Kevesen bíznak érdemi változásban a szomszédos országban.
HIRDETÉSMivel nem sikerült koalíciót verbuválnia a júniusi választásokon győztes Szlovén Demokrata Párt elnökének, Janez Jansának, ezért egyelőre egyáltalán nem biztos, hogy ő lesz a következő miniszterelnök Szlovéniában. Az elnöki hivatal csütörtökön közölte, hogy a potenciális jelöltek közül senki sem rendelkezik parlamenti többséggel, ezért újabb konzultációkra lesz szükség a parlamentbe jutott pártokkal.
A június 3-i választáson az SDS 25 mandátumot szerzett a 90 fős parlamentben. Marjan Sarec nemrég alapított balközép pártja, a Marjan Sarec Listája (LMS) 13 mandátummal a második, a Szociáldemokrata Párt (SD) és Miro Cerar ügyvivő kormányfő pártja, a Modern Közép Pártja (SMC) 10-10 mandátummal a harmadik helyen végzett. Az említett pártok mellett még átlépi a 4 százalékos parlamenti küszöböt a Baloldal (Levica) 9 mandátummal, az Új Szlovénia (NSi) 7 mandátummal, Alenka Bratusek volt miniszterelnök pártja (Stranka AB) és a nyugdíjaspárt (DeSUS) 5-5 mandátummal, valamint a Szlovén Nemzeti Párt (SNS) 4 mandátummal.
Vagyis a többséghez nem csupán kettő, hanem annál több párt összefogására is szükség van. Jansa mellett Sarec is sikertelenül próbált összehozni egy - baloldali-liberális - koalíciót, amelyben legalább öt pártnak kellett volna részt vennie.
Miután a jobbközép koalíció létrehozásáról szóló tárgyalások is kudarcba fulladtak, Jansa pártjából többen is úgy nyilatkoztak: az egyetlen kiút ebből a politikai bizonytalanságból, ha a jelentősebb konzervatív és liberális pártok alakítanak kormányt Jansa és Sarec vezetésével, kivéve a leköszönő kormánykoalíciót (SD, SMC és DeSUS).
Aki már lemondott
A liberális-baloldali Miro Cerar kormányfő márciusban mondott le, miután a szlovén legfelsőbb bíróság megsemmisítette a kormány csaknem egymilliárd eurós kiemelt projektjéről, a Koper-Divaca vasútvonal egy 27 kilométeres szakaszán tervezett második vágány építéséről tavaly szeptemberben rendezett népszavazás eredményét, mert a kampányt a kabinet állami pénz felhasználásával finanszírozta. Sokan azonban úgy vélik, hogy a lemondás csupán ürügy volt. Mindenesetre a kormányfő az új választásokon is elindult pártjával.
A Pulitzer Center riportjában megszólaló szlovén politológus professzor, Miro Hacek szerint politikailag jó döntés volt lemondani, mivel Cerar pártjának annyira zuhant a népszerűsége, hogy ha a kormányfő tovább vár, akkor a választáson talán a parlamenti bejutáshoz szükséges 4 százalékot sem érték volna el.
A „bűnöző”
Bár fiatalon, újságírói tevékenysége miatt valóban volt börtönben, azóta azonban csak megvádolták Janez Jansát. A jobboldali pártvezér már kétszer volt Szlovénia miniszterelnöke, és korrupció, kenőpénz elfogadása miatt támadták, amikor nem tudta igazolni a bankszámláján lévő 210 ezer euró forrását.
Bár pártja kétszer is kormányzott, ezúttal elitellenes és menekültellenes kampánnyal sikerült első helyen befutniuk. Jansa nagyon jó viszonyt ápol Orbán Viktorral, aki a választási kampányban is kiállt szlovén barátja mellett. Januárban viszont botrány tört ki a pártfinanszírozással kapcsolatban, amelyből azt is sejteni lehetett, hogy Jansa magyar kormányközeli magánemberektől is pénzt kapott kampányára. Mindezek ellenére Jansa nagyon népszerű, főleg az idősebb szlovének körében, míg a fiatalok inkább „bűnözőnek” hívják.
A komikus
Szlovénia újkori történetében a legtöbbet liberálisok kormányozták az országot. Ez a lendület a gazdasági válság után, 2011-ben tört meg. A liberális szavazótábor pedig azóta több kisebb csoportra oszlott. A választási eredmény után már biztos, hogy ezek közül a legnépszerűbb a keresztényszocialista komikus, Marjan Sarec pártja, aki bár korábban már kijelentette, hogy Jansával nem lép koalícióra, a napokban ezt újra fontolóra kell vennie, ha nem akarja, hogy a korábbi kormányfő szövetségeseivel próbáljon meg kormányképes erőt gründolni. Márpedig valószínűleg ez utóbbit akarja kevésbé, mivel többször is voltak elitellenes megnyilvánulásai, egyszer pedig azt mondta, hogy csak azokkal nem hajlandó együttműködni, akik gyanús üzletekben vettek részt.
A választók
A kialakult helyzet természetesen sok tényezőn múlik, de ezek közül az egyik mindenképpen a média helyzete Szlovéniában. Objektív hírforrás gyakorlatilag nem létezik, bár vannak olyan médiumok, amelyek a függetlenségüket hangoztatják, valahogy mindegyikről kiderül előbb-utóbb, hogy valamelyik pártalapítványtól fogadott el támogatást. Ráadásul a választék sem túl nagy, de ez talán nem is annyira meglepő egy kétmilliós országban.
Az 1,7 millió választópolgár közül ráadásul csak 900 ezren mentek el szavazni. A szavazatok közül pedig elég magas volt az érvénytelen voksok aránya, ugyanis sokan nem a távolmaradással, hanem az érvénytelen szavazatok leadásával fejezték ki véleményüket a komplett politikai palettáról.
Leginkább a fiatalok vélik úgy, hogy nincs igazi választási lehetőségük, és ők azok, akik „cirkusznak”, „komédiának” nevezik, ami az ország politikai életében zajlik. Például a 20 és 30 év közötti, Ljubljanában élők szinte egyöntetűen azt nyilatkozták a választás előtt, hogy arra fognak szavazni, aki képes lesz legyőzni Jansát. A többiek pedig egyszerűen értelmetlennek látják a szavazást, mondván, mindegy, hogy ki nyer, mert úgysem változik semmi.
Mi jöhet ezután?
Bár Jansa visszaadta a kormányalakítási megbízást, az államfőnek írt levelében azért reményét fejezte ki, hogy az elkövetkező hetekben változhat a helyzet. "Ez a lehetőség mindig fennáll, mert a pártok többsége nem akar még egy előrehozott választást, akkor sem, ha kérdéses, hogy egy ilyen kormány mennyire lenne stabil vagy hatékony" – olvasható a levélben.
Az elnöki hivatal közleménye alapján Pahor az első körben így nem javasol miniszterelnök-jelöltet a parlamentnek, a második körben – amelyre 14 nap áll rendelkezésre – az elnök mellett már a frakciók is javaslatot tehetnek. Ha ez sem jár sikerrel, a harmadik körben a képviselők, azaz pártjaik is jelölhetnek, de ekkor már nem kell a megválasztáshoz abszolút többség – vagyis 46 szavazat -, elég a jelenlevők többségének támogatása.