Elsősorban azért, mert a partjai mentén fekvő országok csődöt mondtak a műanyag szemét környezetbarát feldolgozásában.
Percenként átlagosan 33 800 műanyag palack kerül a Földközi-tengerbe, elsősorban azért, mert a partjai mentén fekvő országok csődöt mondtak a műanyag szemét környezetbarát feldolgozásában - hívta fel a figyelmet a hétvégén a Természetvédelmi Világalap (WWF), hozzátéve, hogy összességében tehát több mint félmillió tonna műanyag kerül az Atlanti-óceánhoz kapcsolódó melléktengerbe évente.
Napi öt kilo műanyag hulladék, a turisták számával nő
A WWF elemzése szerint egy kilométer partszakaszon naponta öt kilogramm műanyag szemét gyűlik össze. A leginkább kedvelt úti célok a legszennyezettebbek: Barcelona, Tel-Aviv, Valencia, Velence, a Pó folyó deltája, a marseille-i öböl és Kilikia térsége Törökországban, ami részben arra utal, hogy a kommunális hulladékfeldolgozás nem tud lépést tartani a turistaszezonban megnövekvő szemét mennyiségével.
Az üdülőszezonban akár a 200 milliót is elérheti a Földközi-tengeren vakációzók száma, ami a part menti régiókban akár 40 százalékkal is megnövelheti a hulladék mennyiségét - idézte az APA osztrák hírügynökség Axel Heint, a WWF tengerbiológusát.
A gazdaságnak is árt
A szakértő szerint a Földközi-tenger szennyezését nemcsak a természet, hanem a gazdaság is megszenvedi. A tengerbe kerülő szemét évente 641 millió eurós költséget ró a turizmusra, a halászatra és a tengeri gazdaságra, miközben például a halászat is hozzájárul a környezetszennyezéshez: a műanyag hulladék 20 százalékát az elhagyott szállítmány és a halászatban használt eszközök teszik ki.
A földközi-tengeri országokban évente keletkező 24 millió tonna műanyag szemétből 6,6 milliót válogatás nélkül dobnak ki: össze sem gyűjtik, illegális lerakókban hagyják vagy egyszerűen csak eldobják. A környezetbe kerülő műanyag szemét kétharmada Egyiptomból, Törökországból és Olaszországból származik.
Törökország a világ tíz legnagyobb műanyagszemét-importőre között
A WWF szerint a műanyag szemét kezelését a hulladékra bevezetett kínai importstop is nehezíti. Törökország például 2018 óta a világ tíz legnagyobb műanyagszemét-importőre között van, és egyre több szemetet vesz fel Nagy-Britanniából, Belgiumból és Németországból. Törökország az újrahasznosításra fordítható kapacitását nagy részben az importált szemét feldolgozására használja, a külföldről származó hulladékot alaposabban válogatják, mint a hazait, amelyet nem hasznosítanak újra vagy a legrosszabb esetben egyszerűen csak lerakják valahol.
Felelős turista = kevesebb műanyaghulladék
A WWF Magyarország június elején, az óceánok világnapja alkalmából a műanyagszennyezésről készített jelentés közlése mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy felelős turistaként tudatos, jó döntésekkel sokat lehet tenni a tengerek megóvásáért. Például azzal, ha nem vásárol olyan szuvenírt, amelyről nem tudni biztosan, hogy beszerzésével nem károsították a tenger élővilágát – ilyenek lehetnek például a korallokból vagy más védett fajokból készült termékek. Természetesen oda kell figyelni a műanyag tárgyak használatára és a hulladékra is.
Miért különösen veszélyes a műanyaghulladék a tengerben?
Mert még a tudósok sem biztosak abban, hogy mikor bomlik le a műanyag a vízben. A legtöbben 400-500 évre becsülik, hogy ennyire időre van szükség a folyamathoz, elképzelhető azonban, hogy még ennél is több.
A tengerek élővilága és a madarak lenyelik a műanyagokat, ami később a halálukat okozza. Műanyagot találtak a tengeri madarak 60 százalékában, és a tengeri teknősök 100 százalékában – állítja az Ocean Conservancy amerikai civil szervezet. A World Economic Forum tanulmánya szerint ha minden így megy tovább, akkor súlyra nézve több műanyaghulladék lesz az vizekben, mint hal 2050-re.
A műanyagok illesztéséhez használt vegyi anyagokból származó mérgező anyagok beszivárognak a környezetbe, megmérgezve a felszín alatti vizeket és az élelmiszerláncot is.
Az emberek "sem ússzák meg", egy brit kutatás szerint egy bankkártyányi eszünk meg hetente.