Zelenszkij szerint még a Hamász is alkuképesebb, mint Putyin, Trump viszont bizakodóbb
A gázai fegyverszünet után az amerikai elnök új békecélpontot tűzött ki: a háború sújtotta Ukrajnát. Trump szerint a gázai diplomáciai lendületet Kijev felé lehetne terelni, noha a Hamász és Oroszország közti különbség óriási, és merőben más jellegű is a helyzet.
HIRDETÉS
Szeptember eleje óta Donald Trump példátlan intenzitással vetette be magát a gázai tűzszüneti tárgyalásokba. Az amerikai elnök nemcsak a külügyet és a hírszerzést mozgósította, hanem a Fehér Ház teljes diplomáciai apparátusát is, és személyesen is többször beszélt közel-keleti vezetőkkel. Offenzívát indított a médiában is, nyilatkozataiban, televíziós interjúiban és saját közösségi oldalán (Truth Social) rendszeresen sürgette a tűzszünetet és a politikai megállapodást, saját szerepét is hangsúlyozva a folyamatban.
A diplomáciai gesztusok mellett Trump gyakran élt a nyílt fenyegetés eszközével is – főként katonai és gazdasági következmények kilátásba helyezésével, hogy rábírja a feleket a megállapodásra.
Az amerikai erőfeszítések nyomán létrejött „első fázisú” megállapodás – amely Katar és Egyiptom közreműködésével biztosított egy hónapos tűzszünetet és humanitárius folyosókat – a Trump-elnökség első komoly külpolitikai sikerének számít. Most azonban az elnök új célt tűzött ki: az ukrajnai háborúbefejezését.
Nincs megállás - Trump úgy érzi, hogy a diplomáciai henger tovább roboghat
Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy most, hogy a gázai tűzszüneti megállapodás első fázisa a végéhez érkezett, az Ukrajna elleni orosz háború befejezésére kíván összpontosítani. Kérdés viszont, hogy a Közel-Keleten kialkudott törékeny béke receptje lemásolható-e egy olyan konfliktusban, ahol az egyik fél nukleáris nagyhatalom, a másik pedig a Nyugat katonai és pénzügyi támogatásától függő szereplő.
Ugyanakkor Trump építhet arra, hogy az orosz előrenyomulás mértéke orosz toporgásra utal. Míg 2022-ben Moszkva több mint százezer négyzetkilométert vont ellenőrzése alá, idén mindössze ötezer négyzetkilométert (nagyjából az ország területének egy százalékát) sikerült elfoglalnia, és a frontvonalak hónapok óta alig mozdultak.
Az előzmények
Az elmúlt hónapokban rendre zátonyra futottak az amerikai diplomáciai próbálkozások. Washington több csatornán is igyekezett újraéleszteni a közvetítést Moszkva és Kijev között, ám minden kezdeményezése elhalt, mielőtt érdemi tárgyalási folyamat indulhatott volna.
Legnagyobb figyelmet a szaúdi Dzsiddában tartott Lavrov–Rubio-találkozó kapta, amelyet a Fehér Ház előzetesen „áttörési kísérletként” jellemzett. A találkozó azonban - a felfokozott várakozások ellenére sem hozott semmilyen konkrét eredményt. Moszkva nem volt hajlandó még a részleges tűzszünetről sem tárgyalni, és az agresszió folytatódott.
Szeptemberben az alaszkai csúcstalálkozótól várták a fordulatot – de végül épp ez bizonyult az év legnagyobb diplomáciai csalódásának. A Fehér Ház hetekig építette azt a narratívát, hogy Trump közvetlen befolyása és Putyin „pragmatikus pillanata” elhozhatja az első kézzelfogható eredményt a háború kezdete óta. Az Anchorage-ban tárgyalás előtt Trump „90 százalékos esélyt” emlegetett a sikerre, de helyette az orosz delegáció keményvonalas álláspontjával szembesült.
Putyin üzenete egyértelmű volt: nem tárgyal, amíg Ukrajna amerikai fegyvereket kap. A találkozó percek alatt kifulladt, és a „biztos áttörésből” újabb diplomáciai üresjárat lett.
Az amerikai elnök gázai béketerve és az izraeli túszok visszatérése új reményt adott Kijevnek
Hétfőn a Hamász szabadon engedte mind a 20 élő izraeli túszt, míg Izrael csaknem 2000 palesztint engedett szabadon, akiket a börtöneiben tartottak fogva. Mindezt azután, hogy mindkét fél megállapodott az ellenségeskedések október 10-i befejezéséről.
Ukrajna esetleges tűzszünetéről és a következő lépésekről valószínűleg Volodimir Zelenszkij és Trump pénteki washingtoni találkozóján tárgyalnak majd - erősítette meg az ukrán elnök. „Meg kell vitatnunk a lépések sorrendjét, amelyet (Trump elnöknek) szeretnék javasolni” – mondta Zelenszkij hétfőn újságíróknak.
Trump hétfőn az izraeli parlamentben tartott beszédében azt mondta, hogy béketeremtő erőfeszítései még nem értek véget, és legközelebb Oroszországot akarja rávenni, hogy fejezze be az Ukrajna elleni háborúját.
„Nagyszerű lenne, ha békeszerződést tudnánk kötni (Iránnal)” – mondta Trump a Knesszetben elmondott diadalmas beszédében, hozzátéve, hogy először Oroszországgal kell végeznünk, értve alatta a Moszkvával való béketárgyalások felújítását.
A ukrán elnök szerint „még a Hamász is alkukészséget mutat, de Putyin nem”, de bízik abban, hogy új energia áramlik a diplomáciai folyamatokba.
„Amikor a világ egy részén béke valósul meg, az több reményt ad a békére más régiókban, ahol az élet még mindig veszélyben van” – írta Zelenszkij hétfőn az X-en, hozzátéve, hogy Ukrajna üdvözöl minden olyan erőfeszítést, amely a Közel-Kelet számára a mai eredményhez vezetett.
„A túszok kiszabadultak, és a gázai háború a végéhez közeledik. Ez valóban rendkívüli esemény. Azért dolgozunk, hogy Ukrajna számára is eljöjjön a béke napja” – mondta Zelenszkij, gratulálva Trumpnak vezetői képességéhez és eltökéltségéhez, amelyek beváltak.
Az orosz agresszió továbbra is a destabilizáció utolsó globális forrása, és ha a Közel-Kelet számára sikerült tűzszünetet és békét elérni, akkor a globális szereplők vezetése és eltökéltsége bizonyára nálunk is működhet, Ukrajnában, Európában. És ez meg is valósulhat - véli az ukrán elnök.
Mi a közös nevező a béketárgyalásokon?
Ami közös a két, USA által vezetett békefolyamatban, az nemcsak Washington vezetése és kezdeményezése, hanem Trump különmegbízottja is.
Az izraeli Knesszetben hétfőn tartott beszédében Trump kiemelte Steve Witkoffot, aki szintén megpróbált tárgyalni Moszkvával a békemegállapodásról, és többször találkozott Putyinnal.
Trump elmesélt egy történetet, hogy az orosz elnökkel folytatott egyik találkozója után fél órával felhívta Witkoffot, mert azt várta, hogy vége lesz. Azonban azt mondták neki, hogy még mindig tart.
„Öt óra után jött ki. Azt kérdeztem: Mi a fenéről beszéltél öt órán keresztül?. Erre ő: csak egy csomó érdekes dologról. De nem lehet öt (órán át) beszélni róla” – mondta Trump.
Az elnök hozzátette, hogy akkoriban Witkoffnak fogalma sem volt Oroszországról, nem volt túl sok fogalma Putyinról, nem tudott túl sokat a politikáról", de megvolt benne az a minőség, amit az elnök keresett.
Egy másik lehetséges közös nevező Trumpnak a gázai tűzszüneti megállapodással kapcsolatos megközelítésében és az Oroszország Ukrajna elleni háborújának megszüntetésére irányuló erőfeszítéseiben a „béke az erőn keresztül” koncepciója, amelyről az amerikai elnök többször is beszélt a Knesszetben tartott beszédében.
Zelenszkij ragaszkodott ehhez a koncepcióhoz és annak megvalósításához annak érdekében, hogy Oroszországot rákényszerítsék az Ukrajna elleni háború beszüntetésére, és azt tervezi, hogy pénteken tárgyal erről Trumppal.
A találkozó, amely az ötödik Trump és Zelenszkij között azóta, hogy az amerikai elnök januárban visszatért hivatalába, két telefonbeszélgetést követ, amelyet a vezetők az elmúlt napokban folytattak Ukrajna légvédelmével és nagy hatótávolságú képességeivel kapcsolatban, miközben Oroszország támadást intézett Ukrajna energetikai infrastruktúrája ellen.
A hívások azonban nem voltak elegendőek ahhoz, hogy minden kulcsfontosságú témát megvitassanak - mondta Zelenszkij.
Trump nemrégiben hangoztatta annak lehetőségét, hogy Ukrajnát Tomahawkokkal, nagy hatótávolságú cirkálórakétákkal látná el, amelyek 1600 és 2500 kilométeres távolságban képesek célpontokat támadni. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy "a Tomahawkok témája rendkívül aggasztó" Moszkva számára.
"Most tényleg nagyon drámai pillanat van abból a szempontból, hogy a feszültségek minden oldalról eszkalálódnak" - mondta az orosz állami média által közvetített megjegyzésekben.
