„Belépett a történelem nagy szereplői közé” – mondták honfitársai, miután María Corina Machado lett Venezuela első Nobel-díjasa. A konzervatív ellenzéki a hazájában bujkál. Trumppal, az EP-vel és a Patriótákkal szövetkezik a caracasi rezsim megbuktatására. A jelszava: hasta el final, a végsőkig.
HIRDETÉS
„Az ellenállás, a kitartás és a hazaszeretet megtestesítőjeként”, illetve a „remény jelzőfényeként” méltatta María Corina Machadót az év elején egy floridai szenátor a Time hetilapban, amelyben csokorba gyűjtötték az idei év 100 legbefolyásosabb személyiségét.
A venezuelai konzervatív aktivistát a Vezetők kategóriájába sorolták, a floridai szenátor, Marco Rubio pedig nem sokkal később a második Trump-kormányzat külügyminisztere, egyben az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója lett.
Tavaly augusztusban hét másik republikánus törvényhozó társával együtt Nobel-békedíjra jelölte a latin-amerikai ellenzéki politikust.
„Meggyőződésünk, hogy María Corina Machado bátor és önzetlen vezetői képességei, valamint a béke és a demokratikus eszmék iránti rendíthetetlen elkötelezettsége okán a legérdemesebb jelölt erre a rangos díjra” – írta Rubio és a többi törvényhozó.
Több mint egy évvel később, október 10-én, percekkel a hivatalos bejelentés előtt az államtól független Norvég Nobel Intézet igazgatója személyesen hívta fel Machadót. Kristian Berg Harpviken szemlátomást maga is megilletődötten közölte, hogy a bizottság Machadónak ítélte oda az idei Nobel-békedíjat.
„Ez a közösség eredménye, én pedig csak egy vagyok közülük” – elérzékenyülten kereste a szavakat a kitüntetett. „Hálás vagyok a venezuelai nép nevében. Nagyon keményen dolgozunk, hogy elérjük a célunkat, és biztos vagyok győzelmünkben” – reagált Machado. Sokan – köztük Marco Rubio amerikai külügyminiszter is - venezuelai Vasladynek nevezik Machadót, akinek a jelszava: hasta el final, a végsőkig. A Vaslady Margaret Thatcher volt brit miniszterelnök ismert beceneve.
A „történelem nagy szereplője”
Machado bujkálásra kényszerült a tavalyi elcsalt elnökválasztás után, és az „életét féltve” ismeretlen helyen rejtőzik valahol a hazájában, ahol a szabad Venezuela jelképének tartják.
A tekintélyelvű rendszer megtorlásától tartva honfitársai a nyílt ünneplés helyett csöndben tisztelegtek az ország első Nobel-díjasa előtt, annak ellenére, hogy Machado mozgalma, a Vente Venezuela, a Hajrá, Venezuela elsöprő többséggel nyert a tavalyi választásokon. Független elemzők szerint Nicolás Maduro ellopta a végeredményt, és az elnök brutálisan lépett fel kihívói ellen.
Machadót száműzetésre kényszerítette, több száz híve pedig börtönbe került. A Nobel-békedíj kihirdetése után a közösségi felületeket elárasztották a figyelmeztetések: a rendszer besúgói figyelik a munkahelyi reakciókat, hogy kiszűrjék az ellenzék támogatóit, mint a rendszerváltás előtt Kelet-Európában. Vagy napjainkban Magyarországon.
Néhányan mégis felbátorodtak, és Machado elismerése után néma virrasztással fohászkodtak a politikai elítéltek szabadon bocsátásáért.
Mások a könnyeikkel küszködtek.
A díj ritka jó hír egy olyan országban, ahol a terjedő szegénység miatt a népesség több mint egyötöde kivándorolt az eltelt egy évtizedben, és ahol a hiperinfláció rövid szünet után újra tombol – mondta egy, a vezetékneve elhallgatását kérő 46 éves tanárnő Venezuela harmadik legnagyobb városából, Valenciából.
„Minden pillanat csak a túlélésről szól ebben a szövevényes környezetben” – ecsetelte Beatriz, aki szerint a Nobel-békedíj a venezuelai ellenállókat támogatja.
„María Corina belépett a történelem nagy szereplői közé” – véli Gustavo Gómez. A valenciai építőmunkás szerint a Nobel-díjjal a nemzetközi közösség elismerte, hogy Machado mozgalma a manipulált eredmények ellenére is megnyerte a választásokat.
Az elnökjelölt
A „Venezuelában terjeszkedő autoritarizmussal szembeni” tevékenységével és a demokrácia előmozdítására irányuló erőfeszítéseivel érdemelte ki a Nobel-békedíjat – indokolta a döntést a norvég testület elnöke.
A bizottság méltatta Machadót „fáradhatatlan küzdelméért, amelyet a diktatúrából a demokráciába való igazságos és békés átmenet eléréséért” folytatott.
Az 58 éves María Corina Machado egy előkelő caracasi család legidősebb lánya. Elit katolikus lányiskolába járt a fővárosban, majd a tanulmányait egy bentlakásos iskolában folytatta Wellesleyben, Massachusetts államban – írja a New York Times. Mérnöki és pénzügyi végzettséggel rendelkezik. Utóbb a családi vállalatban, egy nagy acélgyártó cégben, a Sivensában dolgozott.
A vállalat egyes részeit – amint az a szocializmusban szokás – 2010-ben kisajátította Hugo Chávez elnök, az ország újkori baloldali mozgalmának megalapítója, aki államosítási programja részeként több tucat magántulajdonban lévő vállalat felett vette át az irányítást.
Machado a kétezres évek elején lett politikai aktivista, egyben a Súmate alapítója. A civil szervezet célul tűzte ki Chávez visszahívását, ezt azonban megelőzte az elnök 2013-ban bekövetkezett halála.
Az országot vaskézzel azóta Nicolás Maduro irányítja.
2010-ben Machado rekorszámú szavazattal bekerült a Nemzetgyűlésbe, majd megalapította az ellenzékbe szorult Vente Venezuela pártot. A politikus tavalyelőtt bejelentette: indul az elnöki posztért.
A demokrácia a béke alapja
A részvételét a tavalyi választáson meghiúsították. A kormány arra hivatkozott: pénzügyi szabálytalanságokat fedezett fel, amíg képviselőként szolgált. Politikai manővernek nevezte a kiszorítását a hatalmi megmérettetésből, mégis visszalépett egy kevésbé ismert diplomata, Edmundo Gonzáles javára.
A választás után Maduro győzelmet hirdetett. Az ellenzék azonban bizonyítékokkal igazolta, hogy González nagy fölénnyel nyert, Maduro pedig elorozta a diadalt. Az ellenzék állítását helytállónak nevezte egy, a választásokat ellenőrző független szervezet, a Carter Center is.
Az oslói testület ezúttal is mérlegelte a Nobel-békedíj odaítélésének biztonsági kockázatait. „Ezt minden évben letisztázzuk minden jelölttel, kivált abban az esetben, ha ténylegesen bujkálni kényszerül életveszélyes fenyegetések miatt – jelentette ki a norvég bizottság elnöke. Jørgen Watne Frydnes ugyanakkor úgy véli: a Nobel-békedíj segíti Machado ügyét. Frydnes azt is reméli, hogy a kitüntetett decemberben személyesen veszi át az elismerést a díjátadó ünnepségen.
A díjazott bemutatása mellett a testület arra emlékeztetett, hogy a demokrácia nemzetközi szinten visszaszorulóban van.
„A demokrácia, amely szabad véleménynyilvánításként, választásként és a választott kormányban való képviseleti jogként értelmezendő, a béke alapja egy országon belül és az országok között egyaránt” – áll közleményében.
Az amerikai elnök
María Corina Machado határozottan támogatja Trump katonai fellépését a Karib-térségben, ahol szeptember eleje óta az amerikai haditengerészet több alkalommal is tüzet nyitott feltételezett venezuelai drogcsempészek hajóira.
Machado – Trumphoz hasonlóan – azzal érvel, hogy Maduro nemzetbiztonsági fenyegetést jelent a régióban.
„Ez az életek, nemcsak venezuelaiak, hanem amerikaiak életének a mentéséről szól, mert Maduro egy terrorista-kábítószercsempész szervezet feje” – nyilatkozta Machado a Fox Newsnak. Az elmúlt hetekben többször is megerősítette, hogy a venezuelai elnök bukása esetén mozgalma azonnal készen áll arra, hogy átvegye az ország területi és közigazgatási irányítását.
A külföldi, főleg amerikai befektetőknek csábító ajánlatot tett: azt ígérte, hogy a mozgalma irányítása alatt álló demokratikus Venezuela röpke másfél évtized alatt 1,7 milliárd dolláros vagyont generálhat, részben az olajipar privatizációja révén.
Donald Trump már beiktatása előtt, január elején két fotóval illusztrálva méltatta a demokráciapárti aktivista, María Corina Machado és a „megválasztott”, de alulmaradt elnök, González szerepét, akik „békésen közvetítik a venezuelai nép akaratát és hangját, miközben több százezer ember tüntet a rezsim ellen. [...] Ezeket a szabadságharcosokat nem szabad bántani, és BIZTONSÁGBAN KELL ÉLETBEN MARADNIUK!”
Az amerikai elnök köztudottan régóta a Nobel-békedíj várományosának tartja magát. Miután az idén sem kapta meg, nem bírálta az oslói bizottságot, de újra magát fényezte több háború leállításáért.
„Az a személy, aki ténylegesen megkapta a Nobel-díjat, felhívott, és azt mondta: »Az ön tiszteletére fogadom el, mert valóban kiérdemelte«” – jelentette ki Trump az Ovális Irodában Machado nevének említése nélkül.
A Fehér Ház azonban tombolt. „A Nobel-bizottság bebizonyította, hogy a politikát a béke elé helyezi” – írta Steven Cheung, a Fehér Ház kommunikációs igazgatója Machado nevének közzététele után.
A magyar kapcsolat
A díjazottak az igazság, a demokrácia és a jogállamiság érdekében tett erőfeszítéseikkel bátran kiállnak venezuelaiak milliói mellett – jelentette ki Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke, amikor tavaly decemberben Szaharov-díjjal tüntette ki Edmundo Gonzálezt és María Corina Machadót. Az elismerés a szabadság és az emberi jogok védelméért jár.
Machado videókapcsolaton ítélte el hazája vezetését, amely gyűlöletet szítva osztja meg a társadalmat, „embereket uszítva emberek ellen”. A díjátadáson lánya képviselte személyesen. Vele és Gonzálezzel Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselője is készített egy közös fotót, annak ellenére, hogy hónapokkal korábban a magyar kormány vonakodott aláírni egy, az elcsalt venezuelai választást bíráló uniós nyilatkozatot.
Magyarország megvétózta a közös kiállást – írta akkoriban két forrásra is hivatkozva a Politico. A magyar külügyminisztérium pedig magyarázkodásra kényszerült.
"Megvártuk és áttanulmányoztuk a venezuelai jelentéseket, majd csatlakoztunk az Európai Unió közös nyilatkozatához" – tudatta másnap a magyar külügyi szóvivő.
Machado idén februárban a „szövetségesének” nevezte a mások mellett Orbán Viktor nevével fémjelzett Patrióták Európáért EP-frakciót. Videóüzenetben fordult a madridi ülés résztvevőihez, akiket arra kért: segítsék „elmozdítani a rezsimet a hatalomból” Venezuelában.
A fogadás
A Nobel-bizottság munkájának titkosságára némi árnyék vetült. Hosszú órákkal Machado nevének közzététele előtt ugyanis az amerikai Polymarket fogadóiroda kész tényként kezelte, hogy ő lesz a befutó.
Egyesek bennfentes információkkal rendelkezhettek – jegyezte meg Jason Furman, a Harvard közgazdásza.
Egy dirtycup nevű felhasználó például, aki most, októberben nyitott fiókot, röviddel a bejelentés előtt hetvenezer dollárt tett fel Machado győzelmére, és ezzel harmincezer dolláros nyereséget könyvelt el.
Az esetről először a norvég lapok írtak, köztük Finansavisen, amely szerint hárman összesen nagyjából kilencvenezer dollárt kerestek Machado-tétjeikkel.
A Polymarketen egyébként Trump esélyét hónapok óta egyszámjegyűnek tartották. A futottak még kategóriába sorolták Leó pápát, Julija Navalnaját, az EU-t, Julian Assange-ot, Ursula von der Leyent, Greta Thunberget, Marco Rubiót, Keir Starmert, az Orvosok Határok Nélkül elnevezésű jótékonysági szervezetet, Elon Muskot és a többieket.
Az öttagú oslói testület haladéktalanul vizsgálatot indított, hogy tisztázza, ki és hogyan profitált a fogadóirodánál Machadó Nobel-békedíjából.
„A jelek szerint egy bűnöző áldozatává váltunk” – mondta a Norvég Nobel Intézet igazgatója. Kristian Berg Harpviken nem emlékszik hasonló esetre, noha másfél évtizede szintén kiszivárogtatás történt, majd „néhányan információval rendelkeztek a nyertesekről a bejelentés előtt”.