NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

"Végig kell gondolni, hogy mi az, amit tényleg be kell csomagolnunk"

"Végig kell gondolni, hogy mi az, amit tényleg be kell csomagolnunk"
Írta: Noemi Mrav
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Az egyszer használatos edények, evőeszközök és csomagolás egyik legnagyobb hazai szereplőjével beszélgettünk arról, hogy látják ők a magyarországi helyzetet a műanyagok, a szelektív gyűjtés, a környezetkímélő anyagok terén.

HIRDETÉS

Riasztó adatokat közölt nemrég a World Economic Forum: mióta csak egyszer használatos műanyagokat gyártanak a Földön, a legyártott műanyagok 90 százaléka soha nem került újrahasznosításra.

Csak hogy érzékeljük a mennyiséget: az elmúlt hatvan évben, mióta a műanyagok használata robbanásszerűen megnőtt, az emberiség 6,3 milliárd tonna műanyagszemetet termelt. Szakértők szerint ennek a műanyagszemétnek a 79 százaléka szeméttelepeken landol, ahonnan aztán a talajba kerülve szennyezi tovább a környezetet - ennél is rosszabb azonban, ha az óceánba vagy az égetőbe, onnan pedig a levegőbe kerül ez a műanyag.

Ha a jelenlegi gyártási és fogyasztási trendek folytatódnak, 2050-re 12 milliárd tonna, a mostani mennyiség kétszerese kerül majd a szeméttelepekre, az óceánban pedig több lesz a műanyag, mint a hal.

Mégis, mennyi eldobható műanyagot használunk?

A műanyagnak számos jó tulajdonsága van - az egyik ezek közül, hogy megkönnyíti az élelmiszer tárolását, csomagolását és szállítását. A csomagolóanyagok és ételszállító, egyszer használatos edények terén azonban még mindig elsősorban a nem újrahasznosítható, a környezetet jelentősen terhelő, nem lebomló műanyagok játszák a legnagyobb szerepet - tudtuk meg Győrvári Gábortól, a csomagolóanyagokat és egyszer használatos edényeket forgalmazó Indepack Kft ügyvezetőjétől.

"Nagyjából 2 százalék a komposztálható és 98 százalék a nem lebomló csomagolás a mi értékesítési tapasztalatunk szerint. Ha a pizzásdobozokat is környezetbarát csomagolásnak vesszük, mert szelektíven gyűjthető, akkor 10-15 százalékra nő a környezetbarát anyagok aránya" - mondta el megkeresésünkre. De ezek az arányok még mindig nem egyértelműek, mivel egy zsíros pizzásdobozt már nem lehet a szelektív szemétbe tenni, csak ha a zsírral szennyezett részeket kivágjuk - de a kávézáshoz használt papírpohár sem egyértelműen környezetbarát, mivel a legtöbb ilyen pohár belsejében van polietilén műanyagfólia, hogy bírja a hőt, vagyis ez sem minősül papírnak.

Győrvári tapasztalatai a magyar piacról származnak: vevőkörük a magyar társadalom nagy többségét a mindennapokban kiszolgáló, kisebb és közepes méretű hazai cégekből, önkiszolgáló éttermekből, menzákból és büfékből, street food éttermekből áll. Leginkább keresett termékeik ennek megfelelően az egyszer használatos, elviteles dobozok és poharak.

Miből adnak el a legtöbbet?

Győrvári szerint ez abszolút szezonális - az emberek ugyanis nyáron leginkább isznak és csak kevesebbet esznek. Ha mégis esznek, azt főleg menet közben teszik, emiatt áprilistól augusztus végéig sok tálca, tasak, pohár és street food csomagolás fogy így.

A nyár végén azonban hazamennek a városokba, elindul az élet, és innentől már az egyszerű, elviteles dobozokra van a legnagyobb igény, akár a munkahelyi étkeztetés, akár az éttermek, büfék körében.

Mivel lehetne kiváltani a műanyagot?

Nem csoda, hogy az utóbbi egy évben egyre-másra jelennek meg a lebomlóként vagy komposztálhatóként hirdetett termékek, melyeket a legkülönfélébb anyagokból és módszerekkel kísérleteznek ki. Sokan nem tudják azonban, hogy ezek a feliratok nem azt jelentik, hogy a szatyrot a komposztba dobva az majd magától lebomlik.

"A biológiailag lebomló műanyaggal az a baj, hogy nagyon tágan értelmezzük. Oxo-degradábilis műanyagokat is ide sorolnak, pedig ennél távolabb ez a típus nem is állhatna a lebomlástól. Ezek azok a műanyagok, amiket ha tárolunk, egyszercsak elkezdenek szétesni, de ez nem azt jelenti, hogy lebomlott, hanem csak hogy kisebb részekre esett szét. Ezeket akarja az Európai Parlament betiltani - mondta el az Euronews-nak Kump Edina, a hulladékmentes.hu alapítója, egyben környezetkutató. - "A PLA például jó alternatíva lehet, de ehhez meg olyan körülménynek kellenek, ami egy kerti komposztálóban nem biztosítható."

EZT OLVASTA? Mi a különbség a lebomló, biológiailag lebomló és a komposztálható zacskók között?

A PLA egy kukoricakeményítőből készített műanyag, mely ipari körülmények között komposztálható. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 5 napig hatvan fokos melegben tartják megfelelő páratartalom mellett, és akkor lebomlik. Ahhoz viszont, hogy az ipari komposztálóba eljusson, először szelektíven kéne gyűjteni, majd meg kéne szervezni azt a láncot, mely lejuttatja a - Magyarországon egyelőre még csak nem is létező - komposztálóba, ahol megfelelő körülmények között valóban lebomolhatna.

"Manapság az emberek egyre környezettudatosabbak, trend környezettudatosnak lenni, így a PLA iránti érdeklődés is kezd beindulni" - mondta el Győrvári. - A baj csak az, hogy hiába kapja a fogyasztó PLA-pohárban az innivalóját a sarki büfében, amíg nem tudja megkülönböztetni a sima műanyag pohártól. Kinézetre ugyanis a két pohár pont ugyanolyan, a fogyasztó pedig nem tudja, hogy melyik pohár a lebomló, és melyik nem, ergó ugyanúgy ki fogja dobni a szemétbe, mintha műanyag lenne.

De mivel a fogyasztóhoz eljutó termékre - legyen az zacskó, pohár, tányér vagy bármi - sok esetben öles betűkkel ráírják, hogy lebomló, ezt az emberek nagy része úgy értelmezi, hogy elég eldobnia a természetben, mivel ez környezetbarát és úgyis lebomlik magától. "Ha azzal azonosítja, hogy ez olyan, mint egy almacsutka, ami majd könnyen lebomlik, és egyszerűen bedobja a bokor alá, azzal lényegében mikroműanyagokat dobál szét a természetben, mivel ez soha nem fog magától lebomlani" - mondta a PLA-ról Kump Edina, aki szerint "a megoldás előbb jött, mint az infrastruktúra."

"Egyszer használatos dolgokat akarunk kiváltani - de tényleg környezetbarát megoldás, ha egy egyszer használatos anyagot egy másikra cserélünk ki, csak mert az kevésbé szennyező? A legjobb az lenne, ha ezeket teljesen elhagynánk, vagy például betétdíjas megoldást alkalmaznánk, mondjuk újratölthető lenne az adott tároló. Ha ez nem megoldható, akkor legalább fenntartható műanyagot használjunk helyette" - mondta Kump.

Csak azt csomagoljuk be, amit muszáj!

Abban minden szakértő egyetért, hogy leghatékonyabban úgy lehetne csökkenteni az eldobható szemét mennyiségét, ha nem használnánk feleslegesen azokat. Sok nagy cég ezért már elkezdte csökkenteni műanyag, vagy csomagolásfelhasználását, de átlagemberként is sokat tehetünk. "Ebben nagyon egyetértünk a környezetvédőkkel: azt kell igazából végiggondolni, hogy mi az, amit tényleg be kell csomagolnunk. Ne csomagoljunk be olyan dolgokat, amiket nem muszáj" - mondta Győrvári.

Ezek szerint nincs olyan csomagolás vagy egyszer használatos edény, ami ne lenne környezetszennyező?

De van. Tányérok cukornád alapanyagból, evőeszközök bambuszból, de akár még szívószálból is van környezetkímélő. Ám egy 100 százalékban lebomló cukornád tányérnak, vagy PLA pohárnak nagyjából duplája az ára egy műanyagból készültnek.

EZT OLVASTA? Három év után sem bomlottak le a biológiailag lebomlóként hirdetett zacskók

HIRDETÉS

"Egy műanyag elviteles doboz kb 40 Forint, ha ezt cukornádból szeretnénk, akkor 60-70 Ft ugyanaz. A vendéglátós viszont emiatt nem tudja 50 Forintért adni a dobozát, csak 80-90-ért, és ott jön a probléma, mert a vendég meg kérdezi, hogy miért ennyi?

Ha a fa vagy bambusz evőeszközt nézem, ott is a duplájával lehet számolni - a gyakorlatban egy műanyag villa kb 3 forint, egy bambusz pedig 7-8. Ez a végfelhasználó számára nem akkora nagy ugrás, de az étteremnek, aki megveszi, annak már nem mindegy, hogy 30 vagy 70 ezer forintot fizet-e ugyanazért. Mondok egy másik példát: nemrég 40 ezer poharat kértek tőlünk egy futóversenyre. A legolcsóbb megoldás erre egy 3 forintos műanyagpohár lenne - de alternatívaként ott a papírpohár, ami 8 Forint. Ha ez utóbbit rendelik, máris 200 ezer forintos pluszköltséggel számolhatnak a szervezők" - fejtette ki a vezérigazgató, aki szerint egyébként egy-két éven belül várható, hogy ezeknek a termékeknek az ára csökken, de a műanyag árát elérni véleménye szerint sosem fogják, mivel a technológia és alapanyag ára is magasabb, mint a műanyagnál.

"Olcsó legyen a csomagolás, mert a vendég nem hajlandó (sokat) fizetni érte" - a magyaroknál elsősorban nem a környezettudatosság, hanem az ár számít

Győrvári a saját vevőkörükre hivatkozva úgy látja, hogy ez az árrés a műanyag javára egyelőre perdöntő a magyar lakosság szemében. "Mi elsősorban azoknak az átlagembernek az étkezését segítjük, akik fesztiválokon, plázákban esznek és a saját kutatásunk alapján azt találtuk, hogy ebben a rétegben csak az emberek kb. 10 százaléka lenne hajlandó a környezetkímélő csomagolásra áldozni. A maradék 90 százalék viszont ha azt látja, hogy 50, vagy netán 100 forintba kerül a csomagoló doboz, akkor már nem veszi meg, hanem inkább viszi a sajátját elmosva - ami viszont törvényileg tilos. Ha a munkahelyi étkeztetésben dolgozó cégek kiírnák, hogy 200 Ft a doboz díja, akkor ezzel a saját vendégkörüket csökkentenék. Ennek ellenére van olyan étterem a klienseink között, aki csak környezettudatos alapanyagokkal dolgozik, de náluk más az árrés, mert egy 2000 ft-os hamburgernél belefér egy 200 Ft-os doboz, de egy 1000 ft-os menünél már nem."

Véleménye szerint mind az átlagembereket, mind a piacot csak a törvények és az egyszer használatos műanyagok betiltása fogják a környezettudatosság irányába tolni.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Barcelona belefullad a műanyagszemétbe

Percenként átlagosan csaknem 34 ezer műanyag palack kerül a Földközi-tengerbe

Mi a különbség a lebomló, biológiailag lebomló és a komposztálható zacskók között?