rendkívüli hír

rendkívüli hír

Mi történt éjszaka az ENSZ-közgyűlésen?

Éppen ezt olvassa:

Mi történt éjszaka az ENSZ-közgyűlésen?

Mi történt éjszaka az ENSZ-közgyűlésen?
Betűméret Aa Aa

Rendezte diplomáciai vitáját Németország és Szaúd-Arábia

Rendezte diplomáciai vitáját Németország és Szaúd-Arábia. A két ország diplomáciai kapcsolatai tavaly novemberben romlottak meg a libanoni válság idején, amikor is Szaad Haríri libanoni kormányfő meglepetésszerűen lemondott tisztségéről Szaúd-Arábiából közvetített tévéadásban. Libanoni kormánykörökben ezután az a hír terjedt el, hogy Harírit a szaúdi hatóságok kényszerítették lemondásra, és házi őrizetbe helyezték, ugyanis hetekig nem tért vissza hazájába.

A volt német külügyminiszter ezután olyan kijelentéseket tett, ami miatt a szaúdiak hazarendelték berlini nagykövetüket. Heiko Maas német külügyminiszter elnézést kért elődje kijelentéséért és megegyezett szaúdi kollégájával arról, hogy visszatér Berlinbe Rijád németországi nagykövete.

A japán miniszterelnök kész találkozni az észak-koreai vezetővel

Abe Sindzó japán kormányfő kész találkozni Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel. Ezt Abe az ENSZ Közgyűlésén mondta.

Abe az észak-koreai atommentesítés kapcsán közölte, hogy nagy figyelmet szentel a folyamatnak, de leszögezte: Tokió és Phenjan kapcsolatainak normalizálásához Észak-Korea ballisztikus és atomfegyvereinek leszerelése mellett megoldást kell találni az évtizedekkel ezelőtt elrabolt japánok ügyére is, akiket még a 70-es, 80-as években raboltak el.

"Észak-Korea válaszút előtt áll, és el kell döntenie, hogy él vagy sem a felajánlott lehetőségekkel" - mondta a japán miniszterelnök.

Egyiptomi elnök: a közel-keleti konfliktusok megoldásával helyreállna az ENSZ-be vetett bizalom

Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök sürgette kedden az ENSZ-t, hogy találjon megoldást az arab világ konfliktusaira, mert a világszervezet hiányosságai ártanak a belé vetett bizalomnak.

Az egyiptomi elnök országának a szíriai, jemeni és líbiai konfliktusok politikai megoldására tett erőfeszítéseiről beszélt, melyeknek célja a terrorizmus és a felekezeti erőszak terjedésének megfékezése.

"Hogyan is hibáztathatnánk egy arabot azért, mert kérdőre vonja az ENSZ, valamint annak hitelességét, amit képvisel, egy olyan időben, amikor a (közel-keleti) térség a szétesés, a nemzetállamok pedig az összeomlás veszélyével néznek szembe, ami a terrorizmus és a felekezeti konfliktusoknak kedvez?" - tette fel a kérdést esz-Szíszi.

Hozzátette: nincs kiút a szíriai vagy jemeni konfliktusokból anélkül, hogy nemzetállamiságukat és szuverenitásukat helyreállítsák, és helyet adjanak népeik legitim törekvéseinek. "A nagy válságokra átfogó megoldásokat kell találni" - szögezte le.

Egyiptomban, amelyben - kritikusok szerint - esz-Szíszi hatalomra kerülésével ismét autoriter rendszer épült ki, a dzsihadisták a mai napig biztonsági fenyegetést jelentenek, annak ellenére is, hogy a kormányzat nagy figyelmet tulajdonít a terrorizmus elleni harcnak.

António Guterres ENSZ-főtitkár egyébként kedden beszélt arról a közgyűlésen, hogy törékennyé vált a nemzetközi intézményekbe vetett bizalom, a nemzetközi együttműködés elve pedig "pont akkor került tűz alá, amikor a leginkább szükségünk van rá". A főtitkár szorgalmazta az unilateralizmus elleni küzdelmet és a fokozottabb nemzetközi együttműködést, amelyre az ENSZ épült.

Az ukrán elnök reméli, hogy az ENSZ békefenntartó missziót küld a Donyec-medencébe

Petro Porosenko ukrán elnök reményének adott hangot, hogy a világszervezet békefenntartó missziót vezényel a Donyec-medencébe, az - ukrán álláspont szerint - Oroszország által megszállt, szakadár ellenőrzésű területekre.

Kijelentette: jelentős szerepe lenne egy ENSZ felhatalmazású békefenntartó missziónak abban, hogy helyreállítsák Ukrajna szuverenitását és területi egységét. Sajnálattal szólt arról, hogy mindeddig nem teljesült a misszió Donyec-medencébe vezénylésére vonatkozó ukrán kérés. Mint mondta, Kijevben e kérés teljesítésére úgy tekintenek, mint az ENSZ cselekvési képességének próbájára egy konfliktushelyzetben.

Az ukrán elnök egyben köszönetet mondott Franciaországnak, Németországnak és az Egyesült Államoknak a kezdeményezés nemzetközi támogatásának előmozdításáért.

Vlagyimir Putyin orosz elnök tavaly szeptemberben javasolta már a kéksisakosok vezénylését a szakadár területekre, Kijev azonban ragaszkodik ahhoz, hogy a kéksisakosok valódi mandátummal rendelkezzenek, szabad mozgással a Donyec-medence szakadár irányítású területeinek egészében, beleértve a hivatalos ukrán-orosz határterületet, hogy az EBESZ-megfigyelőkkel együtt ellenőrizhessék a fegyverzetszétválasztást, továbbá kutathassanak elrejtett nehézfegyverek után.