A franciák 2 hónapja tüntetnek és sztrájkolnak. De mi ellen is?
HIRDETÉSEmmanuel Macron elnökségének második nagy tüntetéshulláma a túlbonyolított francia nyugdíjrendszer reformja miatt tört ki, amely a kezdetektől nehéz ügynek ígérkezett. Macron már a választási kampányában megígérte, hogy a negyven különböző francia nyugdíjtípust egy pontszerzésen alapuló univerzális rendszerrel váltja fel.
A visszavonuláskor az összegyűjtött pontok lennének a nyugdíjszámítás alapja, így egy eurónyi befizetett járulék mindenkinek ugyanannyit érne. Az egész rendszer igazságosabb lenne, érvelt Macron. A bürokrácia egyszerűbb - tehát olcsóbb - lenne, jobban alkalmazkodna a megváltozott körülményekhez.
- A dolgozók ma már egyre többször váltanak munkahelyet életük során, vagy egyszerre több munkahelyük is van - magyarázta az Euronewsnak Philippe Aghion köuzgazdász, Macron nyugdíjprogramjának egyik inspirálója. - Vannak, akik a munkát folyamatos szakmai képzésekkel váltogatják. Gyakori a folyamatos újrakezdés, a töredezett életpálya. A jelenlegi francia rendszert olyan emberekre szabták, akik egész életük során ugyanazt a munkát végzik, hasonló státuszban. A helyzet megváltozott, a rendszer meg ittmaradt.
Macron nyugdíjtervében egyvalami változott: a kormány a nyugdíjkassza egyensúlyát is helyrellítaná. Ehhez azonban nem a nyugdíjkorhatárt emelnék, hanem a változatlanul hagyott 62 éves nyugdíjkorhatár mellé bevezetnék a 64 éves úgynevezett súlyponti kort: aki ennél hamarabb menne nyugdíjba, annak a járandóságát arányosan csökkentenék, aki később, annak meg növelnék. Míg a nyugdíjrendszer egységesítését és a pontrendszert a nagy szakszervezetek közül több is apróbb változtatások mellett elfogadná, a súlyponti kort még a reformpárti szakszervezetek is ellenzik.
Azzal, hogy gyakorlatilag azt, ami egy normál rendszerben csökkentett összegű előrehozott nyugdíj, átnevezi rendes nyugdíjkorhatárnak, míg a normál nyugdíjat eredményező de facto nyugdíjkorhatárt súlyponti kornak, a kormány szerint arra sarkallná a franciákat, hogy tovább maradjanak aktívak. A 64 éves súlyponti kor még így is alacsonyabb lenne, mint az Európában legelterjedtebbnek számító 65 éves nyugdíjkorhatár.
Henri Sterdyniak közgazdász szerint az igazi cél az, hogy rövid távon is csökkentsenek a kiadásokon.
- Az új rendszer csak 2035-től lépne életbe és az 1975 után születettekre vonatkozna, ezért a kormány olyan költségcsökkentő intézkedéseket is a csomagba tett, amelyek hamarabb kifejtik a hatásukat - mondta Sterdyniak az Euronewsnak.
A tiltakozóknak a nyugdíjszámítás módjával is bajuk van: az egész életpálya számítana, nem csak a legjobban fizetett 25 év vagy az utolsó 6 hónap, mint most a közalkalmazottak esetében. Tovább kellene dolgozni alacsonyabb nyugdíjért. A kormány az alkudozás során egyes csoportoknak engedményeket tett, többek között a rendőröknek, tengerészeknek és tanároknak, olykor úgy látszott, a súlyponti kor is lekerülhet a napirendről. De december eleje óta nincs áttörés: a súlyponti kor elhagyása nélkül még a reformpárti szakszervezetek sem engednek, és Macron is kitart a szerinte kulcsfontosságú változások mellett.