Többek közt a palesztinok sorsa a tát.
Bár még a szavazatok összeszámolása sem fejeződött be az izraeli parlamenti választások után, az élen végzett két erő már győztesként ünnepelteti magát. Az eddigi adatok alapján a centrista Kék-fehér párt némileg több voksot kapott, de a kis pártoknak köszönhetően valószínűleg ismét a Likud alakíthat kormányt. Így pedig Benjámin Netanjáhú lehet az ország történetének leghosszabban regnáló miniszterelnöke.
- A kérdés, hogy a jobboldali pártok mit fognak kérni azért cserébe, hogy kormányon tartsák a Likudot. Ők valószínűleg azt fogják követelni, hogy ne csak Ciszjordánia telepesek lakta területeit annektálja Izrael, hanem az egészet - számolt be az NBC tudósítója, Bill Meely.
Dahlia Scheindlin Izrael-szakértő szerint ez logikus kérés lenne azok után, hogy Netanjáhú támogatta a kibucosítást a palesztinok lakta területen. Így a bekebelezés már csak formalitás.
- Azt tapasztalom, hogy egyre nagyobb a nyomás a kormányon, hogy hivatalosan is nyilvánítsa Ciszjordániát Izrael részének. Valószínűleg az egyes kisebb régiókat apránként csatolnák az anyaországhoz. Már az előző kormány is készített terveket Maale Adumim vagy a C zóna elcsatolásáról. Nem lennék meglepve, ha most ezt meg is lépnék - magyarázta a tel-avivi szakértő.
Az alacsony részvétel nem kedvezett az arab pártoknak, így a palesztinok szinte védtelenek maradnak. A palesztin főtárgyaló Saeb Erekat attól tart, hogy az elnök ezután betarthatja fenyegetéseit.
- Az izraeliek a status quo fenntartására szavaztak, ami számunkra előnytelen. Ugyanis most úgy élünk, mint a feketék az apartheid alatt. Az új törvényhozásban mindössze 18 képviselő van a 120-ból, aki támogatja a kétállami megoldást. az 1967-es határok alapján - mondta.
Az elmúlt hónapokban ismét fellángolt a gyűlölet Izrael és a palesztinok között. A gázai határon majdnem kitört a harmadik intifáda, az arabok pedig azt sem nézték jó szemmel, hogy Donald Trump elismerte a Golán-fennsíkot Izrael részének.
