyette a központi felvonulásukra Philadelphiában került sor, „hogy világos kontrasztot vonjunk a nép által működtetett mozgalmunk és a költséges, pazarló és Amerika-ellenes washingtoni születésnapi parádé között” – tudatták a szervezők.
Az Indivisible, az Oszthatatlan elnevezésű, magát haladóként jellemző csoport májusban jelentette be a tiltakozások sorozatát, ami a Los Angeles-i tüntetések után újabb lendületet kapott.
Az Indivisible egyébként az Egyesült Államokon kívül Európában és Dél-Amerikában is szervezett Le a királyokkal! mottóval tiltakozó megmozdulásokat.
„A hatalom a néptől függ, és azért tüntetünk, hogy ezt világossá tegyük” – jelentette ki Ezra Levin, az Indivisible társigazgatója.
Az elnöki születésnapok
Thomas Jefferson nem rajongott születésnapja megünnepléséért. Egy barátja szerint azt mondta: az egyetlen születésnap, amit meg kell ünnepelni, július 4., a nemzet születésnapja. Saját születésnapját titkolta, és a családtagokat is felszólította, hogy ne hozzák nyilvánosságra – idézte fel a Washington Post.
James Polk volt az első elnök, aki hivatalában töltötte be 50. életévét. Túlzás lenne azt állítani, hogy ünnepelt. Egy templomi prédikáció juttatta eszébe a jeles dátumot.
Franklin Roosevelt 52. születésnapjára tógapartit rendezett a Fehér Házban. Ő Caesarnak öltözött, a first lady, Eleanor Roosevelt pedig a delphoi jósnak. A vendégek fehér tógát és görög fejpántot viseltek.
A legemlékezetesebb elnöki jubileum minden bizonnyal John F. Kennedy 45. születésnapja volt, amelyet a New York-i Madison Square Gardenben ünnepeltek, Marilyn Monroe pedig testhezálló ruhában, búgó hangon elénekelte a Happy Birthday, Mr. President című alkalmi köszöntőt. Az egyetlen szépséghiba, hogy ez majdnem két héttel a tényleges születésnap előtt történt.
Édesapja alelnökeként George W. Bush barátaival dorbézolva ünnepelte 40. születésnapját a Colorado Springs-i Broadmoor hotelben. Reggel, igencsak másnaposan a hegyekben kocogva úgy döntött, hogy teljesen felhagy a szesszel.
Barack Obama az 50. születésnapját grillpartival ünnepelte a Fehér Ház előtti Rózsakertben, aztán bent énekelt és táncolt.
A szám szerint legnagyobb kerek születésnapot eddig Joe Biden ünnepelte a Fehér Házban. A 80. születésnap egy villásreggelivel kezdődött, amelynek a végén az elnök elfújta a kedven kókuszos tortáján elhelyezett gyertya lángját.