rendkívüli hír

rendkívüli hír

Rekordmagas az EU támogatottsága az állampolgárok körében

Éppen ezt olvassa:

Rekordmagas az EU támogatottsága az állampolgárok körében

Rekordmagas az EU támogatottsága az állampolgárok körében
Betűméret Aa Aa

Az európai állampolgárok évtizedek óta most érzik a legnagyobb arányban azt, hogy országuk EU-tagsága jó dolog. A Berlini Fal 1989-es lebontása és a Maastrichti Egyezmény 1992-es elfogadása óta nem volt ilyen magas a pozitív válaszok aránya – ez derül ki a legfrissebb Eurobarometerből.

A speciális, jövő tavaszi Európai Parlamenti választásokra készülő Parlemeter 2018 adatai szerint a válaszadók 62 százaléka hiszi azt, hogy az országuk EU-tagsága jó dolog. 68 százalékuk szerint az országuk profitált az EU-tagságból. A sor végén a csehek (39%) állnak, az olaszokkal (42%) és a horvátokkal (44 %). A legpozitívabban az EU-tagságról az írek és a litvánok nyilatkoztak (85%).

A magyarok arányaiban kicsivel az EU-átlag alatt (60%) válaszolták azt, hogy az EU-tagság jó az országnak, szemben 32 százalékkal, akik szerint rossz.

Az előbbi statisztikával szemben a magyarok az EU-átlaghoz képest nagyobb arányban gondolják úgy, hogy Magyarország profitált az EU-tagságól, 68 százalék az EU-átlag, 79 % a magyar arány. A többé közép- és kelet-európai tagországnál is jellemzően magasabb arányban látják gondolják eként, azzal szemben, hogy mennyien tartják jónak a tagságot. A cseheknél 64 százalék érzi úgy, hogy profitált országa az EU-tagságból, 25 százalékkal többen, mint ahányan jónak tartják az uniót. A horvátoknál 22 százalék a különbség.

A leginkább az írek, a máltaiak és az észtek érzik azt, hogy az országuk profitált az EU-tagságból.

A britek és még az olaszok is maradnának

Arra a kérdésre, hogy egy az EU-ból való kilépésről szóló népszavazáson mit választanának, szinte minden tagállamban a válaszadók több mint fele a maradást választaná, még az Egyesült Királyságban is.

Az EU-s átlag szerint egy, az EU-tagságról szóló népszavazáson a válaszadók 66 százaléka maradna az unióban. A magyar válaszadók kicsit kisebb arányban, 61 százalékban válaszolták ezt. A kilépést az EU-átlaggal megegyezően 17 százalék támogatná (a különbség a bizonytalanok, illetve nem válaszolók miatt van, Magyarországon ebből is az átlagnál több van).

A legnagyobb arányban a litvánok és az írek támogatják országuk EU-tagságát. 85 százalék áll szemben a 7 százalék kilépéspártival, és nyolc százalék nem tudja, vagy nem válaszolt.

A legkevésbé maradáspárti Olaszország, ahol a válaszadók 44 százaléka maradna, szemben 24 százalékkal, aki kilépne. Nagyon magas a nem válaszolók, vagy bizonytalanok aránya: 32 százalék, azaz majdnem a válaszadók harmada. Hasonló jelenség érhető tetten a másik két országon a listának ezen a végén. A csehek 47 százaléka támogatja a maradást, 24 százalékkal szemben, azonban 29 százalék bizonytalan. A horvátoknál is ugyanennyi volt a nem válaszoló, de ott magasabb arányban mondták azt, hogy maradnának: 52 százalék.

A jelenleg a kilépésről tárgyaló Egyesült Királyság válaszadóinak 53 százaléka maradna, szemben a 35 százalék távozni kívánóval. Csak 12 százalék nem fogalmazott meg véleményt a kérdésben.

A válaszadók fele szerint rossz irányba mennek a dolgok

Az EU-átlag szerint a megkérdezettek 50 százaléka látja úgy, hogy rossz irányba mennek az EU-ban. A magyarok pozitívabbak ennél: 42 százalék szerint van ez így. A legelégedetlenebb hármas a görög (69%), a belga (61%) és a francia (59 %). A franciák és a németek körében 13 százalékkal többen nyilatkoztak így, mint a legutóbbi, áprilisi felmérés óta.

Az írek ebben a tekintetben is a legpozitívabb hármasban vannak, 22 százalékuk szerint mennek rossz irányba a dolgok, a portugáloknál pedig csak 20 százalék, máltaiak közül pedig 18 százalék gondolja így.