rendkívüli hír

rendkívüli hír

"Pillangó" - Bemutatták a menekült szíriai úszónő könyvét

Éppen ezt olvassa:

"Pillangó" - Bemutatták a menekült szíriai úszónő könyvét

Borítókép: Juszra Mardini Berlinben, 2018. április 12.
@ Copyright :
Reuters/Fabrizio Bensch
Betűméret Aa Aa

Egy évvel azután, hogy a tengerbe ugorva mentette meg társai életét, Juszra Mardini a 2016-os Rio de Janeiro-i olimpián a menekült sportolók csapatában állt rajthoz. Az akkor 17 éves sportoló Törökországon, Görögországon és Magyarországon át menekült Németországba. Ma a 2020-as tokiói olimpiára készül, és az ENSZ nemekültügyi főbiztosságának (UNHCR) jószolgálati nagykövete. "Pillangó" (Butterfly) címmel megjelent visszaemlékezéseit a múlt héten mutatták be Berlinben és Londonban. Juszra azt reméli, hogy könyve másokat is inspirál majd, és segít megváltoztatni a mekültekről alkotott képet.

Juszra Mardini egész életében úszónak készült, de a szíriai polgárháború majdnem félbeszakította ígéretes pályafutását. Amikor edzés közben már az uszoda tetejét szakították át a bombák, a család számára világossá vált, hogy nincs maradásuk Damaszkuszban.

"Senki nem dönt úgy, hogy elmenekül. Egyszerűen nem volt más választásunk. Ez nem választás kérdése" - vallja a fiatal nő.

Juszra Mardini bemutatkozik, mint az UNHCR jószolgálati nagykövete. Svájc, 2017. április 27.

Miután kijutottak Szíriából, a török partoknál az embercsempészek, akik addig kísérték őket, csónakba ültették a testvérével és vagy húsz másik menekülttel. Amikor a túlzsúfolt csónak motorja leállt és a lélekvesztő süllyedni kezdett, az akkor 17 éves Juszra, a nővére Sarah és két másik menekült a tengerbe ugrott és három és fél órán át úszva húzták a csónakot, amíg partot nem értek.

"A testvérem és én is azt gondoltuk: úszók vagyunk, szégyen volna, ha itt halnánk meg" - mesélte a Reuters hírügynökség tudósítójának könyve májusi megjelenéséhez kapcsolódva.

A csónak végül kikötött Leszbosz szigetén. Onnan a Balkánon, Magyarországon és Ausztrián át jutottak el Németországba. A fiatal úszónő most családjával Berlinben lakik. Ismét szenvedélyének, az úszásnak él, és már a 2020-as tokiói olimpiára készül.

Mardini, aki ma az UNHCR legfiatalabb jószolgálati nagykövete, a Reutersnak azt mondta, soha nem fogja elfelejteni az átélteket.

"Olyan, mintha egy hatalmas, kövekkel teli zsákot cipelnél a hátadon. Ugyanakkor nem is szabadulhatsz meg tőlük, mert ezek tettek azzá, aki vagy" - mondta a Reutersnek.

Juszra Mardini rajthoz készülődik a riói olimpián 100 méteres gyorsúszásban

Azt is elmondta: amikor felkérték, hogy legyen tagja a menekült olimpiai sportolók csapatának, kis híján nemet mondott, mert attól félt, hogy a közönség szánakozással fog tekinteni rájuk. "Menekült - amikor ezt a szót hallja az ember, szégyenkezést érez. De amióta elmentem Rióba, teljesen megváltozott a véleményem. Most már büszke vagyok arra, hogy menekült vagyok".

"Sokan azt hiszik, hogy a menekültek szegények, hogy el akartak jönni Európába. De ezek az emberek azért jöttek el a hazájukból, mert az erőszak elől menekülnek. Én továbbra is harcolni fogok a menekültekért és támogatni őket" - mondja Juszra Mardini.

A könyvből film is készül, amit várhatóan jövőre mutatnak be.