Ezt mondta az EU brexit-ügyi főtárgyalója, Michel Barnier, aki szerint bármilyen hosszú késlekedés is komoly anyagi veszteséget okoz az EU-nak.
HIRDETÉSTheresa May nem hivatalos értesülések szerint júniusig tartó halasztást fog kérni, egy hosszabb halasztás lehetőségével az EU-tól.
A Downing Street szóvivője keddi tájékoztatásában csak annyit közölt, hogy May még a csütörtökön kezdődő EU-csúcsértekezlet előtt megírja a halasztás kezdeményezéséről szóló levelét Donald Tusknak, az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács elnökének.
A brit miniszterelnök "legalább" június végéig tartó elhalasztását fog kérni az EU-tól, de nyitva akarja hagyni az ennél jóval hosszabb, akár kétévi halasztás lehetőségét is, visszavonni viszont nem készül a kilépést.
Theresa May 2017. március 29-én értesítette az Európai Bizottságot az 50. cikkely aktiválásáról. A cikkely szabályozza a kilépési folyamatot, amelyre alapesetben - ha a felek korábbi dátumban nem állapodnak meg - kétévi időtávlatot biztosít, vagyis a határidő jövő pénteken lejár.
A jelenlegi törvényi állapot alapján brit idő szerint aznap 23 órakor, közép-európai idő szerint éjfélkor az Egyesült Királyság európai uniós tagsága megszűnik, akkor is, ha addig nem sikerül elfogadtatni a kilépés feltételeiről szóló - a londoni alsóház által eddig kétszer nagy többséggel elvetett - megállapodást.
A határidő meghosszabbítására van lehetőség, de ehhez az EU-ban maradó 27 ország egyhangú hozzájárulása szükséges.
Nagy a feszültség a brit kományban
A BBC brit közszolgálati médiatársaság kormányforrásokból származó értesülései szerint a keddi kabinetülésen komoly vita alakult ki a jövő pénteki kilépési határidő halasztásának hosszáról.
A BBC-nek nyilatkozó kormányilletékesek szerint Theresa May alapesetben június 30-ig terjedő halasztást fog kérni, de a határidő két évig tartó halasztásának lehetőségét is nyitva akarja tartani, arra az esetre, ha rövid időn belül nem sikerül elfogadtatni a brit parlamentben a Brexit feltételeiről szóló megállapodást. A hosszú halasztás lehetőséget a kormány Brexit-párti tagjai nagyon erőteljesen ellenezték a kabinetülésen.
John Bercow, az alsóház elnöke előző nap - óriási belpolitikai vihart kavaró döntéssel - egy 1604-ben kelt parlamenti precedensvégzésre hivatkozva gyakorlatilag megtiltotta a kormánynak, hogy az először januárban, majd egy hete ismét nagy többséggel elutasított Brexit megállapodást "változatlan vagy jórészt változatlan" formában újból a ház elé terjessze vitára és szavazásra.
Barclay, a kormány brexit-ügyi minisztere ugyanakkor kijelentette: "a játékvezető döntését tiszteletben kell tartani", de ha sikerül elegendő számú képviselőt megnyerni az egyezmény elfogadásának, akkor "meg lehet találni a módját" az újabb szavazás megtartásának.
Barnier és az EU viszont csak akkor adna haladékot, ha van mire
Michel Barnier, az EU brexit-ügyi főtárgyalója kedd délutáni sajtótájékoztatóján azt mondta, bármely késlekedés a brexit-kapcsán gazdasági és politikai veszteséget jelent az EU számára és ezeket gondosan mérlegelni kell a lehetséges előnyökkel szemben.
Barnier az uniós vezetők csütörtök-pénteki gyűlése előtt beszélt, melyen eldöntik majd, megadják-e a May által kért haladékot. "Az EU vezetőinek konkrét, a britek által bemutatott tervre van szüksége, hogy megfontolt döntést tudjanak hozni. Ezért elsősorban arra kell választ kapniuk, hogy egy lehetséges hosszabbítás növelné-e a korábban már visszautasított egyezség elfogadásának esélyét? Azért akar-e több időt a brit kormány, mert újra ki akarja dolgozni a jövőbeni uniós-brit kapcsolatok keretét? Mi lehet egy esetleges hosszabbítás célja és kimenetele? Mi a biztosíték rá, hogy a hosszabbítás végén nem találjuk magunkat pont ugyanebben a helyzetben?"
Barnier szerint a brit parlamentnek gyorsan kell döntenie, merre megy tovább.
"Az Európai Tanácsnak elsősorban arra kell figyelnie, mi az EU legfőbb érdeke. Egy bizonytalan hosszabbítás világos terv nélkül felesleges gazdasági és politikai terhet helyezne az EU-ra."