Félmillió romát öltek meg Európában a második világháború alatt.
HIRDETÉSA holokauszt roma áldozatairól 1972 óta emlékeznek meg augusztus 2-án világszerte a Cigány Világszövetség párizsi kongresszusának határozata alapján. 1944. augusztus 2-áról 3-ára virradóra több mint háromezer cigányt gyilkoltak meg az auschwitzi haláltáborban.
Sokak előtt ismeretlen, hogy rengeteg roma áldozata is volt a Holokausztnak
"Európa különböző országaiból származó, mintegy 500 000 romát – ez akkoriban legalább a népességük negyedét képviselte – öltek meg a nácik és kollaboránsaik. Az első lépés pedig, amely e gyalázatos tettekhez vezetett, a romák és más kisebbségek emberi méltóságától való megfosztása volt. Amellett, hogy e szörnyűségekről ma sem szabad megfeledkeznünk, erélyesen és szenvedélyesen védelmeznünk kell az olyan közös európai értékeinket, mint az egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség" – írta Frans Timmermans első alelnök és Věra Jourová biztos közös nyilatkozatában tavaly.
Számos európai előtt ismeretlen, hogy a Holokauszt rengeteg roma áldozatot követelt. Történelmi üldöztetésük felidézése arra emlékeztet bennünket, hogy foglalkoznunk kell azokkal a gyakran figyelmen kívül hagyott kihívásokkal, amelyekkel még a mai nap is szembesülniük kell – teszik hozzá, kiemelve, hogy a romák "még mindig naponta tapasztalják a velük szemben megnyilvánuló gyűlöletet, erőszakot, hátrányos megkülönböztetést és rasszizmust. Sokan közülük még olyan alapvető szükségletekhez sem jutnak, mint a tisztességes lakhatás, az oktatás vagy az egészségügyi ellátás".
Az Európai Parlament 2015. április 15-én határozatban mondta ki a második világháború alatti roma holokauszt történelmi tényét.
A hitleri Németországban 1935-ben elfogadott állampolgársági törvény a "német vagy fajrokon vérű állampolgárok" kategóriájából a zsidók mellett a cigányokat is kirekesztette. 1938-ban egymást követték a romákkal szembeni rendelkezések: összeszámlálták őket, megvonták szavazati jogukat, kitiltották gyermekeiket az iskolából, megtiltották, hogy nem cigányokkal házasságot kössenek, és megkezdték a férfiak deportálását. 1939-ben koncentrációs táborokba gyűjtötték őket, az egyik nagy tábor a burgenlandi Lackenbach (Lakompak) községben volt, ahol több ezer magyar cigányt is fogva tartottak.
A német hatóságok 1979-ben minősítették az üldözést faji alapúnak, ezzel lehetővé téve az életben maradt áldozatoknak a kártérítés igénylését.
Magyarországon korábban kezdődött az állami szintű üldözés
A magyarországi romák állami szintű üldözése 1916-ban kezdődött, amikor rendeletet hoztak a "kóborló" cigányok nyilvántartásba vételére, testi megjelölésére, az ellenszegülők munkatáborba kényszerítésére. 1928-ban rendelet született országos cigányrazziák megtartásáról, 1938-ban pedig a romák mint népcsoport megbízhatatlanná nyilvánításáról.
Kényszermunka, gettó, deportálás
1943-tól hurcoltak cigányokat kényszermunkára, Magyarország 1944. márciusi német megszállása után pedig legalább harminc gettót és munkatábort hoztak létre, ahol több tízezer romát dolgoztattak embertelen körülmények között. A nyilas hatalomátvétel után megkezdődött a cigányság szervezett összegyűjtése. A Vörös Hadsereg előrenyomulása miatt ez főként a nyugat-dunántúli megyékre korlátozódott.
A legnagyobb gyűjtőközpont a komáromi Csillagerőd volt, ahová több ezer magyar romát hurcoltak. Az itt fogva tartott nők, férfiak és gyerekek borzalmas körülmények között sínylődtek, sokan belehaltak az éhezésbe és a bántalmazásba. Komáromban kiválogatták a munkaképeseket, a gyermekes anyákat, az öreg és beteg embereket hazaengedték, de sokszor 13-14 éves lányokat munkaképesnek nyilvánítva mégis visszatartottak.
1944 júniusában már nagy számban kerültek különböző német megsemmisítő táborokba, ahol sokakat meggyilkoltak, mások embertelen, áltudományos orvosi kísérletek áldozataivá váltak. Ravensbrückben különösen sok fiatal magyar roma lányt sterilizáltak. Augusztusban Magyarországon cigány munkaszolgálatos századokat állítottak fel, számos helyen tömeges kivégzésekre került sor. Csendőrök és nyilasok Szolgaegyházán, Nagyszalontán, Dobozon, Várpalotán, Lajoskomáromban és Lengyelben több száz romát - köztük gyermekeket és nőket - gyilkoltak meg lőfegyverekkel és kézigránátokkal. 1944. november 2-án indult meg szervezetten országszerte a roma családok internálása németországi táborokba. A történészek is igen tág határok közé, öt- és hetvenezer közé teszik azoknak a magyarországi romáknak a számát, akik a holokauszt áldozataiként vesztették életüket, a táborok magyar áldozatainak számát pedig ötezerre becsülik.
A német Harmadik Birodalom által megszállt európai országokban eltérő módon és mértékben üldözték a helyi romákat.
Csaknem háromezer embert öltek meg egy éjszaka
A táborokban, főként Auschwitzban, a többi fogolytól eltérően a cigányokat nem szelektálták, a családok együtt maradhattak, dolgozniuk általában csak a saját táborrészük kiépítésénél kellett. Auschwitz parancsnoka, Rudolf Höss szerint Himmler kezdetben egy további faji kutatásokra használható cigányrezervátumot akart berendezni. A terv azonban kudarcba fulladt, a tömeges deportálások miatt a táborokban éheztek, járványok törtek ki, megtizedelve az ott lakókat.
A cigánytábor története 1944. augusztus 2-án ért véget, amikor egy szelekciót követően 1408 munkaképes cigányt más táborokba vittek. Éjszaka az SS körülvette a tábort, az ellenállást kutyáikkal és fegyvereikkel megtörték, 2897 cigányt teherautókon hurcoltak a gázkamrákhoz.
Megemlékezések
A szörnyű éjszakára emlékezve az emléknapon az auschwitz-birkenaui haláltábor területén koszorúzást, Magyarországon virrasztást, megemlékezést rendeznek az áldozatok emlékére. Nemzetközi cigány civil szervezetek kezdeményezték, hogy augusztus 2-án délben egyperces csenddel emlékezzünk a holokauszt roma áldozataira.
Az emlékezés fontosságát hangsúlyozta az Emberi Erőforrások Minisztériumának társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára is a roma holokauszt nemzetközi emléknapján Budapesten, 2018-ban. "Nem engedheti meg magának senki, egyetlen ember sem, de egy nemzet végképp nem engedheti meg magának a felejtést" - fogalmazott.