A brit halászok elveszíthetik piacuk többségét, ha ragaszkodnak a felségvizeikhez. Kérdés, hogy mennyire éri meg a londoni kormánynak védeni az álláspontjukat.
Visszaszerezni az ellenőrzést a brit tengeri halászat fölött – ez a brit kormány kimondott célja az EU-val folytatott kereskedelmi tárgyalásokon.
A közös halászati politika értelmében az EU-tagországok halászai bármelyik ország felségvizein kidobhatják hálóikat.
Brit halászok régóta panaszkodnak emiatt.
„Hatszor több uniós halász van itt, mint ahány brit halász az uniós vizeken” – panaszolta a brit halászok képviselője, Barrie Deas.
Az EU a jelenlegi rendszert tartaná meg, de London ragaszkodik az újraszabályozáshoz.
„A mi felségvizeink országunk saját erőforrásai, mi fogjuk meghatározni, hogy ki halászhat itt, betartva a mi szabályainkat” – ígérte a brit lordkancellár, Michael Gove.
A halászat 1,7 milliárd eurós iparág az Egyesült Királyságban.
Ez soknak tűnhet, de a valóságban ez a brit GDP 1 ezreléke.
A kifogott halak háromnegyedét az Európai Unióba exportálják.
Az észak-franciaországi Boulogne-sur-Mer-ben évente 400 000 tonna halat dolgoznak fel, köztük skót lazacot is.
De a francia halászok blokkolnák a brit behozatalt, ha nem halászhatnak tovább a brit vizeken.
„Egyértelmű, hogy ha háborúba kezdünk, akkor a britek veszíteni fognak az európai piacon, és nem fogják tudni eladni az áruikat Franciaországban.” - mondta egy francia halászati érdekképviselő, Olivier Leprêtre.
Nem ez lenne az első összetűzés. Másfél éve brit és francia halászok már egymás hajóit rombolták. Ez volt a kagylóharc.
Ebből is látszik, mennyire érzelmi ügy ez mindkét oldalon – a briteknél a brexit-kampány egyik központi témája lett.
„Bárhogy is nézzük, valamelyik oldal veszíteni fog” – mondta az Euronews tudósítója, Oliver Whitfield-Miocic. „Az uniós hajók kisebb területre szorulhatnak, a brit halászok meg elveszthetik az európai piacot. Az a kérdés, hogy London mekkora árat hajlandó fizetni ezért az aprócska iparágért.”
