A szerdán elfogadott állásfoglalás szerint Magyarországon sérül a jogállamiság és a demokrácia.
HIRDETÉSMegszavazta az Európai Parlament azt a határozatot, amely az alapszerződés 7. cikkelyének életbe léptetését javasolja Magyarország ellen az Európai Unió alapelveinek megsértése miatt.
Szerdán 393 képviselő szavazta meg az állásfoglalást, 221 képviselő ellene voksolt, 64-en tartózkodtak. Az elfogadott határozat kimondja, hogy az alapszerződés hetedik cikkelyének életbe léptetését javasolják, és felkérik az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot, hogy szövegezzen meg egy hivatalos határozatot, amelyet az Európai Parlament elé terjeszthetnek ez ügyben.
Az elfogadott állásfoglalás szerint:
- Magyarországon sérül a jogállamiság és a demokrácia,
- vissza kell vonni vagy fel kell függeszteni a menekülteket tranzitzónába záró jogszabály, a CEU-ra vonatkozó törvényt és a civil szervezetek szabályozását újraíró tervezetet,
- szigorúbban ellenőrzik a Magyarországnak szánt európai uniós támogatásokat, a kiterjedt korrupció gyanúja miatt.
Az alapvető jogok magyarországi helyzetével egy korábbi plenáris ülésen foglalkoztak az európai parlamenti képviselők. Röviden összefoglalva a vitanap eredményét: a magyarországi helyzet indokolja egy formális eljárás megindítását, mivel a tagállamban egyértelműen fennáll az európai uniós alapelvek megsértésének veszélye.
Korábbi cikkeink a témában:
- Szankciókat javasolhat az EP Magyarországgal szemben
- Luxemburgban folyik a kvótaharc
- CEU/Brüsszel: együttműködik, de nem lép vissza a magyar kormány
A megszavazott javaslatot a szocialisták, liberálisok, zöldek és az egyesült baloldal készítették, de napirenden volt egy másik tervezet is, amelyet a néppártiak szövegeztek meg. Végül a szigorúbban fogalmazó, négypárti indítvány kapta meg a többségi támogatást.
MEPs say there is a “clear risk of a serious breach” of EU values by Hungary #EPlenary#CEUhttps://t.co/uMDWdWVLlJpic.twitter.com/fMpXNCIfuo
— European Parliament (@Europarl_EN) May 17, 2017
A 7-es cikkely életbe léptetésére még nem volt példa az Európai Unió történetében. Az eljárás végén a renitens tagállamtól megvonhatják szavazati jogát az Európai Tanácsban, az unió legfontosabb intézményében. Ugyanakkor teljesen valószínűtlen, hogy Magyarország esetében eljutnának eddig, mivel a végső büntetés előtt még több körös szavazások jönnek a kérdésben. Így a szerdai határozatnak inkább figyelmeztető szerepe van, mint ahogy annak is, hogy többen voksoltak mellette, mint a beterjesztő frakciók létszáma, azaz a Fidesz pártcsaládját jelentő néppártiak közül is vélhetően többen támogatták.
A kormány válasza: “akkor sem jöhetnek az illegális bevándorlók”
A Tavares-jelentés után itt a Soros-jelentés – reagált Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán arra, hogy az Európai Parlament (EP) a hetes cikk szerinti eljárás előkészítését kéri Magyarországgal szemben.
A miniszter az MTI-nek kifejtette: nyilatkozva egy korábbi, a magyar kormányzatot elmarasztaló jelentést jegyző portugál zöldpárti EP-képviselőre utalva azt mondta, a mostani európai parlamenti szavazás “gyakorlatilag egy Tavares-jelentés helyett egy Soros-jelentésről szólt, Soros György hálózatának egy újabb támadását láthatjuk Magyarországgal szemben…(de) a magyar kormány csak Magyarország és a magyar emberek biztonságát tartja szem előtt. Mindenki biztos lehet abban, hogy “Magyarországra egyetlen egy illegális bevándorló sem teheti be a lábát” – jelentette ki a külügyminiszter.