Sok sportoló teljesen elvesztette a bevételi forrását a koronavírus miatt.
HIRDETÉSA koronavírus-járvány 1,6 milliárd ember megélhetését sodorta veszélybe a Nemzetközi Munkaügyi szervezet jelentése szerint, ami a globális munkaerőnek nagyjából a fele. A turizmusban, a vendéglátásban vagy éppen az autóiparban dolgozók, a szolgáltatásokat nyújtók és a művészek közül rengetegen estek el bevételük jelentős részétől. A válság azonban olyan embereket is érint, akikről elsőre eszünkbe se jutna, hogy bajba kerülhetnek.
Ilyenek a sportolók is. Amikor az ő fizetésükre gondolunk, a világsztárokat látjuk magunk előtt, akik vadiúj sportautóval járnak edzésre, méregdrága dizájnerruhákban járnak, és dezodorreklámokban szerepelnek. Nekik valószínűleg tényleg nem okoz majd nagy gondot a (remélhetőleg csak) néhány hónapos leállás, a hatalmas fizetésük mellett a szponzori és egyéb bevételekből szinte elkölthetetlenül sok pénzt tudtak felhalmozni - a Forbes tavalyi top százas listájára 25 millió dolláros éves bevétel volt a belépő, de a legjobban keresők 100 millió dollár, azaz 32 milliárd forint felett vittek haza.
A reflektorfényen túl
Ez azonban csak a jéghegy csúcsa. A sztárok mögött ott vannak azon sportolók tízezrei, akik számára a versenyzés valóban kulcsfontosságú ahhoz, hogy fenn tudják tartani magukat és családjukat. A sztárfizetések, reklámszerződések és szponzorok nélküli sportolók pedig most nagyon nehéz helyzetbe kerültek a sportélet teljes leállása miatt.
A kilátásaikat ráadásul az egyesületeik anyagi problémái is rontják. Az angol rögbiligában például úgy látják, hogy ha nyáron sikerül meccseket rendezni, azzal a 14 legfontosabb klub életben tartható, ha viszont még néhány hónapig kiesnek a bevételek, akkor valószínűleg többük is ki fog fogyni a pénzből. A kisebb klubok ráadásul nagy mértékben függnek a szövetségi bevételektől (amelyeket főleg a válogatott meccseire eladott jegyek generálnak). Ha minden így folytatódik, sokan egyszerűen képtelenek lesznek fizetést adni a játékosoknak.
Sorra jönnek létre a mentőalapok
A helyzetet ellensúlyozandó több kezdeményezés is indult a bajba jutott sportolók megsegítésére. Az imént említett rögbi esetében például 100 millió dolláros alapot készülnek létrehozni a sportág támogatására. Ugyanígy az Európai Labdarúgó-szövetség is támogatja a tagszövetségeit, az MLSZ például 1,5 milliárd forintot kap.
De vannak olyan esetek is, amikor közvetlenül a sportolóknak megy a pénz. A Nemzetközi Atlétikai Szövetség például egy 500 ezer dolláros alapot hozott létre a pénzügyi nehézségekkel küzdő atlétáknak. A szervezet elnöke, Sebastian Coe kiemelte, hogy az alapból elsősorban azokat a sportolókat fogják támogatni, akik elestek a bevételük nagy részétől a koronavírus miatt. A pályázatokat egy külön erre a célra létrehozott bizottság fogja elbírálni.
A teniszvilágot irányító nemzetközi szervezetek és a négy Grand Slam-torna szervezői nagyvonalúbbak voltak: bejelentették, hogy 6 millió dolláros segélyalapot hoznak létre a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került játékosok megsegítésére. A program mintegy 800 egyes és párosjátékost érint. A pénz elosztását az ATP és a WTA koordinálja, az összeget egyenlő arányban kapja a két nem. A világranglistás helyezés mellett a korábbi kereset is meghatározza azt, hogy ki jogosult a támogatásra. A teniszezők pedig rá is szorulnak a segítségre, a játékosok ugyanis ebben a sportban leginkább a tornák pénzdíjaiból élnek, és a rengeteg utazással járó sport július közepéig egészen biztosan nem indul újra.
Norvégiában pedig a sportágakon átívelő összefogás született az ifjúsági sportolók támogatására. Az ország legnagyobb sztárjai, többek között labdarúgók (például a Dortmund sztárja, Haaland), kézilabdázók, jégkorongozók és sízők közösen gyűjtenek pénzt a fiatalok számára.