Nincs adat a világon történt összes halálozás több mint felének az okáról, ami megnehezíti a hatékony egészségügyi felméréseket és a döntéshozatalt – derül ki az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO
Nincs adat a világon történt összes halálozás több mint felének az okáról, ami megnehezíti a hatékony egészségügyi felméréseket és a döntéshozatalt – derül ki az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) szerdán bemutatott jelentéséből.
Ugyanakkor a statisztikai adatgyűjtés javul: ennek köszönhetően a világon a 2015-ben bekövetkezett 56 millió halálozásból 27 milliónak feljegyezték az okát becslések szerint. Ezzel szemben 2005-ben ez az arány csupán egyharmad volt – írja jelentésében a WHO.
Számos országban – köztük Kínában és Törökországban – tettek “jelentős előrelépést” az adatgyűjtésben, Iránban 2015-ben már az elhalálozások 90 százalékát pontosan dokumentálták, szemben az 1999-es 5 százalékkal, sok állam azonban még mindig nem gyűjti rutinszerűen az egészségügyi adatokat – írta közleményében Maire-Paule Kieny, a WHO egyik igazgatóhelyettese.
Az európaiak körében a legtöbb az öngyilkosság
2015-ben csaknem 800 ezer halál oka az öngyilkosság volt.
Az öngyilkosságok aránya az európai régióban a legmagasabb (14,1 ember/ 100 ezer fő) és a Kelet-Mediterrán régióban a legalacsonyabb (3,8 fő / 100 000 ember).
Európán belül Magyarországon a hetedik legmagasabb az öngyilkosságok aránya.
Ilyen a világ egészsége
A WHO friss éves jelentése az ENSZ 2015 őszén ratifikált fenntartható fejlődési céljaira (Sustainable Development Goals, SDGs) koncentrált: az egészségügyi, éghajlati, higiéniai és gazdasági egyenlőtlenségek kérdéseit vizsgálta.
Ebből kiderült, hogy…
- csökkentek a kismama- és újszülött-halálozás arányai, 2015-ben a világon 1000 élve születésre 19 csecsemőhalál és 43, ötévesnél fiatalabb gyerek halála jutott
- mintegy 830 nő halt meg naponta ugyanebben az évben a terhességgel vagy a szüléssel összefüggő szövődményekben
- a fertőző betegségeket vizsgálva azt találták, hogy 2015-ben – becslések szerint – 2,1 millió új HIV-fertőzött volt a világon, ami 35 százalékkal kevesebb, mint 2000-ben
- a világ maláriás megbetegedéseinek számát 212 millióra becsülték 2015-ben, a szúnyogok terjesztette betegségek kockázatával élőknek mintegy 60 százaléka jutott rovarirtóval kezelt szúnyoghálóhoz, míg 2010-ben csak 34 százalékuk
Egyéb halálokok
- 2015-ben a világon 1,25 millió ember halt meg közlekedési balesetben
- 125 ezer háborúban és egyéb fegyveres konfliktusban vesztette életét, kétharmaduk Szíriában vagy Irakban
- 468 ezer ember – 80 százalékuk férfi – vált gyilkosság áldozatául
- több mint 10 millió ember hal meg 70 éves kora előtt kardiovaszkuláris betegségekben és rákban
- 4,3 millió ember hal meg évente a légszennyezés miatt
Kockázatok, amelyeket ki lehetne szűrni
Ezeknek a haláleseteknek a lecsökkentéséhez azonban szükséges lenne a kockázatok kizárása. Ma a világon:
- 1,1 milliárd ember dohányzik
- 156 millió gyerek 5 éves kora alatt alultáplált
- 42 millió gyerek 5 év alatt túlsúlyos
-1,8 milliárd ember fertőzött vizet iszik
- 946 millió embernek nincs vízöblítéses angolvécéje, így a szabad ég alatt végzi dolgát