rendkívüli hír

Akár női miniszterelnöke is lehet a nagyrészt muzulmán Koszovónak

Akár női miniszterelnöke is lehet a nagyrészt muzulmán Koszovónak
Betűméret Aa Aa

Előrehozott parlamenti választást tartanak Koszovóban vasárnap. Az ország előző kormányfője, Ramush Haradinaj ugyanis lemondott, miután egy hágai bíróság beidézte őt, hogy tanúskodjon a koszovói háború idején elkövetett tetteivel kapcsolatban. Nem sokkal ezután a parlament feloszlatta magát, és elkezdődött a kampány.

„Együtt fogjuk felépíteni Koszovó jövőjét, amelyben nem lesz helye korrupciónak és nepotizmusnak, viszont erős lesz a gazdaság, és egyenlő lehetőségeket kapnak majd csodálatos fiataljaink" - ígérte a demokrata párt jelöltje.

Európa legfiatalabb átlagéletkorú országában, ahol 30 év az átlag, harminc százalék körül alakul a munkanélküliségi ráta. A kampányban ez kiemelt figyelmet kapott, csakúgy, mint az államot átitató korrupció, és a szomszédos Szerbiával fennálló fagyos viszony kérdése.

„Arra kérjük önöket, hogy szavazzanak az LDK pártra, és nagyszerű jelöltjeinkre, mert az LDK három évtizede dolgozik azon, hogy Koszovót felvegyék az európai és atlanti szervezetekbe" - mondta a választás legnagyobb esélyesének számító Demokrata Liga jelöltje. Vjosa Osmani, az Egyesült Államokban diplomát szerző jogász ugyanis vezető helyen áll a párt listáján. Ha sikerül nyerniük és koalíciót kötniük a kormánylaakítás érdekében, először lehet női miniszterelnöke az országnak.

Az uniós csatlakozás a cél

A jobbközép párton kívül a nacionalista baloldali Vetevendosje számíthat még sok szavazatra. Az új kormány egyik legnagyobb feladata a Szerbiával való viszony rendezése lesz, enélkül ugyanis elképzelhetetlen Koszovó uniós csatlakozása.

Alekszandar Vucsics szerb államfő arra kérte az ország szerb lakosait, hogy menjenek el szavazni:„Vegyenek sokan részt a választáson, hogy szavazhassunk a túlélésünkért és a szerb fizetésekért az iskolákban és a kórházakban. Ezek mind veszélybe kerülnek, kivéve, ha a szerb lista is hallatja a hangját."

A választáson induló 21 pártból valószínűleg egyik sem fog önállóan többséget szerezni, így hétfőtől hosszú koalíciós tárgyalások kezdődhetnek. Koszovó előző négy parlamentjéből egyik sem töltötte ki a négyéves ciklusát.

Mit kell tudni Koszovóról?

A 10 887 négyzetkilométer területű balkáni ország, mely Magyarországnál 8,5-szer kisebb északon és keleten Szerbiával, délen Észak-Macedóniával, nyugaton Albániával és Montenegróval határos. Mintegy 1,9 millió lakosának 92,9 százaléka albán, 1,6 százaléka bosnyák, 1,5 százaléka szerb, 1,1 százaléka török nemzetiségű. A szerbek túlnyomó többsége az ország északi részén, egy tömbben él (az adatok a 2011. évi, a szerbek által bojkottált népszámláláson alapulnak). A lakosság túlnyomó többsége muszlim, a többi római katolikus és szerb ortodox vallású. Az átlagéletkor 30 év. A hivatalos nyelv az albán és a szerb, a főváros Pristina, a hivatalos fizetési eszköz az euró, de a szerb enklávékban a szerb dinárt is használják.

Nagyjából 7-800 ezer külföldön élő állampolgárt tartanak számon, akik közül meglepően kevesen, csupán 35 ezren élnek a levélben szavazás lehetőségével. Ennek oka lehet az, hogy a másod- és harmadgenerációs, állampolgárságukat még megtartó, külföldön élő leszármazottak egyre kevésbé érdeklődnek az ország aktuálpolitikája iránt.

Európa legfiatalabb, Moldova után második legszegényebb állama az elmúlt években jelentős előrehaladást tett a piacgazdaság irányába, de továbbra is nagymértékben függ a nemzetközi közösség segélyeitől és az albán diaszpóra által hazautalt összegektől. Koszovó gazdag természeti kincsekben (lignit, ólom, cink, nikkel stb.), de az etnikai feszültség, a fejletlen infrastruktúra, a korrupció, a burjánzó bűnözés elriasztja a külföldi befektetőket, a költségvetés pedig hiánnyal küzd. 2017-ben a gazdasági növekedés 3,7 százalék volt, a munkanélküliségi ráta 30,5 százalékos.

Ők nem 150, hanem 500 évig nyögték a török uralmát

A XII. században Koszovó területén alakult ki a szerb állam. Az 1389. évi, szerb vereséggel végződött rigómezei csata után öt évszázados török uralom következett, és a beköltöző albán és török népesség kisebbségbe szorította a szerbeket. Koszovó 1912-ben Szerbia, majd az első világháború után létrejött jugoszláv állam része lett. A második világháború utáni szocialista Jugoszlávia 1974-ben megszületett alkotmánya a névlegesen Szerbiához tartozó tartománynak igen nagyfokú autonómiát biztosított. Az 1980-as években már a lakosság 90 százaléka volt albán, akik mozgalmat indítottak a tartomány köztársasági rangra emeléséért.

A soviniszta, nagyszerb demagógiával hatalomra jutott Slobodan Milosevic szerb elnök 1989-ben alkotmánymódosítással szoros szerb ellenőrzés alá vonta a tartományt, melynek törvényhozását 1990-ben feloszlatták. Az albánok Jugoszlávia szétesése idején, 1991-ben kikiáltották függetlenségüket, amelyre egy Belgrád által el nem ismert népszavazáson 80 százalékos részvétel mellett 98 százalék igennel voksolt.

1996-ban az albán Koszovói Felszabadítási Hadsereg gerillaháborút indított a szerbek ellen, és 1998-ra ellenőrzése alá vonta Koszovó területének egyharmadát. A jugoszláv hadsereg ezután megszállta a tartományt, és kíméletlen etnikai tisztogatásba kezdett. A nagyhatalmak által kidolgozott rendezési terv elfogadására a szerbeket a NATO 1999. március 24-én kezdődött katonai beavatkozása június 10-én kényszerítette rá. A tartományba a NATO által irányított nemzetközi biztonsági erőt telepítettek, a közigazgatást az ENSZ missziója vette kezébe. Az elmenekült mintegy másfél millió albán többsége visszatért, de a koszovói szerbek jelentős része elmenekült. Az ENSZ Biztonsági Tanács határozata elismerte Jugoszlávia szuverenitását Koszovó fölött, de jelentős autonómia létrehozását írta elő a tartománynak.

A tartomány végleges helyzetének rendezéséről 2005-ben megkezdett tárgyalások nem hoztak eredményt, Koszovó 2008. február 17-én ezért egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét. 2010-ben az ENSZ hágai Nemzetközi Bírósága úgy döntött, hogy a lépés nem volt ellentétes a nemzetközi joggal, az új országot az ENSZ 193 tagállamából 102 ismeri el. Szerbiával, amely továbbra sem ismeri el Koszovó függetlenségét, 2013-ban uniós közvetítéssel kezdődött párbeszéd, jelentős előrelépés azonban nem történt - és jelen állás szerint ez nem is igazán izgatja a koszovóiakat.

2015 októberében társulási megállapodást írtak alá az EU-val, mely Koszovó európai integrációjának folytatását a Szerbiával való viszony rendezéséhez, az uniós vízumkényszer eltörlését a Montenegróval kötött határegyezmény becikkelyezéséhez köti. A koszovói parlament 2018 márciusában megszavazta a Montenegróval kötött határegyezmény ratifikálását. A bizottság és az EP sürgeti a vízummentesség megadását, de a javaslat életbelépéséhez még szükség van az EP és a tagállamok szakminisztereiből álló Európai Unió Tanácsának megállapodására is.

Mi a tétje a mostani választásoknak?

Az egykamarás törvényhozás 120 tagjából százat választanak közvetlenül négy évre, a kisebbségeknek húsz garantált helyük van, ebből tíz a szerbeket illeti meg. A legutóbbi, mindössze 41,3 százalékos részvétellel megtartott, 2017. június 11-i parlamenti választásokat a Koszovói Demokrata Párt (PDK), a Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) és a Koszovói Kezdeményezés (Nisma) koalíciója nyerte meg, de a kormányalakításhoz szükséges többséget nem szerezte meg.

A választás legnagyobb tétje azonban nem a szerbekkel való viszony rendezése, hanem a munkanélküliség csökkentése, az oktatás és az életminőség javítása. "Egyes régiókban a lakosság 40 százaléka él szennyvízelvezetés, csatornázás nélkül" - mondja Giorgio Fruscione kutató. Az viszont a prioritások közé tartozik, hogy megkapják a vízummentességet az EU-felé, hogy a fiatal koszovóiak külfödön tudjanak munkát vállalni, mivel hazaküldött pénzük létfontosságú az ország gazdaságának.

Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.