NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Nem csak bor készül a szőlőből

Együttműködésben a The European Commission
Nem csak bor készül a szőlőből
Szerzői jogok euronews
Írta: Euronews
A cikk megosztása
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Egy EU-s projektben támogatják a gyógyászati és szépészeti termékek fejlesztését is.

Az Argiolas szardíniai birtokon 5000 tonna szőlőt szüretelnek évente. Mariano és Barbara büszkék arra, hogy csak őshonos fajtáik vannak, így hozzájárulnak a körkörös gazdasághoz.

A szüret után a szőlőkből származó hulladékot újrahasznosítják: kozmetikai és gyógyászati termékeket gyártanak belőle a BestMedGrape európai projektnek köszönhetően, amely összegyűjti a szőlészeket, kutatókat és vállalkozókat a mediterrán térség több országából.

Mariano Murru, menedzser:

„A Földközi-tenger a szőlészeti civilizáció bölcsője a világon. Az egyik ok, amely miatt részt veszünk a projektben az éppen az, hogy lehetőségünk van összehasonlítani magunkat a mediterrán térség más vállalataival. Ily módon fejlődhetünk az információk, a tapasztalatok és a hagyományok megosztása révén."

A BestMedGrape (ENI CBC Med) projektet tavaly hozták létre 3,3 millió eurós költségvetéssel, melynek 80%-át az Európai Unió állja. 20 százalékát, 700 ezer eurót partnerek finanszíroznak.

8 állami és magánpartner van a Földközi-tenger medencéjének 5 országában: Olaszországban, Franciaországban, Tunéziában, Libanonban és Jordániában. Társpartnerek is vannak Iránban és a palesztin területeken.

A Cagliari Egyetem koordinálja a projektet, és ez a laboratórium a tudományos kutatások központja. A kocsány, a héj és a szőlőmagok kincsesbányát jelentenek Maria Manconi csapatának.

Maria Manconi tudományos koordinátor:

„Gyógyhatású és kozmetikai készítményeket tudunk előállítani, olyanokat, amelyeket szájon keresztül kell bevenni és olyanokat, amelyeket a bőrön használnak. Ezek jót tesznek az egészségünknek, és megvédik a szervezetet az oxidatív stressztől.”

Ősztől a tudományos kutatásokat kihelyezik különböző országokba, 150 olyan potenciális vállalathoz, amely részt vesz a projektben „élő laboroknak” nevezett műhelyekkel.

Ezt a tudást az olyan partnervállalatokkal is megosztják, mint az Icnoderm. Itt fejlesztik a szőlőhulladékból származó termékek prototípusait.

Marco Zaru, a márka társalapítója kész megosztani a know-howt.

"A mi feladatunk a projektben az, hogy dolgozzunk a kereskedelmi fejlesztésen, a kutatási eredményeink alapján. A jobb megtérülés érdekében szükséges a termékek ipari méretű gyártása felé haladni”.

Ez a projekt, amely összeköti a szőlőművelés hagyományát, az innovációt és a körkörös gazdaságot immár a Földközi-tenger mindkét partjáról összehoz partnereket.

A cikk megosztása