rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Nemzeti konzultáció a fogvatartottak kártérítéséről

euronews_icons_loading
Nemzeti konzultáció a fogvatartottak kártérítéséről
Szerzői jogok  ATV
Betűméret Aa Aa

A napokban kezdődik Magyarországon az újabb nemzeti konzultáció, melynek egyik témája a fogvatartottaknak járó kártérítés. A kormány javaslatára az Országgyűlés megszavazta, hogy június 15-ig felfüggesztik azoknak a bírósági ítéleteknek a végrehajtását, amelyek kártérítés kifizetésére kötelezik a magyar államot a börtönviszonyok (főként a túlzsúfoltság) miatt.

A Fidesz politikusai börtönbizniszről beszéltek, mondván, a börtönben ülők ügyvédeik segítségével már tizenkétezer pert indítottak, és tízmilliárd forintot pereltek ki.

A mostani börtönkártérítési rendszert a 2015-ös viszonyok alapján alakították ki, akkor marasztalta el Magyarországot többtucatnyi ún. pilot-eljárásban a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság.

Karsai Dániel ügyvéd számos ügyben képviselt fogvatartottakat kártalanítási ügyekben. Azt mondja, nem milliós összegekről van szó, ráadásul azokból ügyfeleinek a sértetti kártérítést is ki kell fizetniük.

„Aggódnak, hogy mi lesz, én meg próbálom őket megnyugtatni, hogy ez csak egy átmeneti állapot, és a kifizetésekre előbb-utóbb sort kell keríteni. Nem vitatható, hogy súlyos jogsértések történtek, amiket az államnak orvosolnia kell. Az állam ezt maga vállalta, ezt nem vonhatja vissza. Nyilván olyan érintetti körről beszélünk, amely ellen nagyon könnyű negatív érzelmeket gerjeszteni.”

Az Amnesty International Magyarország felháborítónak tartja, ha jogerős ítéletek végrehajtását egy tollvonással meg lehet szüntetni.

Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója:

„Nem arról van szó, hogy valaki külföldről ránk erőszakolt valamit, hanem az Országgyűlés fogadott el egy törvényt, amelyet magyar bíróságok alkalmaznak. Nem arról van szó, hogy valaki nem dolgozott, és ezért pénzt kap, hanem kárt okoztak neki, és ezért kap pénzt. Ebben az esetben a magyar állam okozta a kárt a fogvatartottaknak, mert az állam nem volt képes olyan körülményeket biztosítani nekik, amit ő maga ígért meg magyarországi jogszabályokban.”

Az Európa Tanács tavalyi jelentése szerint az EU-ban a lakosság arányához képest a legtöbben Litvániában ülnek a börtönben, a legnagyobb zsúfoltság azonban Magyarországon van.

Az Amnesty szerint a börtönépítés csak rövid távon megoldás a zsúfoltság enyhítésére, inkább a büntető politikán kell változtatni. Kisebb súlyú bűncselekmények elkövetőit nem szükséges feltétlenül börtönbe zárni, máshogy is el lehet érni, hogy megfelelő büntetést kapjanak, például közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel.

A kormány azt tervezi, hogy május 15-ig ki kell dolgozni a nemzeti konzultáció eredményei alapján az új szabályozási rendszert, és szeptember 30-ig kell intézkedni a börtönök zsúfoltságának enyhítéséről.