Fordulat Németország Izrael-politikájában: november 24-én a berlini kormány feloldja az Izraelnek szánt katonai felszerelésekre vonatkozó, augusztus óta érvényben lévő exportkorlátozásokat.
A Merkava harckocsikhoz készült német meghajtórendszereket hamarosan ismét exportálhatják Izraelnek. Öt héttel a gázai háború tűzszünetének kezdete után Friedrich Merz (CDU) kancellár kormánya visszavonta a korábban vitatott döntést.
Az IDF a Merkava harckocsikat a Gázai övezet különböző részeibe irányuló szárazföldi behatolások és rajtaütések során alkalmazta, beleértve Gázaváros és Hán-Júnisz környékét. A harcok során a Hamász és más palesztin fegyveres csoportok páncéltörő rakétákkal támadtak Merkava harckocsikat, amelyek közül néhány meg is semmisült vagy megrongálódott.
Az Izraelbe irányuló haditechnikai eszközök exportjára vonatkozó, augusztus óta érvényben lévő korlátozásokat november 24-től feloldják, ezt követően a német kormány visszatér az egyedi, eseti elbíráláshoz. Ez nem jelenti azt, hogy minden Izraelnek szóló kérelmet automatikusan jóváhagynak - hangsúlyozta Stefan Kornelius kormányszóvivő hétfőn Berlinben.
Kifejtette, hogy üdvözlik az október 10-én életbe lépett és az elmúlt hetekben stabilizálódott gázai tűzszünetet.
Az eredeti, augusztus 8-i döntés jelentős diplomáciai feszültségekhez vezetett. Friedrich Merz szövetségi kancellár akkor elrendelte, hogy ne adjanak ki engedélyt olyan haditechnikai eszközök Izraelbe történő kivitelére, amelyeket a gázai háborúban felhasználhatnak.
Izrael nagykövete a német kormányhoz fordult.
Merz egyoldalú intézkedése jelentős ingerültséget váltott ki, különösen a CDU/CSU-n belül. Bár a kormányfő egyeztetett Lars Klingbeil SPD-s alkancellárral a döntésről, azt nem tárgyalta meg a CSU-val és a Bundestag CDU/CSU frakciójának vezetőségével - írja a Focus.
Izrael élesen bírálta a német exportkorlátozásokat. Netanjahu miniszterelnök azzal vádolta Németországot, hogy a döntéssel az iszlamista Hamászt jutalmazza a terrorért. Ron Prosor izraeli nagykövet a múlt héten egy dpa-interjúban arra szólított fel, hogy a tűzszünetet használják fel az exportkorlátozások feloldására. A "szép szavak, miszerint Izraelnek joga van megvédeni magát, nem elegendőek. De ha Izraelnek nincsenek meg hozzá az eszközei, az problémás" - magyarázta a diplomata.
Németország fegyverkivitel-politikája Izraellel szemben háború idején különleges elveket követ. A kormány exportirányelvei alapvetően tiltják a haditechnikai eszközök háborús és válságövezetekbe történő szállítását, azonban Izrael kivételt képez. Tekintettel a náci uralom idején meggyilkolt hatmillió zsidóra, Izrael biztonsága Németország számára államérdeknek számít.
Október 7. után: fokozott fegyverexport
A Hamász 2023. október 7-én Izrael ellen elkövetett terrortámadása után a német kormány kezdetben még a fegyverexportot is növelte, hogy szolidaritását fejezze ki. Olaf Scholz (SPD) kancellár kormánya alatt a kormány 2025. május 6-i megszűnéséig közel félmilliárd euró értékben adtak ki kiviteli engedélyeket. A Merz vezette fekete-piros kormány is folytatta a haditechnikai exportot Izraelbe, bár kisebb mértékben.
Ezzel párhuzamosan az Izraelből származó magas szintű légvédelmi eszközök behozatala folytatódott Németországba, beleértve az Arrow 3 magas pályájú rakétavédelmi rendszert, valamint a szinkronizált radarokat.
Eközben Nicaragua pert indított a hágai Nemzetközi Bíróságon, amelyben Németországot népirtás elősegítésével és felbujtással vádolja, de erre vonatkozó bizonyítékokat nem mutatott be.
Kornelius hangsúlyozta, hogy Németország továbbra is a tartós béke megteremtésén fog dolgozni a térségben, és a gázai népet ellátással és újjáépítéssel egyaránt támogatni fogja.