NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

A járványkezelés svéd modellje: egyensúlyozás gazdaság és emberéletek között?

A járványkezelés svéd modellje: egyensúlyozás gazdaság és emberéletek között?
Szerzői jogok Anders Wiklund/ALI LORESTANI /TT NYHETSBYRÅN
Írta: Darren McCaffrey
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Kockázatosnak, meggondolatlannak is nevezték már a svédek járványstratégiáját. Vajon jó úton járnak?

HIRDETÉS

Kockázatosnak, meggondolatlannak és egyedieskedőnek is nevezték már az elmúlt hetek vitáiban Svédország hozzáállását az új koronavírus-járványhoz. Miért nem vezettek be szigorú korlátozásokat? Vajon jó úton járnak?

A kérdésre nem könnyű válaszolni, már csak azért sem, mert túl azon, hogy a helyzet folyamatosan változik, más képet kapunk, ha a gazdaságot és mást, ha az egészségügyet nézzük.

A gazdaság sikere

A koronavírus-járvány hatásait nem lehet egyszerűen csak egészségügyi szempontból megközelíteni. A svéd megközelítés egyik hatásaként a gazdaság sokkal kevesebb kárt szenvedett el, mint a szomszédos országoké.

Míg Finnországban 70, Dániában pedig 66 százalékkal zuhantak be a személyes költések, addig Svédországban ez az arány 30 százalék. A munkanélküliség Norvégiában négyszer olyan gyorsan emelkedik, mint a svédeknél. Minden jel arra mutat, hogy a svéd gazdaság kevésbé szenvedi meg a válságot, mint Európa nagy része.

Magas halálozás

Ami az egészségügyet illeti, a sokat emlegetett nyájimmunitásban a svédek kifejezetten jól állnak. Egy napokban közzétett tanulmány szerint Stockholmban az emberek 25-40 százaléka valószínűleg már átesett a fertőzésen. Ez az arány május végére elérheti a 60 százalékot. Ugyanez az arány Franciaországban jelenleg 6 százalék körül van.

Nem igaz, hogy Svédország nem tett semmit: betiltotta a tömegrendezvényeket, bezárta a középiskolákat és egyetemeket és megkérte az időseket, hogy maradjanak otthon. Ugyanakkor az éttermek, az általános iskolák és a legtöbb vállalkozás nyitva maradt.

Mindez oda vezetett, hogy a lakosság arányaihoz viszonyítva több ember veszítette életét, mint a szomszédos északi országokban.

A cikk írásának idején Svédországban hivatalosan 14.777 Covid-19 esetet tartanak számon, 1580 ember veszítette életét. A fele annyi lakosú Norvégiában 7156 eset volt (ez arányaiban megfelel), viszont csak 181 ember halt meg. A Norvégiához hasonló lélekszámú Finnországban 4014 betegre 98 haláleset jutott.

Az látszik tehát, hogy a kétszer annyi lakosú Svédországban a vírus mintegy tízszer annyi halálos áldozatot követelt. A kórházak ugyanakkor nincsenek túlterhelve, múlt heti adatok szerint kapacitásuk 80 százaléka van kihasználva.

Igazságtalan összehasonlítás?

Igazságtalannak érzi a svéd megközelítés összehasonlítását más országok stratégiájával a 36 éves Mardin Baban, aki egy civil szervezet vezetője Stockholmban.

- Azt hiszem, hogy minden országban mások a körülmények, melyeket figyelembe kell venni. Szerintem a svéd kormány, a hatóságok mellett, megteszi a szükséges óvintézkedéseket" - mondta Mardin Baban április közepén az Euronewsnak.

Svédország egységes, ami nem azt jelenti, hogy nincsenek dühös hangok: ezek elsősorban azt kifogásolják, hogy a kormány nem védi eléggé az idősebbeket. A halálos áldozatok több mint egyharmada idősotthonokban élt.

Egyelőre senki sem tudja megmondani, Svédország hogyan jön majd ki ezekből a hetekből, azt pedig pláne nem, hogy a járvány esetleg második vagy harmadik hulláma milyen hatással lesz. Alighanem hosszú időnek el kell még telnie addig, amíg kiderül, helyes volt-e a svéd stratégia.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Már nálunk is gyógyult beteg vérplazmájával kezelnek egy koronavírusost

Az EU védelmi stratégiája az USA nélkül elképzelhetetlen, állítja a svéd külügyminiszter

Egy „migráns” lenézett gyerekéből szupersztár: Zlatan születésnapján limitált Ferrarikkal ünnepel