Brexit: Mit kell tudni a megállapodásról?

Áttörés született az EU és az Egyesült Királyság tárgyalásain pénteken - jelentette be Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Theresa May brit miniszterelnök. Hosszas és nehéz tárgyalások eredményeként konszenzus született a brexit-tárgyalások három központi kérdésében: az állampolgárok jogairól, az úgynevezett "válási számláról", és az Írország és Észak-Írország közötti határellenőrzésről.

A két tárgyaló fél - az EU és Nagy-Britannia - közös jelentést tett közzé a megállapodásról. Ez a következőket tartalmazza:

Az ír határ kérdése

A jelentés szerint a kompromisszumos megállapodás választ ad a brit kormányban részt vevő északír párt, valamint az ír kormány aggályaira az Ír Köztársaság és az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország közötti gazdasági integrációval, valamint az ír területek békéjének megőrzésével kapcsolatban.

A megállapodás szerint az 1998-as Nagypénteki Egyezményt - amely három évtizedes véres konfliktusnak vetett véget - "minden részében tiszteletben kell tartani". A Nagypénteki Egyezmény azt feltételezte, hogy Írország és Észak-Írország is az EU-hoz tartozik majd, ám az északi területek kiválása miatt kétségek merültek fel, hogy fenntartható-e az 1998-as békemegállapodás.

Nem lesz kemény határ

A jelentés szerint garantálják, hogy nem lesz "kemény határ" Észak-Írország és az Ír Köztársaság között. "Az Egyesült Királyság elkötelezett marad az észak és dél közötti együttműködés és amellett, hogy ne legyen kemény határ" a két terület között - írják a közös közleményben. Az Egyesült Királyság megerősíti elkötelezettségét, hogy nem vezet be "semmilyen fizikai akadályt vagy ahhoz kapcsolódó ellenőrzéseket".

Az ír kormány nemrég azzal fenyegetett, hogy megvétózza a tárgyalások következő szakaszba lépését, ha a brit kormány nem ad írásos biztosítékot a határellenőrzések ellen. A pénteki közös nyilatkozat ezért kitér arra, hogy a garanciákat "minden körülmények között be kell tartani".

A közös nyilatkozat arra az esetre is biztosítja a gazdasági kapcsolatok zavartalanságát ír viszonylatban, ha meghiúsulna a kilépés feltételeiről szóló megállapodás az EU és a szigetország között.

Másrészről azt is hangsúlyozzák, hogy az Egyesült Királyság számára Észak-Írország "az Egyesült Királyság szerves része marad" politikai és gazdasági értelemben. Nem hozhatók olyan új szabályok, amelyek megnehezítenék a gazdasági kapcsolatokat Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi része között. Az északír unionista pártok attól tartottak, hogy egy kompromisszum gyengítheti Észak-Írország kötődését a brit koronához.

Az állampolgárok jogai

A közös közleményben leszögezik, hogy az Európai Unió és az Egyesült Királyság fenntartja a másik területén maradó polgárok jogait. Az Egyesült Királyságban élő uniós polgárok jogai gyakorlatilag változatlanok maradnak. Szigorodnak viszont az őket követő családtagok letelepedésének feltételei. A szigorítás alól a gyermekek és a szülők kivételt képeznek.

Az EU engedményeket tett az Európai Bíróság jogköreit illetően. Brüsszel korábban azt akarta elérni, hogy az EU bíróságáé legyen a végső szó, ha vita alakul ki a később megkötendő brexit-megállapodás érvényességéről. A kompromisszum azt írja elő: az uniós ítélkezési gyakorlatot alapul véve kell értelmezni az EU-országok állampolgárait Nagy-Britanniában megillető jogokról szóló megállapodást. A megállapodást követő nyolc évben a brit bíróságok eldönthetik, hogy az Európai Bírósághoz fordulnak-e.

A hosszabb ideje Nagy-Britanniában, illetve az EU-ban élők letelepedési engedélyért folyamodó ügyintézésnek "átláthatónak, zökkenőmentesnek és egyszerűnek" kell lennie.

A szabad mozgás joga egy bizonyos időpontig megilleti az Egyesült Királyságban élő uniós polgárokat. Ennek az időpontnak egybe kell esnie a brit kilépés időpontjával.

Pénzügyi rendezés

Az Egyesült Királyság a 2019-es és a 2020-as évre ugyanannyit fizet be az uniós költségvetésbe, "mintha az EU tagja maradt volna". Befizet az EU 2020 december 31.-e előtt keletkező pénzügyi kötelezettségeinek teljesítésébe is.

Azt nem közölték, hogy mennyit kell fizetnie Londonnak az uniós tagságból fakadó kötelezettségei alapján, de becslések szerint 40-60 milliárd eurót tesz ki ez az összeg. Az Egyesült Királyság biztosítékokat kapott, hogy a tagságból eredő pénzügyi előnyöket időarányosan megkapja a 2020-ig terjedő időszakra.

Az Egyesült Királyság betartja az EU-s programokban vállalt kötelezettségeit, mint például az EU-török menekültügyi megállapodás és a migráció elleni afrikai segélyprogram. 

Fotó: Reuters/Yves Herman