Négy éve kudarcként élték meg a 20 százalékos eredményt.
HIRDETÉSVona Gáborra először akkor figyelt fel a közvélemény, amikor a 2002-es választási vereség után polgári köröket szervező Orbán Viktor meghívta az akkor történelem szakos egyetemistát Szövetség a nemzetért nevű polgári körébe. A mozgalom hamar kifulladt, Vona néhány társával meglátta a lehetőséget egy radikális jobboldali párt megalapítására, mivel a szélsőjobb korábbi pártját, Csurka István MIÉP-jét ódivatúnak és alkalmazkodni képtelennek látták.
Az egyesületként induló Jobbik először antiliberális keresztény pártként határozta meg magát. Kezdetben keresztállításaikkal igyekeztek a reflektorfénybe kerülni, később az alig burkolt antiszemitizmus és az euroszkepticizmus is a párt képének részévé vált. A kétezres évek második felében a cigányellenesség vált meghatározóvá, ekkor alapította Vona - másokkal együtt - a Magyar Gárdát, amely félkatonai szervezetként a jogállam határait feszegette - 2009-es feloszlatásáig. 2010-ben a Jobbik bejutott a magyar Parlamentbe.
A parlamenti munka megtette a hatását: a párt és Vona Gábor mondanivalója sokat finomodott, a 2014-es kampányra már a korábbi radikálistól teljesen eltérő imázzsal, fiatalos néppártként futott rá a Jobbik, a húsz százalékos eredményt kudarcként könyvelték el.
A közvéleménykutatások szerint Jobbik most a második legnépszerűbb párt Magyarországon - ennek megfelelően a kormányzati sajtó össztüze elsősorban Vonára zúdul. Az elemzők főleg azt találgatják, a Jobbik újabban békülékeny hangneme puszta szavazatmaximalizáló fogás, vagy őszinte változásokat tükröz.