Hétfő reggelre elhunyt két újabb beteg, így a koronavírus-járvány magyarországi áldozatainak száma 15-re emelkedett.
HIRDETÉSHétfő reggelre elhunyt két újabb beteg, így a koronavírus-járvány magyarországi áldozatainak száma 15-re emelkedett. A járvány elleni védekezést irányító Operatív Törzs hétfői beszámolóján elhangzott legfontosabb információk:
- a kórházparancsnokok orvosszakmai kérdésekben nem foglalhatnak állást, nem tehetnek javaslatot, nem hozhatnak döntést
- vagyonbiztonsági és járványügyi kérdésekben az intézményigazgatóknak nincs vétójoga a kórházparancsnokok utasításaival szemben
- hétfő reggel 447 igazolt fertőzöttről tudtak, 34 volt a gyógyult betegek száma
- két újabb halálesetet hoztak összefüggésbe a járvánnyal, mindketten 90 év feletti, más krónikus betegségben is szenvedő idős ember volt
- a járvány terjedésében földrajzi gócpontokat nem lehet még beazonosítani
- 9 ezer ember van házi karanténban, ennek betartását már 57 ezer alkalommal ellenőrizte a rendőrség
- országszerte 55 mentőautó végzi a gyanús esetek gyorstesztjét, mintavételét
- a járvány már minden korosztályt elért itthon, van gyermek és fiatal is az igazolt fertőzöttek között
- annak a szakasznak a küszöbén állunk, amikor már tömeges megbetegedésekről kell beszélnünk.
„Életek múlnak a kórházi adatok megfelelő értékelésén, erőforrások ésszerű átcsoportosításán” – kezdte a koronavírus-járvány elleni küzdelmet irányító Operatív Törzs beszámolóját Halmosi Zsolt országos kórházfőparancsnok. A rendőrvezérőrnagy elmondta, az intézmények vezetése mellé kirendelt kórházparancsnokok elsődleges feladata a járvánnyal és az ellátással kapcsolatos adatok validálása és ellenőrzése. Megismételte, hogy orvosszakmai kérdésben nem foglalhatnak állást, nem tehetnek javaslatokat, nem hozhatnak döntést. Két kérdésben azonban teljhatalmuk van: amikor a vagyonbiztonságról vagy a járványügyi szabályok betartásáról van szó. Ezekben az esetekben az intézmények vezetőnek nincs vétójoga, a kórházparancsnokok döntését el kell fogadniuk. Halmosi Zsolt szavaiból kiderült: előfordult, hogy a járvány elleni küzdelemre kirendelt egészségügyi eszközök nem oda kerültek, ahová a vezetés szánta.
Krónikus megbetegedésekben szenvedett és 90 év fölötti volt a járvány két új halálos áldozata – jelentette be Müller Cecília országos tisztifőorvos. A koronavírussal összefüggésbe hozott magyarországi halálesetek száma ezzel hétfő reggel 15-re emelkedett. 447 igazolt fertőzöttről tudnak, 34 beteg pedig felgyógyult a vírus okozta megbetegedésből. Eddig 13.301 mintavétel történt a fertőzésgyanús eseteknél.
"Nincs földrajzi gócpont"
Az egész országban egyenletesen oszlanak el a pozitív teszteredmények, a járvány terjedésében földrajzi gócpontok egyelőre nem mutatkoznak – mondta az országos tisztifőorvos. Müller Cecília reméli, hogy a kijárási korlátozások meghozzák a várt eredményt, lassítják a járvány terjedését. „Ezért kell a jog eszközeivel is betartatni az előírásokat” – fogalmazott a tisztifőorvos, hozzátéve, hogy elismerik az ezért hozott egyéni áldozatokat. Később egy kérdésre válaszolva azt mondta, ezeknek az intézkedéseknek is köszönhető, hogy itthon egyelőre sikerült „ellaposítani a járványgörbét”. Elmondta azt is, hogy a járvány minden korosztályt elért, így gyermek és fiatal is van a fertőzöttek között, de ennél több részletet nem árult el.
– válaszolta egy másik kérdésre, de annak megjóslására nem vállalkozott, hogy mikor lép át a magyarországi helyzet ebbe a szakaszba. Ebből a szempontból „nem az esetszámok érdekesek, hanem a megjelenési helyek”, a terjedés dinamikája – fogalmazott.
„Nincs olyan teszt, amely meggátolja a járvány terjedését”
A tesztekről is beszélt a tisztifőorvos. Arra figyelmeztetett, hogy bár sokféle megoldás elérhető, ezek jó része bevizsgálatlan, a gyártók sebtiben készítették, a hatékonyságuk nem mindig igazolt. A magyar laboratóriumokban kétféle tesztet alkalmaznak, a vizsgálat elrendelése orvosszakmai kérdés. Az egyik a vírus jelenlétének kimutatására szolgál, de ehhez kellő számú kórokozónak kell lennie a hordozóban. A másik a vírus jelenlétére adott immunreakciót mutatja ki: ebből arra lehet következtetni, hogy az alany vagy hordozza a vírust, vagy pedig hordozó volt, és a szervezete már leküzdötte a fertőzést. „Nincs olyan teszt, amely meggátolja vagy befolyásolja a járvány terjedését” – jelentette ki Müller Cecília. Hozzátette, a negatív teszteredmény hamis biztonságérzetet adhat, hiszen a vizsgált személy hiába egészséges a mintavétel idején, azután bármikor elkaphatja a fertőzést.
Egy kérdésre adott válaszából kiderült, hogy országszerte 55 mentőautó végzi a gyanús esetek gyorstesztjét vagy mintavételét, szerinte többnyire a bejelentésektől számítva 24 órán belül. Jelenleg csaknem 800 címük van, amit a háziorvosoktól kaptak. A mentők vagy az ujjbegyből vett vér alapján végeznek gyorstesztet, vagy légúti vizsgálat során vesznek mintavételt a garatból, torokból. Ez utóbbi esetében a vizsgálandóknak a megelőző pár órában nem szabad enniük vagy inniuk.
9 ezren házi karanténban
„Több mint 9 ezer esetben rendeltek el házi karantént, ennek betartását eddig 57 ezer alkalommal ellenőrizte a rendőrség” – kezdte beszámolóját Kiss Róbert rendőralezredes, az operatív törzs ügyeleti központjának munkatársa. Az elrendelt házi karantén be nem tartásáért 160 szabálysértési feljelentést tettek az egyenruhások, 97 esetben róttak ki helyszíni bírságot, 14 embert pedig figyelmeztettek. A rendőrök ellenőrzik a kijárási korlátozások betartását, ennek során 79 szabálysértési feljelentés született, 15 embernek kellet helyszíni bírságot fizetnie, csaknem 670 embert figyelmeztettek. Az alezredes a határokról is beszélt: az átlépés folyamatos, de kisebb fennakadások lehetnek a hétköznapi élénkebb forgalom miatt.
Katonák az utcákon
Kiss Róbertet arról is kérdezték, mi indokolja a katonák utcai jelenlétét. Erre azt válaszolta, hogy nemcsak katonák, de közterület-felügyelők és polgárőrök is segítik a rendőrök munkáját.
- tette hozzá, bővebb indoklás nélkül. A kijárási korlátozás szigorításáról szóló kérdésre azt mondta, az Operatív Törzs „folyamatosan áttekinti a kialakult helyzetet, elemzi az adatokat, hogy megfelelő időben tudják a lakosságot tájékoztatni”.
