A fel nem robbant lőszerek olyanok, mint valami időzített bomba: az ENSZ szerint egy évtizedbe is beletelhet, mire teljesen sikerül a várost megtisztítani tőlük.
HIRDETÉSMoszult 2017. július 10-én foglalták vissza a dzsihadistáktól. Irak második legnagyobb városa még magán viseli az Iszlám Állam három éven át tartó uralmának, illetve a tízezer halottat követelő kilenc hónapos ostromnak a nyomait. Emberek ezrei tengődnek még mindig táborokban.
"Az Iszlám Állam eleste után egy évvel a város még mindig romokban van, Az élet csak apránként tér vissza a normális kerékvágásba, hiszen taposóaknák, még észre nem vett pokolgépek, a háború gyilkos mementói hevernek hátrahagyva" - mondta az Euronews tudósítója.
Több mint nyolcszázezer helybéli mindezek ellenére visszatért otthonába a város nyugati felén. A fel nem robbant lőszerek olyanok, mint valami időzített bomba: az ENSZ szerint egy évtizedbe is beletelhet, mire teljesen sikerül a várost megtisztítani tőlük.
A 28 éves Mohamed fagylaltozóját próbálja újraindítani.
"Nyolc hónapja jöttünk vissza. Most már egész elviselhető itt minden. Dolgozunk. De a gazdaság stagnál. Áramnak, víznek híján vagyunk. A kormánynak házakat és iskolákat kéne építenie" - mondta.
A konfliktus rengeteg emberéletet követelt. A túlélők nehéz örökséget cipelnek. 54 ezren sebesültek meg 2014 óta, mióta a szélsőségesek átvették az uralmat a város felett.
Adil és 11 éves lánya, Nada mindketten elvesztették egyik lábukat egy támadásban, amelyben két másik gyermeke meghalt.
"Kinyitottunk egy ajtót a gyermekeimmel, amikor bekövetkezett a robbanás. Elvesztettem az eszméletemet. Egyik lányom a kórházban halt meg, hároméves fiam még az odavezető úton" - mesélte.
A háborús túlélők rehabilitációja, a város mentesítése a bombáktól az Európai Unió helyi Humanitárius Segélyszervezetének fő feladata.
A Norwegian People's Aid nevű szervezet a város keleti felén tárja fel az aknamezőket. Tardzsala és Kabarli falvak szintén részét képezik a munkának. Ez a civil szervezet a dzsihadisták, a pespmergák és az iraki erők közti frontvonalon is ott voltak.
A szervezet szerint egész Irak mentesítése évtizedekbe telhet. Az érintett térség infrastruktúrája borzasztóan hiányos, viszont robbanóanyagokkal erősen szennyezett a vidék. Szakavatott szemre van szükség, hogy felfedezzék a fel nem robbant bombákat.
Olyan kietlen tájakon haladunk át, ahol egyértelműen látszik a pusztítás. És a robbanások elhárítására tett kísérletek tragikusan kezdetlegesek. Nemcsak az autósok vannak veszélyben, hanem minden élőlény ezen a tájon.
"Amit itt Tardzsalában látunk, az nagyon jellemző Észak-Irakban, az Iszlám Állammal való harcok utáni időszakra. Jókora az a terület, ahol a mai napig éles robbanószerek vannak a földben. Van, hogy csak egy darabot látunk kiállni a talajból, valójában azonban több, akár öt részből álló szerkezetről van szó" - magyarázta Christian Ramsden, a Norwegian People's Aid munkatársa.
Az EU Humanitárius Segélyek és Polgári Védelem Főigazgatósága által támogatott szervezet nyilvántartásba veszi a hivatalosan is gyanúsnak és veszélyesnek nyilvánított területeket és koordinálja azok megtisztítását. Badana település körül csaknem 12 ezer négyzetmétert tisztítottak meg a bombáktól.
"Több mint hétszázezer robbanóeszközt lokalizáltak eddig: az életveszélyesnek nyilvánított területek száma egyre csak nő, így nagyon sok a tennivaló. Aminek közelében most állunk, két-három kilométeres sugarú körnél is nagyobb területről van szó" - mondta Christian Ramsden, a Norwegian People's Aid munkatársa.
A Kabarli közelében lévő iskolát teljesen megtisztította a norvég civil szervezet a bombáktól. Az oktatási intézmény négy éven át zárva volt. Husszán Junisz, az iskola angoltanárja büszkén meséli, hogy minden készen áll 900 diák számára, hogy megkezdhessék tanulmányaikat.
"El kell felejteniük az Iszlám Államot, azt, hogy mi történt itt az elmúlt években. Ez a mi feladatunk, tanároké, hogy elfeledtessük velük" - mondta.