rendkívüli hír

rendkívüli hír

Tényleg csalás volt-e a Sargentini-jelentés megszavazása?

Éppen ezt olvassa:

Tényleg csalás volt-e a Sargentini-jelentés megszavazása?

Tényleg csalás volt-e a Sargentini-jelentés megszavazása?
Betűméret Aa Aa

Tegnap az Európai Parlament megszavazta a Sargentini-jelentést (a jelentésről itt írtunk bővebben.) A jelentés elfogadásához és az eljárás megindításához kétharmados többségre volt szükség, ez jelentette a leadott voksok kétharmadát. Emellett az összes képviselő abszolút többségének a támogatása is kellett, ez 376 voks.

A szavazás eredménye: 448 igen szavazat, 197 nem ellenében, 48-an pedig tartózkodtak, részletes beszámolónkat itt találja.

Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető vagy épp Szijjártó Péter külügyminiszter szerint azonban az EP-ben csalás történt, mert a tartózkodó szavazatokat nem számolták bele a végeredménybe. Most minden kormánypárti politikus arról beszél, hogy igazából nem volt kétharmados támogatottsága a döntésnek. Nézzük meg, mennyiben állja meg ez az állítás a helyét.

Miért gondolják, hogy csalás?

A magyar kormány fő kifogása az, hogy ha a tartózkodásokat is számolták volna, akkor nem lett volna meg a kétharmadot jelentő 66,7 százalék, hanem csak 64,6 százalék.

A tartózkodások nem számításáról az EP jogi bizottságának állásfoglalása döntött, amit Antonio Tajani parlamenti elnök kért a szavazás előtt napokkal.

Az EP szabályzata szerint "annak kiszámításához, hogy egy szöveget elfogadott vagy visszautasított a parlament, csak a mellette és ellene szóló szavazatokat vegyék számításba, kivéve ha minősített többséget ír elő az alapszerződés".

A kérdés tehát az volt, hogy kell-e minősített többség a 7. cikk 1. bekezdésének megszavazásához, amely alapján a jelentés elfogadásához legalább az összes képviselő 50 százaléka plusz egy (376) voks kell és ezzel egyidejűleg a leadott szavazatok kétharmada.

Az állásfoglalás szerint nem minősült minősítettnek a kétharmados voksolás.

A tartózkodás beszámítása viszont azért lehetett volna érdekes, mivel az nem támogató szavazat, tehát így csökkent volna az igenek aránya. Mivel erre már napokkal a szavazás előtt felhívták a kéviselők figyelmét, akik tartózkodtak a szavazáson, azok tudatában voltak, hogy ezzel milyen mértékben befolyásolják annak kimenetelét.

A magyar parlamentben is volt hasonló eset

A budapesti parlamentben is volt már vitatott 2/3-os döntés. Ilyen volt például a 2017-es plakáttörvény, amikor a Fidesz nem tudta elérni, hogy a Jobbik "Ti loptok, mi dolgozunk" plakátjait törvénnyel távolítsák el, mert nem volt meg a pártok gazdálkodását szabályozó törvény módosításához szükséges kétharmada. Miután nem ment át a módosításuk, inkább egy településkép-védelmi, egyszerű feles törvényt módosítottak, amivel sikerült elérniük a plakátok eltávolítását.

A parlamentben elfogadott döntések mellett a legutóbbi országgyűlési szavazás eredményeit is sokan vitatták. Sokak szerint nem méltányos, hogy egy párt a szavazatok 49%-ának megszerzésével a mandátumok több mint 66%-át kapja, jóllehet a szabályok akkor is világosak voltak a szavazás előtt