A brexit tétje az is, hogy fizikailag is elválasztják-e Észak-Írországot a szomszédos, európai uniós tagállam Írországtól.
A legnagyobb észak-ír unionista párt megoldást nyújtott a brit belpolitikai válságra, a hétfőn kezdődő brexit-tárgyalások azonban tovább kavarhatják a helyi viszonyokat. Észak-Írországot katolikusok és protestánsok lakják, a korábban véres harcokat vívó közösségek egy ideje viszonylagos egyetértésben, és megszilárdulni látszó békében élnek egymás mellett.
- A brexit viszont egy újabb törést okozhat a két észak-ír közösség között: vagyis azok között akik nagy-Britanniához akarnak csatlakozni, és akik az egységes Írország hívei – mondta Colette Fitzgerald, az Európai Bizottság belfasti képviselője.
A brexit egyik fő kérdése ugyanis az, hogy fizikailag is elválasztják-e Észak-Írországot, az uniós tagállam Írországtól. Az észak-ír függetlenedésért küzdő Sinn Fein fizikai határzárra számít, a brit kormányt támogató unionisták szerint erről szó sincs.
- Az egyik lehetőség az, hogy elektronikus megfigyelőrendszert telepítünk a határ mentén, amellyel a kocsikat is azonosíthatjuk, a kocsikat pedig a számlákhoz rendelhetjük, amiket egyébként is ki kell adni, tehát így ellenőrizhetjük a határon átívelő kereskedelmet. Nem kell határállomás, nem szükséges megállítani az embereket, de persze végezhetnek fizikai vizsgálatot is – mondta Sammy Wilson, a Demokratikus Unionista Párt berxit-szóvivője.
Az unionisták a brexit-népszavazáson a kilépést támogatták, azonban mióta egyetlen koalíciós partnerként kormányba segítették Theresa May konzervatív pártját, finomítanának a kilépés menetén.
