Newsletter Hírlevél Events Események Podcasts Videók Africanews
Loader
Hirdetés

A járványkezelés svéd modellje: egyensúlyozás gazdaság és emberéletek között?

A járványkezelés svéd modellje: egyensúlyozás gazdaság és emberéletek között?
Szerzői jogok  Anders Wiklund/ALI LORESTANI /TT NYHETSBYRÅN
Szerzői jogok Anders Wiklund/ALI LORESTANI /TT NYHETSBYRÅN
Írta: Darren McCaffrey
Közzétéve: A legfrissebb fejlemények
A cikk megosztása Kommentek
A cikk megosztása Close Button

Kockázatosnak, meggondolatlannak is nevezték már a svédek járványstratégiáját. Vajon jó úton járnak?

HIRDETÉS

Kockázatosnak, meggondolatlannak és egyedieskedőnek is nevezték már az elmúlt hetek vitáiban Svédország hozzáállását az új koronavírus-járványhoz. Miért nem vezettek be szigorú korlátozásokat? Vajon jó úton járnak?

A kérdésre nem könnyű válaszolni, már csak azért sem, mert túl azon, hogy a helyzet folyamatosan változik, más képet kapunk, ha a gazdaságot és mást, ha az egészségügyet nézzük.

A gazdaság sikere

A koronavírus-járvány hatásait nem lehet egyszerűen csak egészségügyi szempontból megközelíteni. A svéd megközelítés egyik hatásaként a gazdaság sokkal kevesebb kárt szenvedett el, mint a szomszédos országoké.

Míg Finnországban 70, Dániában pedig 66 százalékkal zuhantak be a személyes költések, addig Svédországban ez az arány 30 százalék. A munkanélküliség Norvégiában négyszer olyan gyorsan emelkedik, mint a svédeknél. Minden jel arra mutat, hogy a svéd gazdaság kevésbé szenvedi meg a válságot, mint Európa nagy része.

Magas halálozás

Ami az egészségügyet illeti, a sokat emlegetett nyájimmunitásban a svédek kifejezetten jól állnak. Egy napokban közzétett tanulmány szerint Stockholmban az emberek 25-40 százaléka valószínűleg már átesett a fertőzésen. Ez az arány május végére elérheti a 60 százalékot. Ugyanez az arány Franciaországban jelenleg 6 százalék körül van.

Nem igaz, hogy Svédország nem tett semmit: betiltotta a tömegrendezvényeket, bezárta a középiskolákat és egyetemeket és megkérte az időseket, hogy maradjanak otthon. Ugyanakkor az éttermek, az általános iskolák és a legtöbb vállalkozás nyitva maradt.

Mindez oda vezetett, hogy a lakosság arányaihoz viszonyítva több ember veszítette életét, mint a szomszédos északi országokban.

A cikk írásának idején Svédországban hivatalosan 14.777 Covid-19 esetet tartanak számon, 1580 ember veszítette életét. A fele annyi lakosú Norvégiában 7156 eset volt (ez arányaiban megfelel), viszont csak 181 ember halt meg. A Norvégiához hasonló lélekszámú Finnországban 4014 betegre 98 haláleset jutott.

Az látszik tehát, hogy a kétszer annyi lakosú Svédországban a vírus mintegy tízszer annyi halálos áldozatot követelt. A kórházak ugyanakkor nincsenek túlterhelve, múlt heti adatok szerint kapacitásuk 80 százaléka van kihasználva.

Igazságtalan összehasonlítás?

Igazságtalannak érzi a svéd megközelítés összehasonlítását más országok stratégiájával a 36 éves Mardin Baban, aki egy civil szervezet vezetője Stockholmban.

- Azt hiszem, hogy minden országban mások a körülmények, melyeket figyelembe kell venni. Szerintem a svéd kormány, a hatóságok mellett, megteszi a szükséges óvintézkedéseket" - mondta Mardin Baban április közepén az Euronewsnak.

Svédország egységes, ami nem azt jelenti, hogy nincsenek dühös hangok: ezek elsősorban azt kifogásolják, hogy a kormány nem védi eléggé az idősebbeket. A halálos áldozatok több mint egyharmada idősotthonokban élt.

Egyelőre senki sem tudja megmondani, Svédország hogyan jön majd ki ezekből a hetekből, azt pedig pláne nem, hogy a járvány esetleg második vagy harmadik hulláma milyen hatással lesz. Alighanem hosszú időnek el kell még telnie addig, amíg kiderül, helyes volt-e a svéd stratégia.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
A cikk megosztása Kommentek

kapcsolódó cikkek

Már nálunk is gyógyult beteg vérplazmájával kezelnek egy koronavírusost

Kevés és drága lesz az áfonya az idén Svédországban

Lövöldözés volt egy svédországi mecsetnél, valószínűleg bűnbandák közötti leszámolás történt