NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Sorsokat tör derékba a klímavédelem

Sorsokat tör derékba a klímavédelem
Szerzői jogok 
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

A hatalmas lengyel szénbirodalom zsugorodásával egész települések vesztik el megélhetésüket. A szakszervezet arra figyelmeztet, hogy az uniós klímacélok gazdaságilag és társadalmilag is menedzselhetetlenek Lengyelországban.

A lengyelországi Katowice határában fekszik Európa legnagyobb szénbányája, 3500 alkalmazottjával a régió szimbóluma, Lengyelország büszkesége, amelyet a szén birodalmaként emlegetnek.

HIRDETÉS

A bányászat errefelé nem pusztán egy iparág, hanem az identitás része, sőt inkább alapja Sziléziában. Nehéz és veszélyes munka, ezt a bányászok egyike, a fiatal Radek is így gondolja, de sosem jutott eszébe mást választani.

"Mióta élek, a bányát látom az ablakomból" - mondta az Euronews riporterének. Apja és a nagyapja is bányász volt. Ez a hagyomány öröklődik náluk nemzedékről nemzedékre. Nehéz lenne megmagyarázni, miért van ez így, de valamiért őt is odavitte a lába, és ez a valami ott is tartja őt már jó ideje.

Lengyelországban az áramellátás 80 százalékát szénerőművek adják. Úgyhogy Varsó számára igen nehéz feladat lesz elérni az Európai Unió klímavédelmi céljait úgy, hogy a szénbányászat legalább 85 ezer embernek ad munkát.

Ha ehhez hozzávesszük az energiaigényes iparágakban, mint például az acélgyártásban dolgozókat, félmillió munkahely sorsa válik kérdésessé.

Erről beszél a Szolidaritás sziléziai vezetője, Dominik Koroz mondván, hogy ha a szén olyan ütemben szorul majd ki az energiaszektorból, ahogyan azt az Európai Unió akarja, az Lengyelország számára gazdaságilag és társadalmilag is kezelhetetlen helyzet teremt.

A lengyel bányászatban ugyanakkor jelentős struktúraváltás történt az elmúlt évtizedekben. Ez szakértők szerint nem volt minden szempontból sikeres. Az alsó-sziléziai Wobjek például még mindig nem tudott talpra állni azután, hogy bezárták az összes környékbeli bányát.

Roman egész Európát beutazta azután, hogy elvesztette a munkáját 20 évvel ezelőtt, de lyukas zsebbel tért vissza. Azóta kulimunkákból él, és alkalmi lehetőségekből, ahogy a bányászok mondják, a nyomorúság gödreiben, a közeli illegális bányákban. Egyre gyakrabban csap le rájuk a rendőrség, de ez nem tartja vissza azokat, akiknek nincs más lehetőségük.

Kiszállnak a hatóságok - magyarázza Roman - betemetik ezeket a járatokat, de akiket rákényszerít a szegénység, úgyis tovább ásnak. Mert a szén mindig kellett, most is kell és mindig kelleni fog mondja határozottan.

Az Euronews riportere, Valerie Gauriat azt mondja, messze a katowicei csúcstalálkozó tárgyalóasztalaitól a klímaváltozás elleni harc úri huncutság az olyan emberek számára, amilyen Roman is: akiknek a szénbányászat visszaszorítása csak bajt jelent.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Magyar hulladékot is átvehet egy új lengyel újrahasznosító üzem

A Föld napját ünneplik világszerte hétfőn

Budapesti rétet neveztek el Jane Goodallról 90. születésnapja alkalmából