Hosszú még az út a roma esélyegyenlőség előtt

HIRDETÉS

Egész álló nap esik, de nem az időjárás aggasztja azokat, akik ezen a roma telepen élnek Gent egyik külvárosában. Inkább amiatt aggódnak, hogyan tudnak majd megélni és beilleszkedni a belgiumi életbe. A konténerlakásokat a flandriai város támogatásával telepítette egy civil szervezet.

"Azok az emberek vannak most is, akik korábban nyomornegyedekben éltek. Gent városa nem tűri tovább, hogy újabb nyomornegyedek létesüljenek. Senki nem akarja többé azt az embertelen helyzetet" - mondja Hannes Schotte, a megyei tanács képviselője.

Mario és Roxana is itt él, a gyermekeikkel és másik 70 emberrel együtt. A konyhák és a fürdőszobák közösek, a gyerekek pedig játszócsoportokba, tanfolyamokra és a helyi iskolákba járhatnak. Az állandó lakcím jócskán megkönnyíti az életüket.

"Ez az egész családnak nagyon jó. Azért jöttem ide, hogy dolgozzak és sikerüljön előbbre jutnom az életben" - mondja Mario, de hamarosan neki is munkát és másik lakóhelyet kell találnia.

"Három éven túl nem maradhatnak itt, máshol kell megoldást találniuk a lakhatásra. Akár itt Belgumban, akár abban az országban, ahol születtek vagy ahonnan jöttek, ha nálunk nem tudnak beilleszkedni" - ismerteti a szabályokat Gilles Van der Auwermeulen, a Caritas civil szervezet munkatársa.

Az Európai Parlament strasbourgi ülésén is az volt a téma, hogy a romák egyenlőségének eléréséig még hosszú út áll a kontinens előtt.

"Etnikai hovatartozásuk miatt 80 százalékuk szegénységben él. Az uniónak megvan a hatalma, hogy megteremtse az egyenlőséget és törvényt hozzon a cigányellenességgel szemben. Az első lépést az Európai Parlament 2020-ban már meg is tette ez irányba" - jelentette ki Romeo Franz német zöldpárti képviselő.

A civil szervezetek azt szeretnék, ha a tagállamok végrehajtanák az általuk vállalt nemzeti romastratégiát. Jelenleg ez még sürgetőbb, mint valaha, mivel Ukrajnából sok cigány menekült el a háború elől.