Az Európai Űrügynökség új, legfontosabb űrkutatási prioritásai: íme az a négy, amely az ESA szerint jelenleg a stratégiájuk középpontjában áll.
Az Európai Űrügynökség (ESA) meghatározta a következő három év prioritásait, amelyeket a tagállamok friss kötelezettségvállalásai nyomán 22,1 milliárd eurós, megemelt költségvetés támaszt alá.
Az ESA valamennyi tagállamának miniszterei Brémába, Németországba érkeztek, hogy a háromévenkénti ülésen eldöntsék, mely űrprogramokhoz kívánnak csatlakozni vagy hozzájárulni, és mennyi pénzt adnak a következő három évben, ezzel kijelölve Európa űrtevékenységének irányát.
Josef Aschbacher, az ESA főigazgatója szerint a tagállamok támogatása „a bizalom jele” egy olyan időszakban, amikor több modern űrverseny is zajlik.
„Ez azt mutatja, hogy az űr rendkívül vonzó, a társadalom mindennapi életében rendkívül szükséges, és hogy Európában nagyon gyorsan fejlődik”, mondta egy sajtótájékoztatón.
Íme néhány az ESA által az ülésen kijelölt prioritások közül.
1. Élet keresése a Szaturnusz holdjain
Az új költségvetés lehetővé teszi, hogy az ESA új kutatási programokat indítson, például küldetést az Enceladusra, a Szaturnusz hatodik legnagyobb holdjára.
Aschbacher szerint az ESA idővel el szeretne repülni az Enceladusra, leszállni, és szondákat vinni a felszínre, hogy élet jeleit keresse.
„Az exobiológusok szerint, ha élet nyomait keresünk az űrben, itt kell keresni”, mondta Aschbacher. „Képzeljük el, mit jelentene, ha élet nyomait találnánk.”
Ugyanakkor hozzátette, hogy még időbe telik, mire az ESA készen áll egy ilyen küldetésre, egyelőre pedig azt vizsgálják, hogyan juthatnak el oda.
Másik projekt, amelyen az ESA a miniszteri ülés után is folytatja a munkát, a NewAthena. Az ESA a valaha épített legnagyobb röntgenobszervatóriumként írja le.
A berendezés a projekt leírása szerint idővel segít a tudósoknak „a Világegyetem legforróbb és legnagyobb energiájú jelenségeinek példátlan pontosságú és mélységű vizsgálatában”.
Aschbacher szerint a küldetést jelenleg vizsgálják és költségelik, és legkésőbb 2027-re döntenek a program elfogadásáról.
2. Német, francia és olasz űrhajósok indulhatnak a Holdra
A német média szerint Aschbacher a miniszteri tanácskozás margóján bejelentette, hogy német, francia és olasz űrhajósok idővel részt vesznek az Artemis Hold-küldetésekben.
Beszámolók szerint a médiának azt mondta, hogy Németország lesz az első a sorban egy helyért a jövőbeli küldetések legénységében, de nem nevezte meg, kit választhatnak.
Az Artemis-küldetések jelentik az emberiség visszatérését a Hold felszínére az 1960-as évek óta először. Az Artemis II elvisz négy űrhajóst a Hold körül, majd visszahozza őket a Földre, míg az Artemis III során két űrhajós ereszkedik le a Hold felszínére, hogy kísérleteket végezzenek a déli pólusán.
Bár az Artemis-küldetések vezető űrügynöksége az Egyesült Államok Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatala (NASA), az ESA gyártotta az Orion űrhajó több kulcsfontosságú elemét, amely pályára juttatja az űrhajósokat.
3. Új európai űrközpontok jöhetnek Norvégiában és Lengyelországban
Az ülés margóján az ESA szándéknyilatkozatot írt alá Norvégiával egy sarkvidéki űrközpont megnyitásáról.
A megállapodás értelmében a Norvég Űrügynökséggel (NOSA) közös munkacsoport alakul, amely jövő év végéig kidolgozza a központ javasolt feladatkörét, prioritásait és irányítási modelljét.
Cecilie Myrseth, Norvégia kereskedelmi és ipari minisztere egy közleményben azt mondta, hogy az űrközpont annak elismerése, hogy az ország „űrnemzet”, és „jelentős hatással” lesz a kommunikációban, megfigyelésben és navigációban használt űrtechnológiára.
Tromsø különösen az ESA Arctic Weather Satellite küldetésirányítási bázisa; ez a műholdkonstelláció az Északi-sark körül kering, és adatokat szolgáltat a rövid távú időjárási előrejelzésekhez.
Aschbacher szerint Lengyelországban is fontolóra vették egy űrbiztonsági központ létrehozását, amely az „európai űrbiztonsági és ellenállóképességi képességek hatékony és összehangolt fejlesztését” támogatná.
A miniszteri ülés utáni sajtóközlemény közölte, hogy az új központ kiegészítené a Belgiumban működő Európai Űrbiztonsági és Oktatási Központban (ESEC) már folyó munkát.
A lengyel képviselők és az ESA kidolgozzák a központ műszaki követelményeit és finanszírozását, és legkésőbb 2026-ra megszületik a döntés.
4. Mélyülő globális partnerségek
Aschbacher rámutatott, hogy az ESA partnerségei a hasonlóan gondolkodó országokkal, például Kanadával, Japánnal, Dél-Koreával és Ausztráliával „soha nem voltak erősebbek”.
A kanadai delegáció külön említést kapott Aschbachertől a miniszteri sajtótájékoztatón, miután az ország 664,6 millió dollárra (407,7 millió euróra) növelte ESA-hozzájárulását, ami 2022-höz képest 400 százalékos emelkedés.
Az országnak 1979 óta van együttműködési megállapodása az ESA-val, amely részben a tagállamokéhoz hasonló jogokat biztosít számára, például pályázhat kormányzati szerződésekre.
Aschbacher szerint az ESA módokat keres az együttműködés erősítésére Japánnal, Dél-Koreával és Ausztráliával, ami azt mutatja, hogy az ESA „erős partner” Európán belül és a világ többi részén.
Adolfo Urso olasz miniszter közölte, hogy hamarosan az Egyesült Államokba utazik, hogy felmérje, az ESA továbbra is számíthat-e amerikai hozzájárulásokra.
A NASA közelmúltbeli költségvetési megszorításai és a programok átszervezései idén aggodalmat keltettek az ESA-nál, amely figyelmeztetett: akár 19 amerikai-európai közös projekt is veszélybe kerülhet.
Aschbacher a héten megerősítette, hogy a NASA legalább 2028-ig vállalta az egyik veszélyeztetett küldetés finanszírozásának folytatását: ez a Rosalind Franklin ExoMars Rover küldetés.
Ez egy ESA program, amely a Vörös Bolygó felszínébe fúr le, hogy szerves anyagot hozzon felszínre további tudományos vizsgálatra.