Az elnök közleménye „illegális harcosoknak” nevezi azokat az embereket, akiket az amerikai hadsereg nemrégiben a Karib-tengeren kábítószer-csempészet gyanújával ölt meg. A Trump-adminisztráció önvédelemnek nevezte a csapásokat,
Az elnök egy bizalmas közleményben közölte a Kongresszussal, hogy úgy döntött, az Egyesült Államok hivatalos „fegyveres konfliktusban” áll a terrorszervezetnek nevezett drogkartellekkel. harcosok”.
A szöveget több kongresszusi bizottságnak is elküldték, amiben a kormány új részletekkel egészíti ki korábbi indoklását, hogy miért kell törvényesnek tekinteni azt a három amerikai katonai csapást, melyeket az elnök a múlt hónapban Karib-tengeri hajók ellen rendelt el, megölve 17 embert.
Az elnök ezzel a döntéssel megerősíti a rendkívüli háborús hatalomra vonatkozó igényét. A nemzetközi jog által meghatározott fegyveres konfliktusban egy ország jogszerűen megölheti az ellenséges harcosokat akkor is, ha azok nem jelentenek fenyegetést, határozatlan időre fogva tarthatja őket tárgyalás nélkül, és katonai bíróság előtt vádolhatja őket.
Ugyanakkor több jogi szakértő, így Geoffrey S. Corn nyugalmazott bíró és főügyész, azt mondja, hogy a drogkartellek nem folytattak „ellenségeskedést” az Egyesült Államok ellen, mivel egy veszélyes termék értékesítése más, mint egy fegyveres támadás. Corn az elnök lépését „visszaélésnek” nevezte, amely átlépett egy jelentős jogi határt. Nézete szerint „ez nem a jogi keretek feszegetése, hanem szétszakítása”.
Ezzel szemben Anna Kelly, a Fehér Ház szóvivője egy e-mailben azzal érvel, hogy „az elnök a fegyveres konfliktusokra vonatkozó jogszabályokkal összhangban járt el, hogy megvédje országunkat azoktól, akik halálos mérget próbálnak hozni partjainkra, és betartja ígéretét, hogy fellép a kartellekkel, és felszámolja ezeket a nemzetbiztonsági fenyegetéseket, amelyek több amerikai meggyilkolását okozzák”.
A Trump-adminisztráció „önvédelemnek” nevezte a csapásokat, és azt állította, hogy a háborús törvények lehetővé teszik számukra, hogy letartóztatás helyett megöljék a hajókon tartózkodó embereket, mivel állításuk szerint a célpontok kábítószert csempésztek olyan kartellek számára, amelyeket terroristaként nyilvánított. A kormányzat azt is hangsúlyozta, hogy évente több tízezer amerikai hal meg túladagolásban.
A kormányzat támadásainak középpontjában eddig a venezuelai hajók álltak, de az új érvelés szerint más országok hajói is megtámadhatók, ha kábítószercsempészet gyanújába esnek. Egyelőre nem világos, hogy a háborús rendelet vonatkozik-e mexikói, brazil, kolumbiai vagy perui hajókra is, vagy csak Venezuelára.
Mik az elnök indokai?
Az elmúlt években a túladagolásos halálesetek számának növekedését a fentanil okozta, amely a kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó szakértők szerint jórészt Mexikóból származik, nem Dél-Amerikából vagy a karibi térségből. Az érvelést jogi alapon is széles körben bírálták a fegyveres konfliktusokkal foglalkozó jog szakértői.
A Kongresszusnak küldött nem titkosított értesítés egy olyan törvényre hivatkozik, amely előírja a törvényhozóknak történő jelentéstételt az amerikai fegyveres erők akcióiról. Az új érvelés szerint a hajók elleni támadások egy tartós és aktív konfliktus részei, nem pedig elszigetelt önvédelmi cselekmények, azaz hadihelyzetről van szó, ami jóval magasabb fokozat, mint a korábbi intézkedések.
A szakértők kritikái szerint viszont a hadiállapot szükséges kelléke az ellenség pontos megnevezése, ami ebben az esetben hiányzik. A drogkartellek nem reguláris erők, nem is valamelyik állam megbízottai, hanem privát bűnszervezetek. Ezek ellen rendőri és határvédelmi eszközökkel széles körben fel lehet lépni, de a hadiállapot elrendelése szükségtelen és jogilag értelmezhetetlen.
A bíró azt állítja, hogy a kábítószer-csempészettel foglalkozó kartellek „nem állami fegyveres csoportok”, amelyek cselekedetei fegyveres támadást jelentenek az Egyesült Államok ellen.
Az elnöki oldal vitatja ezt az érvelés, hivatkozva arra, hogy a különféle terrorszervezetek sem állami szereplők, de lehet ellenük háborút folytatni (al-Káida, ISIS, Hamász). „Az Egyesült Államok és a baráti külföldi nemzetek polgárai és érdekei elleni ellenséges cselekmények kumulatív hatásai alapján az elnök megállapította, hogy az Egyesült Államok fegyveres konfliktusban, azaz háborúban áll ezekkel a szervezetekkel” – mondja a közlemény.
A Fehér Ház álláspontja összekapcsolódik azzal a hivatalos amerikai véleményen, hogy Nicolás Maduro venezuelai elnök gyakorlatilag a drogkereskedelem főnökének tekinthető, aki egész államát alárendelte az USA-ba irányuló narkotikumok forgalmazásának.
A nemzetközi háborús jogban létezik a „nem nemzetközi fegyveres konfliktus” fogalma, ami általában egy adott országban zajló polgárháborút jelent. A droghajók elleni támadás viszont új helyzetet teremt, ami hasonlít arra, mint amikor a 2001 szeptember 11-i terrortámadások után az Egyesült Államok és a NATO háborút indított az al-Káida ellen, amely viszont nem állami szereplő.
A Legfelsőbb Bíróság akkor úgy találta, hogy az Oszama bin-Láden szervezete elleni konfliktus valódi háború volt. Egyben jogszerűnek nyilvánította a Bush-kormányzat intézkedését, hogy határozatlan időre fogva tartson elfogott terroristákat tárgyalás nélkül is, viszont leszögezte, hogy a Genfi Egyezmények kötelezik a kormányt, hogy emberségesen bánjon az ilyen foglyokkal, és ne kínozza őket. Utóbbi előírásnak az USA nem tett eleget, és speciális fogvatartási helyeken (Guantanámo, Irak, Thaiföld) kényszervallatásnak tett ki több száz embert.