A német ipari termelés áprilisi 0,4%-os emelkedése és az export növekedése sem ad sok okot az ünneplésre, mivel a megrendelések visszaesnek, az energiaárak az egekben járnak, és Európa legnagyobb gazdasága továbbra is nehezen talál szilárd alapot.
Áprilisban először emelkedett a német ipari termelés a közel-keleti háború kitörése óta – derül ki a kedden közzétett hivatalos adatokból –, az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, hogy az egyhavi növekedés jóval borúsabb alaphelyzetet takar Európa legnagyobb gazdaságában.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis adatai szerint az ipari kibocsátás áprilisban 0,4 százalékkal haladta meg az előző havit, elsősorban az építőiparnak köszönhetően.
Ezzel véget ért a tavaly november óta tartó visszaesési sorozat, ám kevesen tekintik ezt valódi fordulópontnak.
Carsten Brzeski, az ING globális makrogazdasági részlegének vezetője kedden megjelent elemzésében úgy véli, az áprilisi adat „egyszerűen túl kevés”: a termelés gyakorlatilag stagnált 2026 első négy hónapjában, és továbbra is mintegy 12 százalékkal marad el a járvány előtti szinttől.
A fő mutatót az építőipari aktivitás biztató ugrása húzta fel, amely havi összevetésben 2,4 százalékkal bővült.
A kivitel is a vártnál jobban alakult: az export az előző hónaphoz képest 0,9 százalékkal nőtt a márciusi 0,5 százalék után, a külkereskedelmi többlet azonban alig változott, mivel az import még gyorsabban emelkedett.
Ami néhány hónappal ezelőtt még ígéretes év kezdetének tűnt – javuló hangulattal, növekvő megrendelésállománnyal és Friedrich Merz kancellár alatt megindított jelentős költségvetési lökettel a védelem és az infrastruktúra számára –, azt most ismét a kételyek váltották fel.
Iráni háború, energiaár-szorítás, borús kilátások
Az áprilisi adatok háttere meglehetősen komor.
Németország továbbra is Európa egyik legnagyobb nettó energiaimportőre: az ING számításai szerint olajbehozatalának mintegy 6 százaléka származik közel-keleti országokból, miközben az energiaigényes ágazatok – amelyek közel egymillió embert foglalkoztatnak – az ipari bruttó hozzáadott érték körülbelül 17 százalékát adják.
A konfliktus az energiaárakat is elszabadította: Németország inflációs rátája éves alapon 2,9 százalékra emelkedett áprilisban, ami 2024 januárja óta a legmagasabb érték. Ezt elsősorban az energiaáruk hajtották, amelyek több mint 10 százalékkal kerültek többe, mint egy évvel korábban.
Áprilisban a német kormány a felére vágta vissza 2026-ra vonatkozó növekedési előrejelzését, és már csak 0,5 százalékos GDP-bővüléssel számol.
A kedden közzétett termelési adatok egy nappal követték a rendkívül lehangoló új rendelési statisztikát. A Destatis előzetes számai szerint az új ipari megrendelések áprilisban havi alapon 3,8 százalékkal estek vissza.
A leginkább az autóipar sínylette meg a visszaesést: a rendelésállomány több mint 5 százalékkal csökkent, de az elektromos berendezéseket és gépeket gyártó ágazatokban is jelentős volt a mínusz. A külföldi megrendelések több mint 4 százalékkal, a belföldiek pedig csaknem 3 százalékkal estek.
Brzeski, az ING elemzője szerint a tavaly nyár után kibontakozó ipari rendelésboom – amikor négy egymást követő hónapban is 4 százalék feletti volt a havi növekedés – 2026-ra élesen ellenkezőjébe csapott át: áprilisig minden egyes hónapban átlagosan több mint 2 százalékkal zsugorodott a rendelésállomány.
A belföldi védelmi készletfelhalmozásból és az ellátási láncok előrendeléseiből fakadó lendület mára egyelőre elillant.
A német gazdasági minisztérium szerint a térség termelési kapacitásait ért károk mértéke, valamint az energia- és nyersanyag-ellátási szűk keresztmetszetek miatt felhalmozódott elmaradások alapján a helyzet normalizálódása hosszú időt vehet igénybe.
Brzeski összegzése szerint a 2026-ra várt ipari fellendülés elmaradt; jegyzetében a hangulatot „nagy remények és szertefoszlott álmok” keverékeként írta le, és arra számít, hogy ez a kép a következő hetekben sem változik érdemben.