Több mint három hónapja pusztít a világon az új koronavírus - összefoglaltuk a legfontosabb információkat.
HIRDETÉS2019 utolsó napján Közép-Kína egyik metropoliszában bejelentették, hogy egy új, influenzaszerű tűneteket produkáló vírusfertőzés ütötte fel a fejét. A SARS-CoV-2 névre keresztelt koronavírus ezután mindössze néhány hónap leforgása alatt akkora válságba taszította a világot, amilyet könnyen lehet, hogy a második világháború óta nem látott az emberiség. De mi áll a korábban példátlan karanténintézkedések, a megtelt intenzív osztályok és a tőzsdék zuhanása mögött? Bemutatkozik a koronavírus.
Egyáltalán mi az, hogy koronavírus?
Az Egészségügyi Világszervezet tájékoztatója szerint a koronavírusok családjába számos vírus tartozik, melyek tünetei az egyszerű megfázástól az életveszélyes tüdőgyulladásig és veseelégtelenségig terjednek. A koronavírusok embereket és állatokat is képesek megfertőzni, sőt, egyes típusait az állatok képesek átadni az embereknek.
A víruscsalád a nevét egyébként a kinézetéről kapta. A vírusburokból sugárirányban kifelé mutató egyik fehérjéjének köszönhetően a koronavírus a mikroszkóp alatt a napkorona rajzára emlékeztet.
Honnan indult a járvány?
Ami biztos: az új koronavírus Vuhanból származik. A Kína központi részén fekvő városról valószínűleg tavaly még kevesen hallottak itthon, de több mint 11 millió lakosa van.
Az egészségügyi hatóságok a rejtélyes vírus első nyomait a belvárosi halpiacon fedezték fel. A SARS-vírushoz hasonlóan, amely Ázsiában 2002-ben és 2003-ben terjedt el veszedelmes sebességgel, a koronavírus első jelei arra utalnak, hogy a piacon árusított élő állatokról mutálódott. A piacon a többi között kígyókkal, denevérekkel, elhízott bambuszpatkányokkal és rókákkal is kereskedtek.
És mikor kezdődött?
Az új vírusról először december 31-én számoltak be a hatóságok, de ez nem jelenti azt, hogy az első megbetegedés is ekkor történt. Peking hetekig próbálta eltussolni az új járványt. A Caixin kínai gazdasági és pénzügyi lap beszámolója szerint (amelyet az azonnali.hu szemlézett) a betegséggel foglalkozó laborok a legfelsőbb szintről kaptak utasítást arra, hogy állítsák le a tesztelést, és pusztítsák el a mintákat.
Sőt, december 27-én már a vírus teljes DNS-szekvenciája is rendelkezésre állt. Ezt végül január 11-én továbbították a WHO-nak. Jelenleg úgy tudjuk, hogy a vírus valamikor november vége felé bukkanhatott fel először, és kezdeti terjedését nagyban segítette a kínai vezetés hozzáállása.
Peking stratégiát vált
Az első kínai óvintézkedésekre egészen január 20-áig kellett várni, azok viszont egyből rendkívül komolyak voltak: néhány nap alatt Vuhant és a környező Hupej tartomány nagy részét teljesen lezárták, 50-60 millió ember került karanténba. A fertőzöttek és a halottak száma folyamatosan nőtt az országban, de az intézkedéseknek köszönhetően másik komoly gócpont nem alakult ki, az esetek nagy többségét Hupejből regisztrálták.
A világjárvány
A mai globalizált világban vajmi kevés esély volt arra, hogy a vírust Kínán belül lehessen tartani. Egyre több országban kezdtek el kisebb óvintézkedéseket bevezetni, például mérték a veszélyeztetett országokból érkezők testhőmérsékletét a repülőtereken, de ez nem tudta megállítani a járványt. A vírus ma már szinte a világ összes országában jelen van, az epicentruma pedig áttevődött Európára. Az Egészségügyi Világszervezet végül március 11-én nyilvánította világjárvánnyá az új koronavírust.
A legrosszabb Olaszországban a helyzet, ahol már több halott van, mint Kínában, de több más EU-tagállamban is gyorsan nő a fertőzések száma, Európán kívül pedig Iránban, az Egyesült Államokban és Dél-Koreában is sok a megbetegedés (bár a koreaiak úgy tűnik, le tudták lassítani a járványt). Kínában eközben március 19-én már egyetlen fertőzést sem regisztráltak - a járvány kiindulópontjának számító ország most abban a helyzetben van, mint januárban Európa, tehát új esetek gyakorlatilag csak a külföldről ideutazó betegek miatt vannak.
A gazdaság a feje tetejére állt
Január végén, amikor az európai országok elkezdték leállítani a Kínába induló közvetlen repülőjárataikat, még kevesen gondolták, hogy nagyjából másfél hónap múlva lehetőleg az otthonukba bezárkózva és onnan dolgozva, a boltba csak óvatosan lemerészkedve fogják élni az életüket. Aztán márciusban, ahogy egyre rosszabb lett az olaszországi helyzet, hirtelen Európa is teljesen kiszakadt a normális kerékvágásból.
Rövid idő alatt gyakorlatilag leállt a globális gazdaság: az iskolák és a gyárak jelentős része bezárt, a turizmus összeomlott, a tőzsdék hatalmas zuhanásba kezdtek, a forint árfolyama néhány nap alatt a 360-as szintig zuhant az euróhoz képest, az országok nagy része lezárta határait, a szolgáltatást nyújtó vállalatok nem, vagy csak csökkentett módban tudnak működni. Lehetne még sorolni a példákat, de az a helyzet, hogy - a 2008-as válságtól eltérően, ami a bankszektorból indult - a mostani összeomlás szinte a gazdaság összes szektorát érinti. És az elemzők szerint a következményei is durvábbak lesznek, mint amivel az előző gazdasági válság során szembesültünk.
A vírus Magyarországon
Hazánkban az európai országokhoz képest viszonylag későn, március 4-én jelent meg a koronavírus. A fertőzöttek száma azóta folyamatosan emelkedik, és már halálos áldozatai is vannak a járványnak Magyarországon.
A kormány fokozatosan vezette be az egyre szigorúbb óvintézkedéseket, bezáratta például az iskolákat, lezárta a határokat a külföldi beutazók előtt, hitelfizetési moratóriumot hirdetett a lakosság ingatag anyagi helyzetének stabilizálása céljából, a honvédség pedig átvette számos stratégiai fontosságú vállalat felügyeletét.
Mik a vírus tünetei?
A koronavírus korai tünete a láz, a köhögés, az akadozó légzés és a levertség. Ezeket azonban általában nehéz kiszúrni, hisz nagyon hasonlóak a közönséges meghűlés vagy influenza tüneteihez.
Az esetek nagyjából nyolcvan százalékában a betegség csupán enyhe tüneteket okoz, ha okoz egyáltalán. Ebben rejlik az egyik nagy veszélye: sokan tudatában sincsenek, hogy megfertőződtek, és maguk is terjesztik a vírust.
A másik veszély az esetek fennmaradó húsz százaléka. A betegek nagyjából ötödénél súlyosabb tünetek alakulnak ki. Ez akkor fordul elő, ha a vírus lejut a tüdőbe. Gyulladáskeltő hatása, és a szervezet immunrendszerének túlzott reakciója közösen járulhatnak hozzá a súlyos tüdőgyulladás kialakulásához.
A fertőzöttek nagyjából 6 százaléka kerül kritikus állapotba - nekik légzési nehézségeik lesznek, és egyes szervrendszereik működése is súlyosan károsodhat. Az enyhe lefolyásból a súlyos állapotba való átmenet pedig rendkívül hirtelen is végbe mehet. A szervezet egyébként általában hasonló immunválaszt ad a betegségre, mint az influenzára.
HIRDETÉS
Kik a leginkább veszélyeztetettek?
A többi felsőlégúti megbetegedéshez hasonlóan az új koronavírus az idősek és a krónikus betegségekben szenvedők számára jóval veszélyesebb a nagy átlagnál. Olaszországban például 79,5 év a halottak átlagéletkora, és nagy részük már azelőtt is beteg volt, hogy megfertőződött volna az új vírussal. A kockázati tényezők közé tartozik a magas vércukorszint és a magas vérnyomás, valamint egyelőre úgy tűnik, hogy a férfiakra nagyobb veszélyt jelent a vírus, mint a nőkre.
Mennyire veszélyes a vírus?
Járvány közben nehéz meghatározni egy vírus halálozási rátáját. Ennek legfőbb oka, hogy nem tudni pontosan, hány ember betegedett meg. A sokszor csak enyhe tüneteket produkáló koronavírusra ez különösen igaz. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter szerint Magyarországon például akár tíz-tizenötszörös különbség is lehet a kimutatottan koronavírusos betegek és a megfertőzöttek között.
A tudósok a leggyakrabban két százalék körülre becsülik a valódi halálozási arányt, de ismét érdemes kiemelni, hogy ez még csak tapogatózás. Egy dolog azonban nagyjából biztos: az új koronavírus jóval halálosabb, és gyorsabban is fertőz, mint a hagyományos influenza (az elődjének számító SARS-járványhoz képest viszont alacsonyabb a halálozási ráta).
További bizonytalanságra ad okot, hogy a különböző országok által közölt adatokban hatalmas a különbség a halálozási rátát tekintve. Míg március 20-ai adatok szerint Németországban mindössze a fertőzöttek 0,2 százaléka vesztette életét, addig Olaszországban több mint 8 százalékuk. Ezekből a számokból tehát nagyon nehéz következtetéseket levonni - az már valamivel árulkodóbb, hogy az olasz elhunytak kevesebb mint egy százaléka volt olyan, aki megfertőződése előtt nem szenvedett semmilyen betegségben.
Hol tartunk most?
Március 20-án a világon már csaknem negyedmillió ember fertőződött meg az új koronavírussal, a gyógyultak száma a kilencvenezret közelíti, a halottak száma pedig a tízezret is meghaladta. A legtöbb megbetegedést (több mint 81 ezret) egyelőre Kínában regisztrálták, de a trendek alapján a több mint 47 ezer fertőzöttnél tartó Olaszország átveheti az első helyet - a halottak számában már bőven meg is előzte Kínát. Spanyolországban, Iránban és az Egyesült Államokban 20 ezer körüli a betegek száma. Magyarországon 103 fertőzöttről és 4 halottról tudnak a hatóságok március 21-én. Heten gyógyultak meg.
HIRDETÉSMikor lesz vége a járványnak?
Egyelőre úgy néz ki, hogy ez inkább hónapok, mint hetek kérdése, és már nem kérdés, hogy a járvány mérséklése vagy elfojtása a jobb stratégia. Az optimista vélemények szerint az új koronavírus az influenzához hasonlóan szezonális járvánnyal jár, tehát a hideg, téli hónapokban jóval több megbetegedést okoz, és ahogy melegszik az idő, fokozatosan visszahúzódik. Ha így is lesz, kulcsfontosságú, hogy mire újra rákapcsol a járvány, az emberiség már jobban fel legyen készülve rá - ha sikerül kifejleszteni a betegség kezelésére alkalmas terápiás szereket, illetve idővel a fertőzés megelőzésére szolgáló oltóanyagot, sokkal könnyebb lesz kordában tartani a koronavírust. Azonban egyáltalán nem biztos, hogy így lesz. A Torontói Egyetem fertőző betegségekkel foglalkozó kutatója, Allison McGeer a Washington Postnak így fogalmazott: