rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

A járvány, ami megváltoztatta a 21. századot

A vírus már szinte az egész világon jelen van - ez a felvétel Pakisztánban készült
A vírus már szinte az egész világon jelen van - ez a felvétel Pakisztánban készült   -   Szerzői jogok  Muhammad Sajjad/The Associated Press
Betűméret Aa Aa

2019 utolsó napján Közép-Kína egyik metropoliszában bejelentették, hogy egy új, influenzaszerű tűneteket produkáló vírusfertőzés ütötte fel a fejét. A SARS-CoV-2 névre keresztelt koronavírus ezután mindössze néhány hónap leforgása alatt akkora válságba taszította a világot, amilyet könnyen lehet, hogy a második világháború óta nem látott az emberiség. De mi áll a korábban példátlan karanténintézkedések, a megtelt intenzív osztályok és a tőzsdék zuhanása mögött? Bemutatkozik a koronavírus.

Egyáltalán mi az, hogy koronavírus?

Az Egészségügyi Világszervezet tájékoztatója szerint a koronavírusok családjába számos vírus tartozik, melyek tünetei az egyszerű megfázástól az életveszélyes tüdőgyulladásig és veseelégtelenségig terjednek. A koronavírusok embereket és állatokat is képesek megfertőzni, sőt, egyes típusait az állatok képesek átadni az embereknek.

A víruscsalád a nevét egyébként a kinézetéről kapta. A vírusburokból sugárirányban kifelé mutató egyik fehérjéjének köszönhetően a koronavírus a mikroszkóp alatt a napkorona rajzára emlékeztet.

Honnan indult a járvány?

Ami biztos: az új koronavírus Vuhanból származik. A Kína központi részén fekvő városról valószínűleg tavaly még kevesen hallottak itthon, de több mint 11 millió lakosa van.

Az egészségügyi hatóságok a rejtélyes vírus első nyomait a belvárosi halpiacon fedezték fel. A SARS-vírushoz hasonlóan, amely Ázsiában 2002-ben és 2003-ben terjedt el veszedelmes sebességgel, a koronavírus első jelei arra utalnak, hogy a piacon árusított élő állatokról mutálódott. A piacon a többi között kígyókkal, denevérekkel, elhízott bambuszpatkányokkal és rókákkal is kereskedtek.

AP Photo/Dake Kang
A vuhani piac, ahonnan elindult a világjárványAP Photo/Dake Kang

És mikor kezdődött?

Az új vírusról először december 31-én számoltak be a hatóságok, de ez nem jelenti azt, hogy az első megbetegedés is ekkor történt. Peking hetekig próbálta eltussolni az új járványt. A Caixin kínai gazdasági és pénzügyi lap beszámolója szerint (amelyet az azonnali.hu szemlézett) a betegséggel foglalkozó laborok a legfelsőbb szintről kaptak utasítást arra, hogy állítsák le a tesztelést, és pusztítsák el a mintákat.

Sőt, december 27-én már a vírus teljes DNS-szekvenciája is rendelkezésre állt. Ezt végül január 11-én továbbították a WHO-nak. Jelenleg úgy tudjuk, hogy a vírus valamikor november vége felé bukkanhatott fel először, és kezdeti terjedését nagyban segítette a kínai vezetés hozzáállása.

Peking stratégiát vált

Az első kínai óvintézkedésekre egészen január 20-áig kellett várni, azok viszont egyből rendkívül komolyak voltak: néhány nap alatt Vuhant és a környező Hupej tartomány nagy részét teljesen lezárták, 50-60 millió ember került karanténba. A fertőzöttek és a halottak száma folyamatosan nőtt az országban, de az intézkedéseknek köszönhetően másik komoly gócpont nem alakult ki, az esetek nagy többségét Hupejből regisztrálták.

Chinatopix via AP
Szükségkórház VuhanbanChinatopix via AP

A világjárvány

A mai globalizált világban vajmi kevés esély volt arra, hogy a vírust Kínán belül lehessen tartani. Egyre több országban kezdtek el kisebb óvintézkedéseket bevezetni, például mérték a veszélyeztetett országokból érkezők testhőmérsékletét a repülőtereken, de ez nem tudta megállítani a járványt. A vírus ma már szinte a világ összes országában jelen van, az epicentruma pedig áttevődött Európára. Az Egészségügyi Világszervezet végül március 11-én nyilvánította világjárvánnyá az új koronavírust.

A legrosszabb Olaszországban a helyzet, ahol már több halott van, mint Kínában, de több más EU-tagállamban is gyorsan nő a fertőzések száma, Európán kívül pedig Iránban, az Egyesült Államokban és Dél-Koreában is sok a megbetegedés (bár a koreaiak úgy tűnik, le tudták lassítani a járványt). Kínában eközben március 19-én már egyetlen fertőzést sem regisztráltak - a járvány kiindulópontjának számító ország most abban a helyzetben van, mint januárban Európa, tehát új esetek gyakorlatilag csak a külföldről ideutazó betegek miatt vannak.

LaPresse via AP
A túlzsúfolt olasz egészségügyi rendszert is szükségkórházakkal igyekeznek tehermentesíteniLaPresse via APClaudio Furlan

A gazdaság a feje tetejére állt

Január végén, amikor az európai országok elkezdték leállítani a Kínába induló közvetlen repülőjárataikat, még kevesen gondolták, hogy nagyjából másfél hónap múlva lehetőleg az otthonukba bezárkózva és onnan dolgozva, a boltba csak óvatosan lemerészkedve fogják élni az életüket. Aztán márciusban, ahogy egyre rosszabb lett az olaszországi helyzet, hirtelen Európa is teljesen kiszakadt a normális kerékvágásból.

Rövid idő alatt gyakorlatilag leállt a globális gazdaság: az iskolák és a gyárak jelentős része bezárt, a turizmus összeomlott, a tőzsdék hatalmas zuhanásba kezdtek, a forint árfolyama néhány nap alatt a 360-as szintig zuhant az euróhoz képest, az országok nagy része lezárta határait, a szolgáltatást nyújtó vállalatok nem, vagy csak csökkentett módban tudnak működni. Lehetne még sorolni a példákat, de az a helyzet, hogy - a 2008-as válságtól eltérően, ami a bankszektorból indult - a mostani összeomlás szinte a gazdaság összes szektorát érinti. És az elemzők szerint a következményei is durvábbak lesznek, mint amivel az előző gazdasági válság során szembesültünk.

AP Photo/Mark Lennihan
Kereskedő a New York-i tőzsdén. A háttérben a baloldali monitoron a piros szín az árfolyamesést jelöliAP Photo/Mark Lennihan

A vírus Magyarországon

Hazánkban az európai országokhoz képest viszonylag későn, március 4-én jelent meg a koronavírus. A fertőzöttek száma azóta folyamatosan emelkedik, és már halálos áldozatai is vannak a járványnak Magyarországon.

A kormány fokozatosan vezette be az egyre szigorúbb óvintézkedéseket, bezáratta például az iskolákat, lezárta a határokat a külföldi beutazók előtt, hitelfizetési moratóriumot hirdetett a lakosság ingatag anyagi helyzetének stabilizálása céljából, a honvédség pedig átvette számos stratégiai fontosságú vállalat felügyeletét.

MTVA/Mónus Márton
Vonatot fertőtlenítenek a Keleti PályaudvaronMTVA/Mónus Márton

Mik a vírus tünetei?

A koronavírus korai tünete a láz, a köhögés, az akadozó légzés és a levertség. Ezeket azonban általában nehéz kiszúrni, hisz nagyon hasonlóak a közönséges meghűlés vagy influenza tüneteihez.

Az esetek nagyjából nyolcvan százalékában a betegség csupán enyhe tüneteket okoz, ha okoz egyáltalán. Ebben rejlik az egyik nagy veszélye: sokan tudatában sincsenek, hogy megfertőződtek, és maguk is terjesztik a vírust.

A másik veszély az esetek fennmaradó húsz százaléka. A betegek nagyjából ötödénél súlyosabb tünetek alakulnak ki. Ez akkor fordul elő, ha a vírus lejut a tüdőbe. Gyulladáskeltő hatása, és a szervezet immunrendszerének túlzott reakciója közösen járulhatnak hozzá a súlyos tüdőgyulladás kialakulásához.

A fertőzöttek nagyjából 6 százaléka kerül kritikus állapotba - nekik légzési nehézségeik lesznek, és egyes szervrendszereik működése is súlyosan károsodhat. Az enyhe lefolyásból a súlyos állapotba való átmenet pedig rendkívül hirtelen is végbe mehet. A szervezet egyébként általában hasonló immunválaszt ad a betegségre, mint az influenzára.

AP Photo/Patrick Ngugi
Kenyai fiatal házi készítésű maszkban Nairobi legnagyobb nyomornegyedénAP Photo/Patrick Ngugi

Kik a leginkább veszélyeztetettek?

A többi felsőlégúti megbetegedéshez hasonlóan az új koronavírus az idősek és a krónikus betegségekben szenvedők számára jóval veszélyesebb a nagy átlagnál. Olaszországban például 79,5 év a halottak átlagéletkora, és nagy részük már azelőtt is beteg volt, hogy megfertőződött volna az új vírussal. A kockázati tényezők közé tartozik a magas vércukorszint és a magas vérnyomás, valamint egyelőre úgy tűnik, hogy a férfiakra nagyobb veszélyt jelent a vírus, mint a nőkre.

Mennyire veszélyes a vírus?

Járvány közben nehéz meghatározni egy vírus halálozási rátáját. Ennek legfőbb oka, hogy nem tudni pontosan, hány ember betegedett meg. A sokszor csak enyhe tüneteket produkáló koronavírusra ez különösen igaz. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter szerint Magyarországon például akár tíz-tizenötszörös különbség is lehet a kimutatottan koronavírusos betegek és a megfertőzöttek között.

A tudósok a leggyakrabban két százalék körülre becsülik a valódi halálozási arányt, de ismét érdemes kiemelni, hogy ez még csak tapogatózás. Egy dolog azonban nagyjából biztos: az új koronavírus jóval halálosabb, és gyorsabban is fertőz, mint a hagyományos influenza (az elődjének számító SARS-járványhoz képest viszont alacsonyabb a halálozási ráta).

További bizonytalanságra ad okot, hogy a különböző országok által közölt adatokban hatalmas a különbség a halálozási rátát tekintve. Míg március 20-ai adatok szerint Németországban mindössze a fertőzöttek 0,2 százaléka vesztette életét, addig Olaszországban több mint 8 százalékuk. Ezekből a számokból tehát nagyon nehéz következtetéseket levonni - az már valamivel árulkodóbb, hogy az olasz elhunytak kevesebb mint egy százaléka volt olyan, aki megfertőződése előtt nem szenvedett semmilyen betegségben.

MTVA/Czeglédi Zsolt
Katonák járőröznek Debrecen kiürült főterénMTVA/Czeglédi Zsolt

Hol tartunk most?

Március 20-án a világon már csaknem negyedmillió ember fertőződött meg az új koronavírussal, a gyógyultak száma a kilencvenezret közelíti, a halottak száma pedig a tízezret is meghaladta. A legtöbb megbetegedést (több mint 81 ezret) egyelőre Kínában regisztrálták, de a trendek alapján a több mint 47 ezer fertőzöttnél tartó Olaszország átveheti az első helyet - a halottak számában már bőven meg is előzte Kínát. Spanyolországban, Iránban és az Egyesült Államokban 20 ezer körüli a betegek száma. Magyarországon 103 fertőzöttről és 4 halottról tudnak a hatóságok március 21-én. Heten gyógyultak meg.

Mikor lesz vége a járványnak?

Egyelőre úgy néz ki, hogy ez inkább hónapok, mint hetek kérdése, és már nem kérdés, hogy a járvány mérséklése vagy elfojtása a jobb stratégia. Az optimista vélemények szerint az új koronavírus az influenzához hasonlóan szezonális járvánnyal jár, tehát a hideg, téli hónapokban jóval több megbetegedést okoz, és ahogy melegszik az idő, fokozatosan visszahúzódik. Ha így is lesz, kulcsfontosságú, hogy mire újra rákapcsol a járvány, az emberiség már jobban fel legyen készülve rá - ha sikerül kifejleszteni a betegség kezelésére alkalmas terápiás szereket, illetve idővel a fertőzés megelőzésére szolgáló oltóanyagot, sokkal könnyebb lesz kordában tartani a koronavírust. Azonban egyáltalán nem biztos, hogy így lesz. A Torontói Egyetem fertőző betegségekkel foglalkozó kutatója, Allison McGeer a Washington Postnak így fogalmazott:

Ez a vírus azt csinál, amit akar. A terjedési tulajdonságait egyáltalán nem ismerjük.