1989 kegyelmi pillanat volt a magyar történelemben, de már akkor elvetették a későbbi konfliktusok magvait.
HIRDETÉS1989 nyara, a vasfüggöny lebontása ez a pillanat, amelyet a berlini fal leomlása mellett a Nyugat még ma is az európai megosztottság végeként azonosít. A változások éve bővelkedett hasonló szimbolikus pillanatokban, de a meghatározó események jelentős része a színfalak mögött történt. A Harvard egyetem történészprofesszora, Mark Kramer a varsói szerződés titkos záradékainak kiiktatását emeli ki.
- Ezek a klauzúlák azt tartalmazták, hogy a Szovjetunió a belső fenyegetésekkel szemben is katonai erővel lép fel a kelet-európai szocialista rezsimek védelmében. A szovjet Politbüro néhány hetes mérlegelés után 1989 március 28-án döntést hozott arról, hogy ezt a kötelezettségvállalást felmondja.
Magyarország azért járt elöl a folyamatban, mert a pártállam politikai elitje itt fejtette ki a legkisebb ellenállást, sőt egy erős reformpárti frakció siettette a változásokat.
- Magyarország esetében döntő volt az, hogy 1989 februárjában, hosszas huzavona után, ez igaz, az MSZMP, vagyis az álampárt központi bizottsága elfogadta azt, hogy a következő évben abszolút szabad, többpárti választások lesznek, eltérően Lengyelországtól, ahol ebben az évben, 1989-ben korlátozottan pluralista választások voltak, vagy a Szovjetuniónak a '89-es választásától - magyarázta az Euronewsnak Romsics Ignác történész.
A Szovjetunió és a pártállami elit azonban csak korlátozott változásokat akart, a Nyugat a fontolva haladás pártján állt, a javarészt értelmiségiekből álló magyar ellenzéki csoportok azonban sikeresen siettették az átmenetet.
Ennek volt egyik szimbolikus pillanata '56 mártírjainak újratemetése.
- Én amikor Orbán Viktor a nagy hatású beszédét mondta, ott álltam a Nagy Imre koporsója mellett díszőrségben - mesélte Vágvölgyi B. András, aki az esemény egyik sajtósa volt. - Szemezni negyedmillió emberrel ezta abeszédet hallgatva, nyilvánvalóan az én életemnek az egyik legfontosabb eseménye. Láttam egy ilyen piros vonalat végigfolyni a téren, hogy eddig volt valami és ezután valami más lesz.
1989 október 23-án kiáltották ki a harmadik magyar köztársaságot. Egy hónappal később a köztársasági elnök megválasztása miatt kialakult az első pártpolitikai konfliktus: a négyigenes népszavazás megmutatta, hogy a katartikus 89-es év különleges kegyelmi pillanat volt a magyar történelemben.