A globális oktatási rendszerek lemaradnak a technológia tempójától, a Dohában ülésező vezetők figyelmeztettek: a tantermek gyorsabban változnak, mint az iskolák bírják.
Ahogy a mesterséges intelligencia (MI) világszerte egyre gyorsabban vonul be az osztálytermekbe, a Dohában tanácskozó oktatásügyi vezetők világos üzenetet fogalmaztak meg: az új technológiáknak a tanulást kell elmélyíteniük, nem pedig az oktatás emberi alapjait gyengíteniük.
Több ezer döntéshozó, kutató, tanár és technológiai szakértő gyűlt össze Katar fővárosában a World Innovation Summit for Education, közismert nevén WISE 12. kiadásán. Az esemény több mint 100 ország résztvevőit hozta össze, hogy megvitassák, miként alkalmazkodhatnak a rendszerek a gyors technológiai változásokhoz, miközben megőrzik a méltányosságot és az emberi értékeket.
Az ambícióktól az osztálytermi valóságig
A csúcs központi témája az volt, miként lehet a mesterségesintelligencia-eszközöket a valós oktatási rendszerekben, nem pedig elszigetelt pilotokban méretezni. A tanulásban terjedő MI-ről szóló, magas szintű kerekasztal arra figyelmeztetett, hogy a gyenge adatkezelés, a tanárképzés hiánya és a nemzeti tantervekhez való rossz illeszkedés az innovációt gyorsan új egyenlőtlenségekké alakíthatja.
A felszólalók szerint a valódi hatás nem pusztán a technikai kifinomultságon múlik, hanem a tanárok bizalmán és a kulturális beágyazottságon. Hangsúlyozták, hogy a tantermektől távol tervezett eszközök gyakran elbuknak, amikor szembesülnek a túlzsúfolt iskolák és az alulfinanszírozott rendszerek valóságával.
Mana Mohammad Al-Ansari, az Education Above All szervezet gazdasági megerősítésért és oktatásért felelős vezetője azt mondta: „Az MI-nek az emberiséget kell követnie, nem megelőznie.”
Globális nyomás alatt az oktatási rendszerek
Az UNESCO Global Education Monitoring új megállapításait mutatták be a csúcson, amelyek világszerte szélesedő szakadékokra hívták fel a figyelmet a digitális hozzáférésben és az oktatás finanszírozásában. A kutatás rámutatott azokra a fokozódó terhekre, amelyek a konfliktusokkal, a kényszerű lakhelyelhagyással és a klímaválság okozta zavarokkal küzdő rendszereket sújtják.
Egy kifejezetten arab nyelvű panel a konfliktus sújtotta régiók oktatásával foglalkozott, a közösségi irányítású válaszokra és a helyi ellenállóképességi stratégiákra összpontosítva. A vita hangsúlyozta, hogy egyre gyakrabban bízzák az oktatásra, hogy egyszerre legyen stabilizáló erő és a hosszú távú helyreállítás eszköze.
A jövő állásai még létrejöttük előtt születnek meg
Az MI-n túl a szekciók a mélytechnológiát és a kvantumszámítástechnikát is vizsgálták, azt firtatva, miként készítheti fel az oktatás a tanulókat olyan iparágakra, amelyek még nem léteznek teljes valóságukban. A szakértők arra figyelmeztettek, hogy a hagyományos iskolai és egyetemi pályák túl lassúak a technológiai átalakulás üteméhez képest.
Shahin Aman, a WISE érdekképviseleti igazgatója így fogalmazott: „Az emberi értékeket a mai oktatás lényegébe kell beépítenünk.” A beszélgetés a reaktív oktatási modellekről a prediktív, jövőorientált készségfejlesztés felé való elmozdulást hangsúlyozta.
A Google kutatója, Matthew Kam a csúcson azt mondta, hogy „a jövő munkái nem fognak maguktól előtűnni”, vagyis a rendszereknek aktívan kell előre jelezniük az új szerepköröket, és még azelőtt kell felkészíteniük a diákokat, hogy ezek tömegessé válnának. A vita egyre inkább a reaktív oktatási modellekről a prediktív, jövőorientált készségfejlesztés felé való elmozdulást emelte ki.
A tanárok továbbra is az oktatás gerincét adják
A fejlett technológiák fókusza ellenére számos vita ugyanarra a következtetésre jutott: bármely sikeres reform középpontjában továbbra is a tanárok állnak. Az MI-t a szakmai fejlődés szolgálatába állító panelek arra figyelmeztettek, hogy a digitális eszközök erős intézményi vezetés és támogató szakpolitikai keretek nélkül könnyen kudarcot vallhatnak.
Dr. Margo Tripsa, a Qatar Foundation Oktatásfejlesztési Intézetének munkatársa így fogalmazott: „A lendületet nem tartják fenn pusztán a tanfolyamok; struktúrára, vezetésre és szakpolitikai támogatásra van szükség.” A felszólalók figyelmeztettek, hogy a rosszul megtervezett rendszerek az oktatási egyenlőtlenséget szélesíthetik, nem pedig csökkenthetik.
Nemzetközi díjak reflektorfényben Sheikha Moza vezetésével
A csúcs nemzetközi elismerésekkel zárult: Sheikha Moza bint Nasser, a Qatar Foundation elnöke átadta a WISE Oktatási Díjat. A világ vezető oktatási elismerései közé tartozó díj összesen 1 millió dollárt ítélt oda globális változásformálóknak.
A fődíjat az örmény TUMO kapta, amely kreatív, technológia-vezérelt oktatással formálja újra az iskolán kívüli tanulást. A második díjat a jordániai Iqrali.jo nyerte, egy olyan platform, amely a szülői bevonáson keresztül erősíti a gyerekek arab írás-olvasási készségeit, míg a harmadik díjat az Egyesült Államokbeli Darsel kapta AI-alapú matematikai korrepetálásáért, amelyet gyenge kapcsolattal rendelkező környezetekre terveztek.
Figyelmeztetés a végén
A Nobel-díjas Abhijit Banerjee azzal zárta a csúcsot, hogy emlékeztetett: önmagában a technológia nem képes rendbe tenni az oktatási rendszereket. „Minden gyerek képes tanulni, ha ott találkozunk velük, ahol éppen vannak”, mondta, és figyelmeztetett, hogy a rosszul megtervezett eszközök a mély tanulást könnyű kerülőutakkal helyettesíthetik.
A leköszönő WISE vezérigazgató, Stavros Yiannouka az oktatást „mélyen emberi vállalkozásnak” nevezte még akkor is, amikor a világ erős új digitális eszközökkel telítődik. Utódja, Dr. Asyia Kazmi szerint a világ „nagy ígéret” korszakába lép, ugyanakkor „nagy veszély” is fenyeget, hacsak az innovációt nem világos emberi értékek vezérlik.