Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.
rendkívüli hír

A szlovénok és a horvátok berágtak az EP elnökére

A szlovénok és a horvátok berágtak az EP elnökére
Euronews logo
Betűméret Aa Aa

Nemzetközi felháborodást váltottak ki az Európai Parlament elnökének szavai, amikor az isztriai, dalmáciai és szlovén tengermelléki olaszok elűzésének emléknapján azt mondta: Éljen az olasz Isztria, éljen az olasz Dalmácia. Antonio Tajani vasárnap, az olaszországi Basovizzában elhangzott kijelentésére a horvát és a szlovén politikusok is reagáltak.

Az olasz politikus szavaira először Marjan Sarec szlovén miniszterelnök reagált. Twitter bejegyzésében azt írta: egyesek meg szeretnék változtatni a szlovén történelmet. Ez történik Olaszországban is. majd hozzátette: sajnos olyan politikusok részérő történik ez, akik tisztséget töltenek be az Európai Unióban. "Ez példa nélküli történelmi revizionizmus. A fasizmus meg akarta semmisíteni a szlovén nemzetet" - mondta a szlovén kormányfő.

- Szerettem volna személyesen reagálni Tajani szavaira. Elítélem és visszautasítom a kijelentését, amely részben területi követelést és történelemhamisítást tartalmazott – közölte később Andrej Plenkovic horvát kormányfő. Azt mondta: felhívta az EP elnökét, akivel szoros barátságot ápol, és magyarázatot kért a kijelentése miatt.

A szlovén külügyminiszter pedig példátlannak és elfogadhatatlannak nevezte az Európai Parlament elnökének szavait. - Az ilyen kijelentések alkalmasak a félelemkeltésre - forgalmazott Miro Cerar.

 
 

A második világháború vége felé több ezer olaszt mészároltak le a jugoszláv partizánok. A tömeggyilkosságok emlékére az olasz kormány 2005-ben február 10-ét az isztriai, dalmáciai és szlovén tengermelléki olaszok elűzésének emléknapjává nyilvánította.

 

A német kivonulás után szlovén és horvát partizánok nyomultak be az isztriai városokba. A civil lakosságot táborba zárták, a nőket megerőszakolták, és sokakat a karsztos vidék kútszerű vermeibe, üregeibe, barlangjaiba, úgynevezett fojbákba öltek.

 

Amikor a második világháború után a terület Szlovénia és Horvátország között megosztva Jugoszlávia részévé vált, az ott élő olaszok többsége - 150-250 ezer ember - elhagyta otthonát. Az Isztriai-félsziget 1918-ig osztrák-magyar, majd 1919-1943 között olasz uralom alatt állt.

 

Tajani hétfőn az Európai Parlament plenáris ülésének elején fejezte ki sajnálatát, amiért félreértették szavait. Mint mondta: részvételével a megemlékezésen emlékeztetni szeretett volna a több ezer áldozatra, olaszra, de horvátra és szlovénra is. A beszédében a megbékélésre akart felhívni a figyelmet olaszok, horvátok és szlovének között, és bár említette az olasz Isztriát és Dalmáciát, de semmiképpen nem területszerzési célzattal.

"Sajnálom, ha a szavaimat rosszul értelmezték, senkit nem akartam megbántani, csak üzenni szerettem volna, hogy ami akkor történt, ne történhessen meg soha többé" - magyarázta.